Mikor mondjon le? Akkor is maradhat a polgármester, ha csalt

Hogy ez nem jól van így, abban TÖOSZ-elnökként is egyetért Schmidt Jenő. A törvény ugyanis most úgy szól, hogy csak akkor szűnik meg az elítélt polgármester tisztsége, ha a képviselő-testület kimondja a méltatlanságot. Több országos példa is azt bizonyítja a közelmúltból, hogy testületi döntés szerint az elítélt településvezető is méltó lehet a polgármesterségre, sőt, akad rá példa, hogy ezt olyan képviselői testület mondta ki, melynek tagjai között szintén voltak bíróság által elítélt személyek...



Emlékezetes eset volt a kétezres években Somogyban Francsics Zoltán fonyódi és Papszt Lajos lengyeltóti polgármester ügye is, a bírósági ítéletből egyenesen következett akkoriban, hogy lemondtak, de kettejük közül csak a lengyeltóti városvezető tudott újra indulni (és nyerni), hiszen míg őt csak próbára bocsátották, addig fonyódi kollégáját letöltendő börtönre ítélték. Szántódon évtizede maga a képviselő-testület akarta bírósági úton elmozdítani tisztségéből Karabinszky Gyula polgármestert, de nem jártak sikerrel.

Vizsgálni kell azon települések vezetőinek a felelősségét, akik brókercégekkel üzleteltek – ezt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János mondta a minap. S bár hasonlóan nyilatkozott lapunknak Schmidt Jenő tabi polgármester-TÖOSZ-elnök és Witzmann Mihály parlamenti képviselő is, a felelősségre vonás nem egyszerű, annak tudatában: a költségvetési csalás miatt pénzbüntetésre ítélt sarkadi fideszes polgármester is tisztségében maradhat. A térség országgyűlési képviselője szerint „erkölcsi vonatkozásban nem találta vétkesnek a bíróság a polgármestert, hiszen nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától”. Nemrég hasonló ítéletet kellett „elszenvednie” Pusztaföldvár és Kecel polgármesterének is, s miután Lázár János azt nyilatkozta, hogy „akit költségvetési csalás miatt elítélnek, az méltatlan a tisztségére”, úgy vágták át a gordiuszi csomót: kiléptek a Fideszből. A képviselő-testületük nem találta méltatlannak őket a városvezetésre.

– A korábbi önkormányzati törvény egyértelműen szabályozta: amennyiben a polgármester tisztségével összefüggésben követett el bűncselekményt, akkor az ezt megállapító bírósági döntés jogerőre emelkedése napján megszűnt a polgármesteri tisztsége – így Schmidt Jenő. – A tavaly októberben életbe lépett új szabályozás szerint amennyiben a képviselő-testület kezdeményezi a bíróságnál a felelősségre vonást és a bíróság elítéli a polgármestert, akkor megszűnik a tisztsége. A másik esetben, ha jogerősen elítéli a polgármestert a bíróság és erről értesíti a képviselő-testületet, csak akkor szűnik meg a tisztsége, ha a testület minősített többséggel kimondja a méltatlanságot. Ha nem, akkor marad pozíciójában. Vélhetően a jogalkotó nem gondolta azt, hogy a bíróság súlyos döntését a testület nem tekinti elég alapnak a méltánytalanság kimondásához, ami erkölcsi szempontból hosszú távon igen káros következményekkel járhat. Mivel nincsen mód a választott képviselők, köztük a polgármesterek visszahívására sem, így a választópolgároknak sincsen semmilyen kényszerítő eszköz a kezükben. Megnyugtató törvényi szabályozásra volna szükség, de ennek hiányában is egy elítélt polgármesternek erkölcsi alapon le kéne mondania.

– Ha egy polgármester szándékosan követ el bűncselekményt (tehát nem gondatlanságból, oda nem figyelésből), akkor aligha van helye a székében – fogalmazta meg véleményét kérdésünkre jogvégzettként is Lengyel Róbert siófoki polgármester, korábbi rendőrkapitány. – Szándékos bűncselekményről akkor beszélünk, ha tudja, hogy azt követ el, ha akarja, hogy bekövetkezzen, vagy legalábbis belenyugszik a bűncselekménybe. Vagyis ha tisztában van a bűncselekménnyel és számol is a következményeivel.