Klímaváltozás, extrém időjárás - stratégiai termék az ivóvíz

A klímaváltozás hatásait már 50-60 év múlva érezhetjük. Ha a Kárpát-medencében csökken a lehullott csapadék mennyisége, úgy bizonyos térségekben várhatóan kevesebb ivó- és termálvizet lehet majd kiemelni. Licskó István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű- és környezetmérnöki tanszékének docense szerint szaporodnak a figyelmeztető jelek. Egyértelműen több a szélsőséges jelenség. Megfigyelhető, hogy miközben az egyik évben rendkívüli aszály okoz súlyos gondot, egy-két esztendővel később helyenként özönvízszerű esőzés pusztít.

– Elég, ha csak a balatoni helyzetre gondolunk – mondta Licskó István a Magyar Hidrológiai Társság 30. jubileumi kaposvári vándorgyűlésén. – 2002-ben és 2003-ban jelentős mértékben megcsappant a tó vízszintje, ez különösen a déli parton keltett riadalmat. Aztán a vártnál hamarabb, nagyjából egy évvel később helyreállt a helyzet.

Egyelőre úgy tűnik, hogy hosszabb távon kiegyenlítődnek a szélsőséges esetek hatásai. Döntő kérdés: miként befolyásolja a vízkészletet a klímaváltozás? Magyarországon az ivóvízellátás jelentős részét védett, úgynevezett mélységi vizekből oldják meg: a lakosság 35-38 százalékának igényeit a 100-500 méternyi mélységből kitermelt víz adja. A felszíni vízkészlet 96 százaléka azonban a határon kívülről – többek közt a Dunán, Tiszán érkezik. A víz-egyenleg negatív, azaz több víz hagyja el az országot, mint amennyi itt marad. Szakemberek hangoztatják: célszerű a víz egy részét visszatartani, ehhez persze tározókat kell építeni. Hazánkban jelenleg 200-300 kisebb építmény található, ám hosszú távú nemzetgazdasági érdek a beruházás. Melynek költsége két-három évtized alatt a több ezermilliárd forintot is elérheti.

– Globális kérdés a víz-ügy – emelte ki Szlávik Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. – A Jordán-folyó térségében rendszeresek az egyeztetések, hogy adott térségben ki, mennyi vizet vehet ki. S régóta óriási gondot okoz a vízhiány Afrikában, a Nílus-völgyében, ami törzsi villongásokhoz vezethet.

Átgondolt vízstratégiára van szükség, de legfőképp ésszerűsíteni kell a felhasználást. Kaposváron szakértők felvetették: bizonyos ipari termékek esetében nem lehet elodázni a gyors technológiaváltást. Nemzetközi példákra utalva említették a papír-, illetve a cukoripart, mely hagyományosan nagy vízfelhasználó. Ez utóbbi kapcsán ugyanakkor nyomatékosan felhívták a figyelmet: az ország egyetlen cukorgyárában, a kaposváriban példaértékű környezetvédelmi fejlesztések zajlottak. Nagy feladat előtt áll a mezőgazdaság is: a korábban sok helyen elterjedt úgynevezett árasztásos módszer erősen pazarló, munka közben rengeteg víz elpárolog. Szakértők a csepegtetős öntözést ajánlják, ezzel évente több városnyi vízfogyasztással egyenértékű mennyiséget lehet megtakarítani.



A spórolás egyre jobban előtérbe kerül, különösen most aktuális, amikor a napokban meghosszabbították a harmadfokú hőségriasztást. Somogyban, s a megyeszékhelyen nem fogunk szomjazni – biztosan lesz elegendő mennyiségű víz. Kaposvár ellátásáról 51 kút és hat vízmű gondoskodik: 150-300 méter mélyről származó vizet kortyolunk. Méghozzá igen sokat, hiszen szerdán megdőlt a 2012-es vízfogyasztási rekord, a városban 13 100 köbmétert használtak fel. A maximális kapacitás 18 ezer köbméter.