2 órája
Befűtenénk
Ha nem lenne éppen annyira tragikus, mint amennyire tulajdonképpen megmosolyogtató, hogy egyes lobbitevékenységek miféle jogszabályokat, rendelkezéseket szülnek, akár nevethetnénk is azon, hogy ha igaz, akkor 2040-től, hiába minden szaktudás, érvrendszer és pénz: kedves gázszerelőink nem szerkeszthetnek be egyetlen egy új gázkazánt sem otthonainkba. Jó hír, hogy a terv szerint legalább a régieket nem vetetik majd le.
Még mielőtt sebesen nekiállnánk a fejvakarásnak, ugyan, miként oldjuk meg akkor a fűtést, ha eljön az ideje – szerintem vétek lenne nagy kapkodásba kezdeni otthoni, működő fűtésrendszereink körül. Nem meglepő, hogy mint minden tiltás mögött, emögött is van egy másik rendszer, amit kéznél lévő megoldásként természetesen be lehet majd szerelni. Most éppen a hőszivattyús fűtés a nyerő. Nyilvánvalóan nem éget el gázt, nem pusztítja, nem apasztja véges természeti kincseinket, a globális szénhidrogén-tartalékot, és az otthon melege így nem növeli az üvegházhatást. Természetesen csak látszólag. Mert körülbelül olyan a helyzet, mint az elektromos autókkal, hogy annyira bezöldítünk mindent magunk körül, hogy a valóság erdejét észre sem vesszük. Az energiamegmaradás törvényét alapul véve ugyanis lehetetlen úgy energiát kinyerni valamiből, hogy azt nem vesszük el valahonnan.
Ergo, ahogy az elektromos autózás sem váltja meg a világot, és lassítja le a visszavonhatatlanul vesztébe rohanó bolygó forgását, úgy a gázkazánok betiltása sem változtat meg az égvilágon semmit. Főleg úgy nem, hogy a vegyes tüzelésű kazánokban egyes vidékeken, peremen lévő városrészekben a mai napig azzal gyújtanak csak be, ami éppen a fagyoskodók keze ügyébe kerül.
