A fiatal játékosok hiányosságokkal kerülnek a felnőttmezőnybe

Az utánpótlás-korosztály és a felnőttmezőny közötti átmenetet elősegítő, úgynevezett utógondozási folyamatot fejlesztené a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Erről Juhász István, az MKSZ sportszakmai igazgatója beszélt a Sport és Innováció Konferencia első napján a Nemzeti Kézilabda Akadémián.

– Lehet, hogy nagy elvárással vagyunk az utánpótlásban szerzett eredményeket követően, és azt gondoljuk, hogy majd ugyanilyen jól megy a fiataloknak a felnőtt csapatban is. Pedig nagyon kevés játékosnak megy, a nagy többségnek szüksége van egy úgynevezett utógondozási folyamatra – mondta Juhász István.

A női szakágban a magyar válogatott 2019 óta sorozatban háromszor lett junior Európa-bajnok, az ifjúságiak 2015 és 2021 között kétszer bronz-, kétszer aranyérmet nyertek. A világbajnokságon a juniorok 2018-ban első, tavaly a második helyen zártak, az ifjúságiak tavaly harmadikok lettek. A férfiaknál az ifjúsági Európa-bajnokságon tavaly negyedik, a junior világbajnokságon idén második lett a magyar csapat.

A sportszakmai igazgató leszögezte, utánpótláskorban képezni, felnőttkorban versenyeztetni kell, és bár az utóbbi években több korosztályos világversenyt megnyertek a magyarok, de a játékosok egy része olyan hiányosságokkal került a felnőttmezőnybe, amiket nem tudnak pótolni, ezért az edzők felnőttkorban akarnak képezni, amikor már szerda-szombat rendszerben kell versenyezni.

– A felnőtt csapatoknak előre kellene lépniük a fiatalok beépítésében, a játékosoknak pedig abban, hogy 20-21 éves koruk után a legjobbak között, felnőttként is tartsák a lépést a világelittel – emelte ki az MKSZ elnöke, Ilyés Ferenc.

Golovin Vlagyimir, a női felnőtt válogatott szövetségi kapitánya elmondta, az elmúlt tíz évre jellemző, hogy nehezen tudták beépíteni a fiatal tehetségeket a felnőtt válogatottba. Mint kifejtette, amikor egy fiatal átkerül a klubcsapata felnőtt keretébe, a tudása még nem kész, és az edzők olyan teljesítményt kérnek tőle, amire még nem képes. Ennek hatására elvész belőle a győztes típus, nem érti, mi történik vele – hiszen eddig világ- és Európa-bajnoki érmes volt, de most már nem tudja ugyanazt nyújtani –, ebből következően a felelősségvállalása is visszaesik.

A kapitány a mentális, a fizikális és a szakmai felkészítést említette, ennek kapcsán Szilágyi Zoltán, a női juniorválogatott trénere, a Debrecen vezetőedzője hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy mindháromban fel tudjanak zárkózni a megfelelő szintre a kézilabdázók. Megjegyezte, sok játékos elkallódik és nem futja be a számára jósolt karriert, mert nem tudja megtenni ezt a lépést. Fontosnak tartja, hogy egy fiatal játékos megfelelő klubot találjon, ahol a tudásának megfelelő feladatkörrel van ellátva, és nincs alulversenyeztetve. Hozzátette: nem jó, ha egy tehetséges játékos elkerül egy komolyabb NB I-es csapatba, ahol epizódszerepet kap, nem tanulja meg, milyen, ha rajta megy el egy mérkőzés, vagy nincs olyan kényszerpályán, amikor neki kell megnyernie egy meccset.

Sótonyi László, a férfi juniorválogatott edzője, a NEKA vezetőedzője nagyon fontosnak tartja, hogy ne szakadjon meg a fiatalok fejlesztése, hiszen számtalan példa van rá, hogy egy akadémiáról kikerülő játékos ül a kispadon, krízishelyzetben, végjátékban nincs a pályán, a kondicionális, a taktikai fejlesztése megszakad, így a sportág elveszít egy tehetséget.