Nem akar végleg elszakadni a labdarúgástól Waltner Róbert

– Milyen érzések kavarognak most Önben?

– Huszonöt éve dolgozom a felnőtt labdarúgásban, így tudtam, hogy eljön majd ez a pillanat is – felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Waltner Róbert. – Amikor egy csapatnak nem úgy megy, ahogy azt elvárják a vezetők és a szurkolók, akkor elsősorban az edzőhöz szoktak hozzányúlni. Ezt tudomásul vettem és megpróbálom a lehető legjobban kezelni.

– Esztendők óta, minden nap a Kaposvári Rákóczi FC sikeréért dolgozott. Nem hiányzik a napi rutin, az a nyüzsgés, az a feszültség, amit az edzői poszt ad?

– Hozzám nőtt a klub és a játékosok is, így természetesen hiányzik az, hogy minden nap együtt dolgozzunk. A közös munka bár megszakadt, de a barátság természetesen megmaradt.

– Edzőként mennyit tanult ebből az időszakból?

– Visszagondolva az elmúlt négy évre, az U19-es, az NB III.-as és az NB II.-es sikerszéria alatt nem tanultam annyit, mint az NB I.-es szezon alatt. Azt mondhatom, hogy egy nagyon tanulságos időszak volt számomra, s nem bántam semmit. Sokszor az ember egy vereségből többet tanul mint egy győzelemből. Próbáltam a kudarcot is úgy felfogni, hogy ez is egy tanulási folyamat része, így még egyszer nem fogom elkövetni ezeket a hibákat. Valamikor a sikert csak egy hajszál választja el a kudarctól. Ezt megtapasztaltam a mostani szezonban is. Hét forduló után a tizenkilencedik helyen állt a csapat, viszont, ha az első hatvan percet nézzük, akkor tizenöt ponttal vezettük volna a bajnokságot, de persze egy meccs kilencven percig tart. Az utolsó fél órában elszalasztottuk a győzelmeket, azonban abban biztos vagyok, hogy ebben a csapatban lényegesen több van, mint azt a helyezése mutatja. Az élvonal is egy nagyon tanulságos időszak volt számomra, még akkor is, ha kevés győzelmet aratott a csapat. Nagyon értékes volt számomra, talán még a győzelemnél is fontosabb az, amikor egy-egy vesztes összecsapás után is állva tapsoltak meg minket a szurkolók.

– Az NB I.-es szezon után voltak ajánlatai más kluboktól, mégis maradt. Miért?

– Mindenkit megviselt az NB I.-es szereplés, pedig nem okoztunk meglepetést azzal, hogy kiestünk, hiszen már a szezon előtt mindenki leírt minket. Próbáltunk erre rácáfolni, de nem sikerült. Ezek után úgy éreztem, hogy el kell utasítanom a megkereséseket és a csapat mellett kell maradnom, mert sem a játékosokat, sem a klubot nem akartam cserbenhagyni. Így viszont, hogy elváltak az útjaink, nem tudom, hogy mit hoz majd a jövő. Próbálok tanulni a hibáimból, hogy a következő állomáshelyemen még felkészültebb legyek és hasonló sikereket érjek el.

– Ezek szerint nem akar elszakadni a futballtól?

– Semmiképp sem szeretnék. Próbálok tanulni és fejlesztem magam. Jelenleg az egész délelőttöm szabad, ez egy idő után biztos unalmassá válik majd, de most még jólesik a pihenés. Szeretnék majd munkát vállalni a legmagasabb szinten, meglátjuk, hogy milyen lehetőségeim lesznek a jövőben. Addig is próbálom hasznosan eltölteni az időmet.

– Gondolom, inkább a pályaszélen képzeli el magát?

– Szeretek dolgozni és mindig a maximumot adni, még akkor is, ha ezt nem midig könnyű. Pozitívan gondolkodok. Mindig az jár a fejemben, hogy ha gödörbe kerülök, abból minél előbb ki tudjak lábalni. Hogy mi lesz ezután? Még nem tudom. Az biztos, hogy most sok időt töltök a gyermekeimmel, a családommal. Utólag azt kell mondanom, hogy sokszor nem ők voltak az elsők, hanem a csapat. Mindent beleadtam a munkába, így most próbálok több időt fordítani rájuk. Ami rossz érzés, hogy a fiam is megjegyezte, hogy sajnálja, nem én vagyok az edző, mert szeretett a stadionba járni. Viszont volt egy olyan mondata, ami belém égett: egy családi kirándulás során azt mondta, hogy Apa ez életem legjobb napja. Ez után sok mindent átértékeltem.

– Mire emlékszik vissza szívesen az elmúlt három évből?

– Inkább négy évnek mondanám, mivel azzal kezdődött minden, hogy az U19-es együttessel megnyertük a bajnokságot – válaszolta Waltner Róbert. – Azt pedig külön sikernek könyvelem el, hogy abból a csapatból több játékos is bemutatkozott a Kaposvári Rákóczi FC színeiben az NB I.-ben. A felnőttcsapatnál elért sikerekre visszagondolva már az NB III.-as bajnokság megnyerése sem volt egyszerű dolog, hiszen az Ajkával és az Érddel is versenyt kellett futnunk, így már ebből a szezonból sok a feledhetetlen pillanat. Például amikor kettős emberhátrányban a kilencvenhatodik percben nyertünk, az Ajka elleni sikerrel megvívott rangadó, vagy éppen a feljutás ünneplése. Az NB II. pedig egészében egy felejthetetlen siker, számos jó mérkőzéssel. A bajnok Zalaegerszeget oda-vissza vertük, de szép emlék a Vác ellen, az utolsó percben szerzett gól is, amivel közel kerültünk a feljutáshoz, vagy éppen a dorogi győzelem, amivel biztossá vált az NB I.-es tagságunk. Emellett a szurkolókkal való közös ünneplés is mind olyan, amit soha ne fogok elfelejteni.

Waltner Róbertet 2017 szeptemberében nevezték ki az akkor még NB III.-ban szerepelt kaposvári együttes élére. Vezetésével egészen az élvonalig menetelt az együttes. Az edző a Szombathelyi Haladás elleni NB II.-es meccsen ült utoljára a kispadon.