Kezdődik a világ legrangosabb sporteseménye, kik lesznek esélyesek?

A fogadók számára is izgalmas időszak veszi kezdetét szerdán, hiszen már a pénteki megnyitóünnepség előtt elrajtoltak a világ legrangosabb sporteseményének egyes számai. A francia fővárosban a világ legjobb sportolói fognak összecsapni, és az eseményre természetesen kiemelten készül a Vegas.hu is: az oldalon minden meccsre és versenyre lehet majd fogadni.

Ha a csapatsportokat nézzük, akkor a magyar szurkolók részéről a rendezvény idején kiemelt figyelmet élveznek a vízilabdázók. A női és a férfiválogatott esetében is lehet fogadni, már a mérkőzések megkezdése előtt, hogy melyik ország lesz a végső győztes. A nőknél a magyar csapat szorzója 10-es, míg a férfiaknál 3,35-ös, vagyis utóbbi együttest a Vegas.hu az egyik legnagyobb esélyesnek tartja. Emellett természetesen minden mérkőzésre külön is lehet fogadni, a kínálatban pedig nemcsak végeredményre lehet tippelni, hiszen például a gólok számára is fogadhatnak a játékosok.

A fogadók találkozhatnak a kézilabdával is, hiszen mindkét magyar válogatott szerepel a párizsi sporteseményen. A végső győztes mellett a csoportok első helyezettjeire és a legjobb góllövőkre is lehet fogadni az oldalon.

A hagyományos magyar sikersportágak, mint például a vívás, az úszás és a kajak-kenu is szerepelnek a kínálatában, és ezek között számtalan olyan eseményt is találhatnak a fogadók, ahol magyar versenyzőért szoríthatnak. Emellett érdemes lesz figyelni a kosárlabdára is, ahol a férfiak mezőnyében ott van a címvédő Egyesült Államok sztárokkal teletűzdelt csapata, amely a felkészülés során ugyan veretlen maradt, de igencsak megszenvedett Dél-Szudán és Németország együttese ellen is.

Az érdeklődők arra is fogadhatnak, hogy melyik ország lesz az összesített éremtáblázat nyertese, de akár azt is megtippelhetik, hogy hány érmet visz el egy adott ország. Annyi biztos, hogy az Egyesült Államok és Kína nagy harcot vív majd az első helyért.

Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olümpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban kezdődött el,[1] és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette.[2] A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték,[3] 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.

Az első ókori olümpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες [olimpiákoj agónész] (segítség·infó)) i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában,[4] és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után.[5] Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is. Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatták az emberekkel, a London Review például azt írta, hogy „az olümpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek! Valóban meglepő hír…, hogy a klasszikus ókori játékokat Athén mellett újra felébresztették.”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére.[6] A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpiai mozgalom fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt,[7] míg a 2010-es téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le.[8]

Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.