A különc, felfedező gólyák lehetnek a nagy túlélők

– Nagy részük elvonult már, de még nem tudjuk pontosan, hogy mennyien maradnak, hisz a vonulás folyamatos – mondta el Geibl Krisztián, a Magyar Madártani Egyesület helyi akciócsoportjának tagja. – Előfordulhatnak még úgynevezett zonális vonulások is, amikor a Balkánig vagy csak a Dráva környékéig repülnek, viszont megfigyelhető, hogy évente egyre több gólya marad hazánkban, akik úgynevezett áttelelők. Ők azok, akik azért maradnak, mert a szervezetük a hosszú utat még nem bírja, kockázatos számukra a vonulás. 

Geibl Krisztián szerint, ha egy adott populációt vizsgálunk, azt látjuk, hogy vannak köztük olyan felfedező hajlamú, kockázatvállaló, próbálkozó egyedek, akik a többiekétől eltérő viselkedésükkel segítenek a fajnak például új élő-, költőhelyet találni. 

– Ez a helyzet az áttelelő gólyák esetében: ha elpusztulnak, akkor zsákutcát jelent a viselkedésük, de ha olyan mértékben változik a klíma, hogy a teleléssel próbálkozó egyedek életben maradhatnak, akkor az új viselkedésmintát át tudják adni utódaiknak, és ezzel a faj feszegetni tudja a határait – mondta. – Mivel a vonulás is kockázatos, az áttelelés is kockázatos, a kísérletező egyedek tulajdonképpen azt mérlegelik, hogy melyik választással van nagyobb esélyük a túlélésre. Ha sikeres lesz az áttelelés, akkor ők komoly előnyre tesznek szert a populáción belül, hiszen nem kell megtenniük hosszú vándorutat, így előbb foglalják el a jó helyeken lévő fészkeket és előnyhöz jutnak. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák, közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy telet. 

A szakember példaként említette a feketerigókat, akik régebben vonuló madárnak számítottak, de már eszük ágában sincs hosszú utat megtenni, itt maradnak, nem mennek sehova. 

Nem szorulnak a gólyák télen a segítségünkre 

Geibl Krisztián szerint a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában könnyebben vághatnak bele a következő áttelelésbe a gólyák. – Ezek a madarak változatos táplálkozásúak, rovarok, férgek mellett halakat, kétéltűeket, rágcsálókat is fogyasztanak – mondta. 

– Ha a vizek befagynak, az áttelelő példányok egereken, pockokon élnek, szántóföldeken vadásznak. Fontos kiemelni továbbá, hogy a fehér gólya természetvédelmi oltalom alatt álló, fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona. Ezen állatok általában nem szorulnak a segítségünkre, az áttelelési próbálkozás egy természetes alkalmazkodási folyamat része.