Csak 40 év után járhatna kegyelem Szita Bence gyilkosainak

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága májusban mondta ki, hogy a Magyarországon érvényben lévő, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró életfogytiglani az emberi jogok európai egyezményébe ütközik. A grémium ezzel nem azt állította, hogy a korábban tényleges életfogytiglanira ítéltek bizonyosan kiszabadulhatnának, hanem hogy bizonyos idő elteltével meg kell vizsgálni, indokolt-e a szabadságvesztés fenntartása. A strasbourgi verdiktnek a magyar Büntetőtörvénykönyvre nézve nem volt konkrét következménye, de az alaptörvényben is szereplő büntetési tétel szabályozásán változtatni kell a törvényhozóknak, különben az ország perek sokaságát – jelenleg közel félszázan töltik ilyen típusú büntetésüket – veszíti el rabokkal szemben.


<tema>
A tényleges életfogytiglaniról a héten az Alkotmánybíróság is tárgyalni kezdett, ám a kormány már korábban megkezdte a hazai törvény összehangolását az európai szabályozással. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint egy automatikus, hivatalból indított kegyelmi eljárásról szóló javaslat kerül majd a döntéshozók elé: azok esetében, akiknél a bíróság kizárta a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét, negyven év eltelte után egy kegyelmi bizottság megvizsgálhatja az elítélt körülményeit, hogy alkalmas-e a kegyelem előterjesztésére.

Ez természetesen nem automatikus szabadlábra helyezést jelent majd, hanem, ha az államfő egyetért a kegyelmi bizottság előterjesztésével, törlik azt az ítéleti korlátozást, tehát felmerülhet a feltételes szabadságra bocsátása.
– Mivel még nincs meg a törvény, így csak vélelmezhetni lehet, hogy a tényleges életfogytiglanira ítéltek esetében nem kell új, kiegészítő bírósági eljárást indítani – mondta Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék szóvivője –, hanem a jogszabály automatikusan életbe lép minden érintett esetében.

Mint például a felsőmocsoládi kisfiú, Szita Bence gyilkosainál: B. Józsefet, K. Józsefet és P. Erikát a Pécsi Ítélőtábla januárban ítélte örökös fegyházra – a fiú egykori  nevelőanyja az első nő Magyarországon, aki ilyen büntetést kapott. Ha a tervek szerint a törvényt még valóban elfogadják az idén, s jövőre életbe lép, az új jogszabály alapján B. József 98, K. József 82, míg P. Erika 88 évesen remélheti, hogy a kegyelmi bizottság elé kerül...