A Milo-ikreknek ez már a harmadik Európa-bajnokságuk, amelyen ott vannak

– Honnan ez a lilák iránti rajongás?
– Családi örökség – mondják szinte egyszerre a most 50 éves Milo-ikrek. – Apánk volt megrögzött Újpest-drukker, s minket is megfertőzött vele.

– Az első Újpesttel kapcsolatos élmény?
– Talán hét-nyolc évesek lehettünk, amikor Pécsen játszottak bajnokit a lilák. Örök élmény marad: ott láttuk először élőben Törőcsik Andrást játszani.

– Az Újpest meccsei mellett a magyar válogatott fellépésein is rendre ott vannak.
– Bő két évtizede kísérjük a nemzeti csapatot. Nem igazán szoktunk kihagyni hazai meccset, úgyhogy 100 körül, vagy talán még annál is többnél tartunk.

– Ez volt a harmadik Európa-bajnokságuk.
– 2016-ban ott voltunk Marseillesben, s három éve is megfordultunk az Eb-n. Most a Svájc és a Skócia elleni meccsen szurkoltunk. Bár már sok Újpest–Fradi rangadón megfordultunk, mégis Stuttgartban mondhatni remegtünk.

– Annyira vehemensek voltak a skót szurkolók?
– A skótokkal az égvilágon semmi gond nem volt, csak velünk, magyarokkal... Mi menet közben csatlakoztunk a vonuló népes magyar szurkolói csapathoz. Egy hídhoz érkezett a menet, ahol mintegy varázsütésre elkezdtünk ugrálni. Nemcsak mi görbültünk meg a félelemtől, hanem a híd is, de szó szerint... A villamosra váró németek és a gyerekek csak megszeppenve néztek bennünket. Végül a német rendőrség állította le az akciót, így aztán szerencsére nem történt tragédia. Amúgy a rend derék őrei sem voltak kevesen. Ott váltottunk velük pár szót. Ők mondták, hogy két dologra kellett külön is felkészülniük: az egyik, hogy lesz esetleg valamilyen terrortámadás, a másik pedig, hogy a magyar szukolók között vannak huligánok is.

– Mennyibe fájt a német kiruccanás?
– Maradjunk annyiban, hogy egyáltalán nem volt olcsó mulatság. Persze, próbáltuk megúszni minél kevesebből. Két hetet töltöttünk Németországban; a barátainknál volt a szállásunk, s nem étteremben ettünk, hanem inkább bevásároltunk, s mi magunk sütöttünk-főztünk.

– És mennyibe került a belépő?
– A skótok elleni meccsre itthon az MLSZ-en keresztül szereztük be a belépőt 30 euróért. A svájciak elleni találkozóra az internet segítségével jutottunk jegyhez: a törököktől vettük, s 150 euróba került. De voltak – s nyilván lesznek is még – olyan meccsek, ahová 500–600, vagy még ennél is több euróért árulnak jegyet a neten.

– Mit tippeltek a negyeddöntőkre?
– Spanyol és francia győzelmet. Mind a kettő meg is történt, csak kicsit máshogy alakult a forgatókönyv: egyikünk sem gondolta volna, hogy a rendes játékidő egyik találkozón sem lesz elég. Szombaton Svájcnak szorítottunk, de hiába vezettek, a 11-es párbajt az angolok nyerték. A holland-törökön is a török együttes szerezte meg a vezetést, de a második játékrészben fordítottak a hollandok, így ez bejött.

– És ki örülhet majd a kontinensviadal legvégén?
– Aki kedden este megnyeri majd a spanyol–francia ütközetet. Bízunk benne, hogy a spanyolok lesznek majd azok.