Megalapozták a kutyák viselkedését

Az eseményen kutyaovi foglalkozás, engedelmes és puller-karika bemutató is volt. A nyílt napon több tucat kutyás vett részt. Rózsa Csaba, a Best Dog kaposvári kutyaiskola vezetője elmondta, elsősorban azoknak szervezték meg a foglalkozásokat, akik már tagjai a kutyaiskoláknak, de nem titkolt céljuk volt, hogy új gazdikat is toborozzanak.
– Aki állatot vásárol, néha divatból teszi, és az nem feltétlenül jó a kutyának – emelte ki Rózsa Csaba. – Ha egy felelős állattartó elhozza hozzánk kedvencét két-három hónapos korában, akkor megláthatja, hogy a foglalkozásaink által a kutya nyitottabb lesz a világra, nem ijed meg a dolgoktól, bátrabban viselkedik. A gazdák megtanulhatják, milyen szükségletei vannak az állatoknak, valamint hogyan kell megfelelően nevelni azokat – tette hozzá a kaposvári kutyaiskola vezetője. Rózsa Csaba arról is beszélt, aki a kutyás életstílust választja, annak naponta legalább 15 percet muszáj foglalkoznia kedvencével. 

A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez, falkában élő állatként könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni A kutyák képesek a gazdájukat utánozva tanulni, illetve a megfigyelt cselekvést a saját lehetőségeikre alkalmazni (amit a gazda a kezével csinált a kutya a szájával, vagy fordítva). Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni. A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutyának látszik a szeme fehérje , ezért a kutya. és az ember képes követni egymás tekintetét, illetve utasítást, információt tud egymásnak átadni a tekintetével.

A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a 19. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat”, az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket, könnyen megtanulják, de időnként erős túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni, vagy olvasni. Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon, de az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó.

A kóbor kutyák egy része képes kihasználni az ember teremtette városi környezet előnyeit. Etológusok megfigyelése szerint a Moszkvai metróban rendszeresen utazó kóbor kutyák az elhagyott külvárosokban töltik az éjszakát, majd metróval beutaznak a belvárosba, ahol több élelmet találnak, sőt, még a kistestű kutyák koldulnak is, és az alamizsnát megosztják társaikkal. A metróban utazó kutyák saját honlapot üzemeltetnek.

A népszerűsítő irodalomban a kutya intelligenciáját gyakran különböző korú csecsemőkhöz szokták hasonlítani. Ez azonban gyakran félrevezető, mivel a különböző képességek összehasonlítása alapján eltérő eredményeket eredményez, illetve egy-egy kutya az élete során több tapasztalatot gyűjt össze, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló életkorú csecsemők rendelkeznek.

Kutyaiskola

Kutyakiképzés. A háttérben ferde palánk és akadályok.Keverék kutya „ül” pozícióbanFektetés helybenhagyássalŐrzővédő gyakorlat (belga juhász)

A kutyaiskola kifejezés egyaránt jelöli e szervezetet, illetve a helyet, ahol a kutyák, és a gazdáik megtanulhatják a közös munka, illetve az udvarias együttélés szabályait. Az oktatás általában külön folyik a kezdő és a haladó szinten; korosztályonként; csoportosítva lehet az engedelmességi, őrző-védő, agility szakágak, sőt a testméret szerint is.