Az ásó élével ütötte Szita Bence nyakát a gyilkosa, 18+

A Somogy megyei Főügyészség a három vádlottat – a többszörösen büntetett előéletű Bogdán Józsefet, Kertész Józsefet, valamint a kisfiú egykori nevelőanyját, P. Erikát – négyszeresen minősített emberöléssel vádolta meg: az első- és a másodrendű vádlottat 14. életévét be nem töltött személy elleni, nyereségvágyból, előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés társtetteseiként, P. Erikát pedig felbujtóként állították bíróság elé, s mindhármuk esetében fegyházbüntetést kért a vádiratban, az elsőrendű vádlottra, Bogdán Józsefre tényleges életfogytiglanit, esetében kizárva a valamikori szabadlábra helyezést. Az ügy aktái tizenhat vaskos dossziét töltenek meg, 1436 oldalnyi nyomozati anyag készült, a nyomozó hatóságok tizenkét szakértői véleményre támaszkodhattak, harminc tanút hallgattak ki, a bűnügyi költség elérte a tízmillió forintot.

A sajtót tíz perccel a hivatalos kezdés előtt engedték be a terembe, utána jöhettek a hozzátartozók, rokonok, ismerősök: Szita Bence nevelőapja, Gyöngyi Sándor és lánya, Lilla, valamint a kisfiú édesanyja, Szita Szilvia elfogódottan néztek a kamerákba. Újabb tíz perc múltán hozták a vádlottakat, az elsőrendű vádlott, Bogdán József és másodrendű társa, Kertész József vállalták arcukat és nevüket, az egykori nevelőanya viszont arctalan és P. Erika akart maradni.

A vádat Vámos Tamás, a Somogy megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze ismertette. Röviden: P. Erika, aki Gyöngyi Sándor barátnője volt Szita Bencében látta kapcsolatuk kiteljesedésének akadályát, ezért eladta aranyékszereit, s felbérelte Bogdánt és Kertészt, öljék meg a kisfiút. Tavaly október végén Kaposvárra csalták a gyereket, akit aztán kivittek a sántosi erdőbe, ahol Kertész segítségével Bogdán brutálisan megkínozta, majd még élve eltemették a fiút. Két vadász azonban megzavarta őket, ezért később Fészerlakra vitték át a gyerek holttestét. A helyszínt végül P. Erika – aki először a gyerek eltűnését jelentette a rendőrségen – mutatta meg a rendőröknek...
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Megdöbbentő részletek derültek ki a gyilkosságról
[/caption]
A vádlottak közül Bogdán József egykedvűen, rezzenéstelen arccal, Kertész József maga elé meredve, P. Erika valahová a semmibe nézve hallgatta  végig a kisfiú meggyilkolásának történetét, mely alatt Szita Bence anyja többször is hangosan felzokogott. A vádiratból eddig nem ismert, megdöbbentő részletek derültek ki: Bogdán az ásó élével ütötte Bence nyakát és fejét, majd legalább negyvenszer megszurkálta és -vagdosta egy késsel. A még élő kisfiúnak a sírgödörben Kertész ásóval, Bogdán kézzel lapátolta az arcába a földet, s így, bár rengeteg töréses és egyéb súlyos sérülést szenvedett, fulladás okozta a halálát.

A tárgyaláson Bogdán nem tett vallomást, azt állította, a médiából tudta meg, mivel vádolják, s ártatlannak vallotta magát. Korábbi kihallgatásai során azt állította, két héttel a fiú meggyilkolásának napja előtt ismerte meg P. Erikát, akit az utcán szólított le, s el is vitte egy kamionos parkolóba, ahol szeretkeztek. Az ominózus napon is találkoztak a Tescónál, majd ő elment az öccsével inni több helyre, s csak este tíz után találkozott ismét a nővel. Akit ezúttal a Cseri parkba vitt ki, ahol ismét szeretkeztek, majd a nő hazament, de nála hagyta az autóját, amivel előbb kiment Sántosra, majd visszajött, s az öccsével volt. Másnap autózgattak mindenfelé, sőt, az anyja sírjára is vitt virágot, útközben látta, mennyi rendőr van az utakon. A ruháján talált sárfoltokat egy délutáni orvhorgászatnak tudta be, s Bencéről csak annyit állított, P. Erika többször hivatkozott a gyerekre, hogy miatta kell hazamennie a randikról. Úgy vélte, Kertész Józsefnek is volt valami liezonja a nővel. Vádlottársát amúgy állítása szerint úgy ismerte meg, hogy utóbbi kérte, csináljon valamit a feleségével, akivel konfliktusai vannak, vagdossa össze az arcát, vagy vigye el, s adja kurvának. P. Erika hozta össze őket, a nő, amikor hármasban voltak, s szóba került Bence, ördögnek nevezte a gyereket, s meg akarta mérgezni. Az asszony a gyerek megölésére csak Kertészt kérte meg, s neki is adta az aranyékszerekért a zaciban kapott pénzt, 192 ezer forintot. A gyilkosság napjának délutánján valóban találkoztak a Muskátli presszónál Toponáron, ám ő úgy tudta, azért jöttek össze, hogy hármasban szexeljenek. Ezért is mentek a sántosi erdőbe, ám a gruppenszexből nem lett semmi.

– Sokszor voltam büntetve zsarolásért, rablásért, s egyéb erőszakos dolgokért, de gyereket nem ölnék soha, semmi pénzért – jelentette ki végül az elsőrendű vádlott.

Akit Kertész József olyan emberként írt le, akivel nem jó összefutni egy sötét utcán: konkrétan pszichopatának nevezte társát. A másodrendű vádlott nehezen, akadozva olvasta fel vallomását, ám előtte közölte, nem tartja magát bűnösnek. Kertész állította, úgy tudta, bulizni mennek Sántosra, s az erdőben megdöbbent, amikor kiderült, mire készülnek társai.

– Jóska, nyugi, most már nem lesz semmi gond, a Józsi tudja a dolgát, mondta nekem Erika, akinek a gyerek kínzásakor örömöt és elégedettséget láttam az arcán – folytatta Kertész. – Aztán egy hörgést hallottam, majd megint jött Bogdán a késsel, s a torkomnak szegezve azzal fenyegetőzött, ha nem maradok nyugton, megmutatja, hová temeti a három lányomat. Majd odavezetett, ahol ásnom kellett. Erika világított a Jóskának, s így megláttam, hogy egy kisgyerek fekszik ott, akit a hátam mögé húztak, s akinek Bogdán azt kiabálta: Nem döglesz meg hamar, te kis patkány, te kis kutya!

A másodrendű vádlott úgy vélte, az őket megzavaró vadászoknak szerencséje, hogy nem mentek közelebb hozzájuk, ugyanis Bogdán őket is leszúrta volna. Miután a váratlan vendégek elmentek, Kertészt utánuk küldték társai, s a férfi ekkor állítása szerint elgondolkodott, hogy hívni kellene a rendőröket vagy a mentőket, ám végül nem telefonált, ugyanis félt Bogdán bosszújától. Utóbb viszont visszament, hogy megmentse a kisfiút – akit ő is fejbe vágott az ásóval... –, ám nem találta meg a helyszínt.
– A gyerek ugyanis még élt – mondta elcsukló hangon –, s miközben Bogdán vagdosta a késsel, olyan hangot hallottam, mint amikor a kutya elkapja a kis őzikét...



Bár Kertész szerint mindenre kényszerítették, korábbi vallomásainak felidézésével sikerült összezavarni az amúgy pszichiáterhez járó, s nyugtatókon élő férfit, akinek szembesítése az elsőrendű vádlottal természetesen eredménytelennek bizonyult. Csakúgy, mint jó három órával később P. Erika és Bogdán szembesítése. A nő nyitásként bejelentette, bűnösnek érzi magát, mert nem tudott segíteni Bencén, akit a két férfi gyilkolt meg.

Korábbi vallomásából a felbujtás tényét elismerő részt visszavonta, de szerepét a gyilkosságban elismerte. Bogdánnal véletlenül találkoztak Toponáron, ahol később Kertész is csatlakozott hozzájuk, s az elsőrendű vádlott ekkor jelentette ki, itt az idő a problémája – vagyis a Bencével való rossz kapcsolata – megoldására.
– Csak Sántoson jöttem rá, mire gondolt – mondta. – Nem kértem a halált, nem vagyok torzszülött. Miért akartam volna megölni egy gyereket, akiért három évet küzdöttem? S miért bíztam volna meg vele valakit, akit csak néhány napja ismertem?

Szerinte azért kellett ott lennie az erdőben, hogy Bogdán később fedezni tudja magát vele, s állította, azért adott a számára szinte vadidegen férfinak 192 ezer forintot, mert Kertész megkérte erre... Azt nem látta, a két férfi mit csinált a fiúval az erdőben, csak a testét magzatpózban a gödörben, majd később ismét, amikor Bogdán betette a kocsija csomagtartójába. Szembesítésük során Bogdán fenntartotta, vádlottársai rá akarják kenni a gyilkosságot, s amit róla állítanak, a fantázia szüleménye.
A tárgyalás P. Erika további meghallgatásával, valamint a tanúvallomásokkal kedden reggel folytatódik.