Tragédia a pályán: a kardiológus és a sportpszichológus válaszol

Az egész somogyi sporttársadalmat megrázta Tóth Norbert tragédiája. Mint ismert, a megyei elsőosztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő Juta SE játékosedzője az 55. percben cserét kért, mert nem érezte jól magát. Az egyik játékostársa utána ment, de ekkor már a mozdulatlanul feküdt az öltözőben az ötvenhárom esztendős sportoló. A gyorsan kiérkezett mentősök ötven percig küzdöttek a jutai játékosedző életéért. Aztán – ha nagyon gyengén is – újra tapintható volt a pulzusa, így kórházba szállították, ahol azonban már nem tudták megmenteni az életét.
Nem a konkrét eset kapcsán, de megkérdeztünk egy sportkardiológust és egy sportpszichológust, mire kell odafigyelni az idősebb sportolóknak, pláne azoknak, akik versenysportot űznek.
– Alapvetően szét kell választani, milyen sportról van szó, azok vannak fokozott veszélynek kitéve, akik állóképességi sportágat űznek – fogalmazott Sárszegi Zsolt, a PTE Szívgyógyászati Klinika egyetemi docense. – A közepes és nagy intenzitású terhelésnek kitett, igazolt hobbisportolókat, pláne ötven év felett, érdemes, sőt kell(ene) is évente szűrni. Ha a családban előfordult szívbetegség, s magas intenzitású terhelést kap a sportoló, akkor már negyven felett is. A labdarúgás nagy oxigénigénnyel járó sportág, ott mindenképpen ajánlott ötven fölött évente egy kardiológiai vizsgálat. Mely magában foglal egy EKG-t, egy terheléses EKG-t és szívultrahangot is, ezekből nagyjából fel lehet azt mérni, van-e kockázat, ahogy azt is, milyen gyakorisággal kell kivizsgálni a versenyzőt. De érdemes egyéb rizikófaktorokat, a koleszterin- és a húgysavszintet is megnézni. Az idősebb korban előforduló hirtelen szívhalál-események általában a fel nem ismert koszorúér- vagy szívizombetegség következtében alakulnak ki.

Sárszegi Zsolttól megtudtuk, előfordult már olyan eset is, hogy a szűrővizsgálat eredményei után fel kellett hagynia a sportolással a páciensnek vagy alacsonyabb intenzitásúra kellett váltania, azaz át kellett térnie egy „lazább” sportágra. – Ez attól függ, milyen szívbetegséget diagnosztizálunk, hiszen mindegyiknél meg lehet határozni azt a terhelési szintet, ami még megengedett, ami fölé nem szabad menni – hangsúlyozta.
A PTE Szívgyógyászati Klinika egyetemi docense kiemelte, vannak tünetek, melyekre nagyon oda kell figyelni.
– Az esetek döntő többségében akadnak figyelemfelkeltő jelek, mint például a mellkasi fájdalom, a terhelésre jelentkező indokolatlan nehézlégzés, szívritmuszavar vagy rendetlen szívverés-érzés – emelte ki. – De sajnos van olyan eset is, hogy teljesen tünetmentes az illető, mégis megtörténik a baj, ezért is fontos a sportkardiológiai szűrés.
– Sok idősebb sportoló, főleg, aki egész életében mozgott, nem tudja csak úgy abbahagyni – mondta Halmai Petra sportpszichológus, a Kaposvári Sportközpont és Sportiskola úszó olimpikonja. – Nagyon fontos, hogy reális célokat tűzzenek ki maguk elé, olyanokat, melyeket testileg képesek elérni. Nem szabad hagyni, hogy elragadja őket a túlzott lelkesedés. Természetesen a napi mozgás jót tesz, minél tovább tud sportolni valaki, annál tovább őrzi meg az egészségét, de a mennyiség nem mindegy. A versenysportot ötven év felett már nem nagyon ajánlanám, inkább nagy sétákat vagy éppen egy túrát. Aki mégis aktív marad, szedjen olyan táplálékkiegészítőket, vitaminokat, melyek sokat segíthetnek a test „karbantartásában”. Ha csak magamból indulok ki, már én sem bírom úgy az edzéseket, mint tíz évvel ezelőtt, pedig még csak huszonhat éves vagyok.