2024.03.14. 08:55
Huszonnégy éves korig szükséges a mamahotel
Szükséges, sőt elvárható a szülőktől, hogy gyermekeiket 24 éves korukig anyagilag, illetve a lakhatás biztosításával támogassák – maguk a szülők gondolják így, legalábbis ez derült ki az Ifjúságkutató Intézet 12 országra kiterjedő közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről a Mathias Corvinus Collegium (MCC) adott tájékoztatást.
Fotó: Lang Róbert
Az utóbbi években a saját egzisztencia megteremtése, az önálló élet megkezdése kitolódik a nyugati társadalmakban, ami több okra is visszavezethető. A fiatalok életstílusa és értékrendje változóban, a költségek pedig emelkedőben vannak. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság egyre nehezebb megteremteni az önállósodáshoz szükséges anyagi feltételeket, ami a szülőkre is jelentős terhet ró. Magyarországon a megkérdezettek 24 éves kornál húznák meg a határt, amíg a szülőnek támogatnia kell a gyermekét. A fiatalok lakhatásának megoldásában a szülői szerepvállalást átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka, míg a rendszeres anyagi támogatást 76 százalék tartja szükségesnek.
Kitolódik a felnőtté válás
Manapság a valódi felnőtté válás időszaka annyira kitolódik, hogy szociológus kutatók egy újabb életszakaszról beszélnek a kamasz és a felnőttkor között, hívta fel a figyelmet erre Teveliné Horváth Melinda kaposvári pszichológus.
– A fiatalban kialakult félelmek, önbizalomhiány a szülői nevelésből is eredhetnek – mondta Teveliné Horváth Melinda. – Előfordulhat, amikor a szülő saját maga fél az egyedülléttől, és próbálja a gyermeket benntartani a gyermeki szerepben. Veszélyei is vannak, ha túl sokáig maradnak a szülői szárnyak alatt a fiatalok, mert a párkapcsolathoz szükséges alkalmazkodóképesség hiányában egyre nehezítettebbé válhat a társas kapcsolat kialakítása számukra. A külvilág nagyon könnyen ítélkezik, s tud elítélően viselkedni egy ilyen szituációban, a fiatalokat lustának tartja kirepülni a családi fészekből. A mélyebb pszichológiai és érzelmi okokat kevésbé keresik...
Kettősség alakul az újabb generációkban, állapította meg Máté Mártonné, balatonboglári pszichológus. Az ifjak anyagilag minél később szeretnének leválni a mamahotelről, mentálisan viszont hamarabb szeretnének függetlenedni, úgy szeretnék élni az életüket, hogy a család ne szóljon bele. A szülők viszont előszeretettel hangoztatják, hogy van beleszólásuk, amíg kenyeret adnak.
– A konfliktus feloldását családi szinten lehet megtenni, ehhez nyíltan meg kell beszélni az elvárásokat, hogy a támogatásért kell-e tenni a fiataloknak – fejtette ki. – Én azt gondolom, hogy igen. A család, mint rendszer nem azért működik, hogy a legfiatalabb tagjait totálisan kiszolgálja még akkor is, amikor nem feltétlenül szorulnak rá. A család azért van, hogy a magáról gondoskodni nem tudó tagjait lássa el, és ebbe a pici gyermekek mellett az idősek is beletartoznak. Kölcsönös megegyezéssel járuljanak hozzá a működéshez azokat a családtagok, akik képesek önállóan dolgozni – ezt látom én jó családi működésnek.
Megkérdeztük olvasóinkat, hogy látják a fiatalok önállósodásának mai helyzetét?
Csanda István (Kaposvár): Anyagilag nem szabad mérlegelni, hogy mennyibe kerül a szülőknek, hogy mennyibe kerül egy gyermek felnevelése, mert a gyerek érdeke a legfontosabb. Mindenképpen meg kell védeni a fiatalokat, mert még mindig nem elég szigorú a törvényi szabályozás.
Hegedűs Eszter (Kaposvár): Az ismerőseink között változó a fiatalok helyzete, sokan még otthon laknak különböző okok miatt. Nehezebben állnak a saját lábukra a mai fiatal felnőttek. Sokan nem hajlandók felelősséget vállalni, mert elkényeztették őket a szüleik, én ezt problémának látom.
Deákné Decsi Gizella (Kaposfő): A mai világban biztosan több pénzbe kerül eltartani egy gyereket, mint korábban, mert emelkednek a költségek. Somogy nem gazdag vidék, muszáj eltartani a gyerekeket úgy is, hogy a szülők sem keresnek sokat. Ma már falun is tovább tart, amíg a saját lábukra állnak a fiatalok.