Egy-másfél évvel megelőzik kortársaikat azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét

Bár a digitális eszközök egyre nagyobb szerepet kapnak a gyerekek életében, a gyermekkönyvpiac így is virágzik. De mi alapján érdemes könyvet választani? Miért számít, illusztrált mesekönyvet vásárolnak-e a szülők, és hogyan segítik a képek a szöveg megértését? Többek között ilyen kérdésekre adtak választ a szakemberek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola IX. Kisgyermeknevelési Konferenciáján.

„A legkisebb gyerekek számára nem a történet a fontos, hanem a szülőkkel közös élmény, az együttlét – kis túlzással akár a telefonkönyvet is felolvashatnánk nekik. 2-3 éves korban jönnek az éntörténetek, amelyek a gyerek mindennapjait imitálják, míg a kalandokról, leküzdhetetlennek tűnő próbatételekről szóló történetek korszaka 4-5 év körül kezdődik” – mondja a meseolvasás életkori szakaszairól Dr. Zóka Katalin főiskolai tanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanulmányi rektorhelyettese. A főiskola Martonvásár önkormányzatával együttműködve 2024. október 14-én és 15-én rendezte meg a IX. Kisgyermeknevelési Konferenciát (Brunszvik Teréz Szakmai Napok), amelynek fókuszában idén a gyermekkönyvek, a kortárs gyermekirodalom, a családok könyvkultúrához fűződő viszonya állt. 

Ma már sem a szülők, sem a szakemberek számára nem kérdés, mennyire fontos a közös meseolvasás, könyvnézegetés és mondókázás. A kutatások bebizonyították: egy-másfél évvel megelőzik az életkoruknak megfelelő fejlődési elvárásokat azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét, szókincsük pedig már az óvoda kezdetén sokszorosa azokénak, akik ritkán találkoznak mesékkel. A meseolvasás, történetmondás ugyanakkor erősíti a szülő és a gyerek között érzelmi kapcsolatot, segít a pozitív énkép kialakításában is, vagyis elősegíti a gyerekek mentális jóllétét. 
Azzal azonban eddig kevesebbet foglalkoztak a szakemberek, milyen hatással vannak a szövegértésre, a gondolkodás és a fantázia fejlődésére a mesekönyvek illusztrációi. Pedig a „digitális bennszülöttként” emlegetett generációnak hatalmas a képigénye. „Ezt a szakirodalomban sokszor olyan kifejezésekkel illetik, mint vizuális szőnyegbombázás vagy képrobbanás, miközben a kutatások azt mutatják, hogy a mai gyerekeknek egyszerűen ez a természetes közege. Ez a generáció sokkal inkább jobb agyféltekei működéssel – képekkel, holisztikus megközelítéssel – próbálja befogadni a világot” – magyarázza a szakember. 

Egy 2019-es hazai felmérésből az is kiderült: az óvodásoknak szükségük van arra, hogy mesehallgatás közben lássák a történethez szorosan kapcsolódó képeket, a 4-6 évesek többsége pusztán hallás alapján nem érti meg a szöveget.