Végleg búcsút kell venni a gázkazánoktól – mivel fűtünk ezután?

Betiltják a gázkazánokat! – a legtöbbször ilyen és ehhez hasonló hangzatos címekkel találkozhatunk, amikor azokról az EU-s intézkedésekről és törekvésekről van szó, amelyek célja, hogy az energiafüggetlenség növelése és a klímavédelmi célok érdekében belátható időn belül kivezessék a fosszilis energiahordozók, köztük a földgáz használatát az épületek fűtési rendszerei tekintetében – derült ki a lapunkhoz eljuttatott tájékoztatóból. Mindez nem azt jelenti, hogy a meglévő kazánokat, cirkókat hamarosan le kellene szerelni, ugyanakkor az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament döntése értelmében 2040-től nem lehet majd fosszilis fűtési rendszereket beépíteni, helyettük  a hőszivattyús megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Hatta József magyaregresi víz, központi fűtés, gázvezeték- és készülék szerelő mester, aki egyben a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) kézműves tagozatának küldötte csütörtökön azt mondta: jelenleg csak a kondenzációs kazánok beszerelését engedélyezik.

– Ha a berendezés fő alkatrészei közül kettő vagy három meghibásodik (hőcserélő, vezérlőelektronika, keringető-szivattyú), akkor már gazdaságtalan a javítás, akkor jöhet a kazáncsere a lakásban – közölte. Ekkor a régi, javíthatatlan, korszerűtlen kazán helyett a kondenzációs gázkazánt lehet beépíteni.

Hangsúlyozta: egy átlagos családi ház fűtését biztosító új kazán áránál, a szerelvényeken kívül égéstermék, illetve kondenzvíz-elvezetéssel nagy a szórás: 500 ezer forinttól akár 1,2 millió forint is lehet a végösszeg. Nem csak az áruk, hanem a teljesítményük is eltérő. Az elmúlt bő egy évben 10-15 százalékkal drágultak a készülékek, szerelvénye, s a közeljövőben újabb áremelkedés várható.

A hőszivattyús rendszert többek közt családi házakban, boltokban, irodaházakban is használják. – Fő előnye a hatékonyság és az energiatakarékosság, a rendszer árammal működik, de a beruházás előtt lényeges az alapos előkészítés,  amit egy szakképzett tervező készít el pontos hőigény számítással – mondta Hatta József. A hőszivattyú olyan berendezés, amely képes hőt szállítani egy alacsonyabb hőmérsékletű térből egy magasabb hőmérsékletű térbe. Több minden befolyásolhatja a költségeket: lényeges, hogy levegő-víz hőszivattyút vásárolnak a vevők  vagy víz-víz hőszivattyút helyeznek üzembe. A költség attól is függ,  hogy milyen típust vesznek az érintettek és mekkora a berendezés teljesítménye. A szolgáltatónál a beruházás elindítása előtt  érdemes érdeklődni a villamos-energia elszámolásról.

A szakember kiemelte: a hőszivattyús rendszerre az  átállás költsége helyszín és rendszerfüggő, fontos, hogy kedvező legyen áramelszámolás. Az is lényeges,  hogy valaki csak hőszivattyút akar használni vagy hibridrendszert szeretne üzemeltetni. A hibridrendszerek  feladata a kondenzációs technológia és a megújuló forrásokból táplált hőszivattyú-technológia előnyeinek ötvözése, ami alacsonyabb energia-felhasználást jelent, s ezzel alacsonyabb költségeket eredményez. Hatta József azt mondta: családi házak esetében a hőszivattyús rendszerre az átállás költség legalább 3 millió forint lehet, de a költségek adott esetben elérhetik a 8-9 millió forintot is. Az úgynevezett mono blokkos hőszivattyú a  legkönnyebben telepíthető kivitel.

Cáfolják a tévhiteket

Az LG Magyarország szakértői  összegyűjtötték és meg is cáfolták a három legelterjedtebb tévhitet.

 1. tévhit: árammal fűteni mindenképp drága mulatság.
A hagyományos villanyfűtési megoldások nem éppen energiatakarékosságukról híresek, viszont a korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerek üzemeltetése jelentősen olcsóbb, és közel négyszer hatékonyabb bármilyen más elektromos fűtőberendezéshez képest, olvasható egyebek mellett a tájékoztatóban.

2. tévhit: Ha odakint röpködnek a mínuszok, nem lesz kellően meleg a lakásban.
A hő magától kizárólag egy melegebb pontból áramlik egy hidegebb pont felé, ezért fűtési üzemmódban a kültéri egység hőcserélője a környezeténél hidegebb kell, hogy legyen ahhoz, hogy hőt tudjon onnan felvenni. Tehát ha kint mínuszok vannak, a kültéri egység hőcserélője még a külső levegőnél is hidegebb. Így megtörténik a külső hőcsere, ezt a hőt pedig a kompresszor magasabb nyomásra és hőmérsékletre emelve bent az épületben mint fűtési hőenergiát adja át. 

3. tévhit: szükségtelenül bonyolult rendszerekről van szó.
Egy korszerű hőszivattyú egyszerre nyújt megoldást a fűtésre, a hűtésre és a használati melegvíz-előállításra, vagyis nincs szükség külön kazánra, bojlerre és légkondicionálókra.