Fazekas Virág: félelmetes a váltás, de nagyon várom, hogy Dániában játszhassak

Az augusztus végén Kínában rendezett U18-as női ifjúsági kézilabda világbajnokságon bronzérmet szerzett válogatott gólkirálynője, Fazekas Virág – akit a vb All Star-csapatába is beválasztottak – a magyar NB I-es NEKA csapatától igazolt Rodekro-Aabenraa Handball csapatához. Az ifjú tehetséggel a Dániasport.hu közölt interjút az átigazolás hírére.

– Hogyan, honnan jött a gondolat és a lehetőség, hogy Dániába folytassa pályafutását?
– Kiskorom óta szerettem volna külföldön kézilabdázni, kipróbálni magam egy másik országban és ott szerezni tapasztalatokat. A bátyám tavaly kint volt Norvégiában, ami nagyon hasonló kultúra, és tetszett, amit ott kint láttam, amit rajta keresztül tapasztaltam. Az idény második felében vetődött fel bennem igazán, hogy szükségem van a váltásra és az új impulzusokra.

– Mennyire nehéz meghozni egy ilyen döntést ilyen fiatalon?
– Az első félévben sérülésekkel bajlódtam, ám amikor visszatértem, élveztem a játékot. De aztán az év vége felé megfogalmazódott bennem az is, hogy akár abbahagyom ezen a szinten a kézilabdát. Szezon végére már biztosra vált számomra, hogy vagy szeretnék hazajönni Veszprémbe és a kézilabdán kívül mással is foglalkozni, vagy pedig belevágni ebbe a nagy kalandba. A NEKA-nak nagyon sokat köszönhetek, rengeteget fejlődtem ott, de a saját érdekemben váltásra volt szükségem. Amikor felmerült ez a gondolat, akkor több hazai klubtól is voltak ajánlataim, de még nem tudtam, mit akarok. Felmerült az is, hogy szívesen kimennék külföldre. A Sönderjyske utánpótláscsapatához, a Rodekro-Aabenraa klubhoz a nevelőedzőm, Szedlák Nikolett (Éles Kézisuli) volt az összekötő szál. A csapat érdeklődött irántam, megnézték pár meccsemet, és szerették volna, hogy csatlakozzak az U19-es csapathoz. Azt is be kell vallanom, nagyon nehezen hoztam meg a döntést, és kicsit félek is tőle. Amitől a legjobban tartok, az a távolság a családomtól és barátaimtól, a másik pedig a nyelv adta akadályok, de bízom benne, minden jól fog menni. Félreértés ne essék, nagyon tetszett, amit kint láttam, mind az iskola, mind az edzések. Az edzők hihetetlenül közvetlenek voltak és ahol lakom majd, az is elképesztő. Csak hát félelmetes beleugrani egy ilyen nagy váltásba. De nagyon várom, hogy kint lehessek és megtapasztaljam azt a hangulatot, amit dánok képviselnek.

– Sikerült már feltérképeznie az új klubját?
– Március elején voltam kint Aabrenaaban. Találkoztam a csapattal, voltunk az iskolákban és az utánpótlásklub szállásán is. Kettőt edzettem kint, nagyon élveztem, rettenetesen jó hangulat vett körül, és mindenki nagyon aranyos volt. Beszéltünk a ligacsapat edzőjével is, aki heti rendszerességgel edzést is tart az U19-es csapatnak. Az új klubom utánpótlásedzőivel is sokat beszélgettem, mindannyian nagyon támogattak és szerették volna, hogy csatlakozzak hozzájuk. Azt hangsúlyozták többször is, az a legfontosabb, hogy élvezzem, amit csinálok. Beszéltünk ott az iskola igazgatónőjével is, nagyon nyitott volt felém, nem volt probléma, hogy nem beszélek dánul. Ott tartózkodásuk alatt az is nagyon tetszett, hogy nemcsak a kézilabdázót látták bennem. Összességében nagyon pozitív volt az ott eltöltött három nap.

Fazekas Virág játékától nem áll messze a skandináv stílus

– Új ország, új nyelv, barátok, csapattársak és természetesen egy más kézilabda-kultúra.
– Már most elkezdtem dánul tanulni, hogy minél gyorsabban menjen a beilleszkedés, persze tudom, ehhez idő és türelem kell. Angolul kommunikáltam velük eddig, és úgy tapasztaltam, mindent el tudtunk így intézni. De az iskola miatt is fontos lesz, hogy minél hamarabb tudjak majd dánul. Több mindenkinek kikértem a véleményét, aki fontos nekem, mindenki azt mondta, menjek Dániába, és ne adjam úgy fel az álmom, hogy ezt a nagy lehetőséget nem ragadom meg. Úgy gondolom, a játékstílusomtól nem áll messze a skandináv stílus, ezért is érdekes lesz számomra megismerni közelebbről a dán kézilabdát. Dél- Dániában, a sönderjyllandi térségben található, Aabenraaban városban fogok lakni egy akadémián, amelynek a neve SARAA. A klubom nevét két település adja, így Rodekro-Aabenraanak hívják. A klub a dán ligacsapat, a Sönderjyske utánpótlása és szoros együttműködés van a két klub között. A Rödekro-Aabenraa U19-es és U17 -es csapata a dán ligában játszott tavaly, és sok ígéretes játékosa van. Többen edzenek heti rendszerességgel a felnőtt csapattal. Sokan debütáltak már az első csapatban, illetve volt, aki innen kapott máshonnan szerződést. Kis klubról van szó, de nagy ambíciókkal rendelkezik. A klubhoz való átigazolásomat az is segítette, hogy itt edzősködik Kurucz Orsolya, aki elnökségi tag is és volt játékosa a Sönderjyskének, így sok mindenben segített, és a jövőben is támaszkodhatok majd rá.