A természetközeli életmódon át vezet az út egy teljesebb léthez

Kézzel-lábbal döngölték az agyagot a tábor résztvevői a tűző napon Balatonendréden, majd szalmával keverve falakat építettek. Gáspár János pándi vályogkészítő mester táborát hatalmas érdeklődés övezi minden évben, ugyanis egyre több fiatal választja ezt az építkezési formát, és szeretne megismerkedni az esetleges javítási lehetőségekkel, vagy egyszerűen csak felfedezné a nagyszülők elfeledett örökségét.

– Egyre több vályogból épült házat újítanak fel hazánkban, de sokan a most épülő házuk alapanyagául is ezt a környezetbarát és olcsó, számos pozitív tulajdonsággal rendelkező anyagot választják – mondta el Gáspár János, aki 2000 óta foglalkozik vályogozással, amit még egy idős vályogkészítő mester mellett sajátított el. – Több európai országban már 20-30 évvel korábban felismerték, hogy a vályog egy korszerűen előállítható és jó építőanyag, ami attól még, hogy régről ismerjük, egyáltalán nem ódivatú, ráadásul 100 százalékban környezetbarát, így az elbontást követően az építési sitt fogalma, mint olyan, nem létezik.

– A vályog szóra rákeresvén az egyes hírportálok jobbára csak tragikus eseményekről számolnak be, amikor az esős időszakot követően egy-egy ilyen ház a földdel vált egyenlővé – tette hozzá a mester. – Pedig a vályog kiváló építőanyag, s ha betartják a technológiai szabályokat, több száz évig is fennáll a belőle készült építmény. Ellenkező esetben viszont egy biztonságosnak hitt téglaház is képes károsodni. 

Közel száz házat épített és több mint kétszázat újított fel már a saját csapatával Gáspár János, ezért egyre többen keresték fel. Ekkor döntött úgy, hogy vályogozós táborokat szervez. – Itt Balatonendréden a családi birtokunkon a nyáron két tábort tartottunk, ahol volt németországi és szlovák résztvevő is – mondta. – Két célunk van: egyrészt nagyon kevesen vannak, akik rendesen tudnak vályogozni ma már, s itt megtanulhatják egy hét alatt az alapokat. Sokan ugyanis nem találnak a lakóhelyükön mestert. Másrészt így felismerik, ki a megbízható szakember. Négy napra vendégünk volt Ivancsics Ilona színművész is, akivel együtt tapicskoltuk a sarat. Ő ugyan nem tervezi vályogház építését, de vonzódik a hagyományokhoz és kedveli a népi jellegű építkezést. A szabadtérikemence-építés különösen tetszett neki, és azt is elárulta a somogyi gyökereire büszke színésznő, hogy nagyszülei is vályogházban éltek, tette hozzá Gáspár János. 

Sokféle lehetőség

Gáspár János csapatával többféle építkezési lehetőséget is bemutatott a táborban a résztvevőknek. – Az egyik, amikor az agyagot szalmával keverjük, és azt egymásra rakva az oldalát az ásóval szabjuk méretre. Egy másik változata a fal építésének a paticsolás, amikor a fonott vesszőre kenjük fel a szalmás vályogot, ebből állt össze maga a fal. A vert fal esetében zsaluzatot készítünk, ebbe tesszük bele a földes anyagot, amit aztán tömörítünk. Ezenkívül téglát is készítettünk belőle, ekkor egy formába tettük bele a vályogot. Emellett nemcsak falazatként, hanem padlóként is használható, ezt hívjuk döngölt földpadlónak. 

A mestertől megtudtuk azt is, hogy Magyarországon jelenleg 800 ezer vályogház van. – Hiszek abban, hogy ha az ember a természethez minél közelebbi életmódot él, és ez az otthonának az alapanyagaiban is megmutatkozik, akkor egészségesebb, hosszabb és kiteljesedettebb életet tud élni – tette hozzá a mester.