Egy pofon sem fér bele - sok nő már felvállalja, veri a férje

– Tényleg javult a helyzet – kommentálta Bíró Dániel, a regionális krízisközpontként működő kaposvári Borostyánvirág Anyaotthon helyettes vezetője a statisztikát, miszerint az elmúlt időszakban egyre többen fordulnak valamelyik hatósághoz, szolgálathoz családon belüli erőszak miatt. – Persze még mindig hatalmas a látencia, ám míg fél évtizede jobbára tíz-húsz év bántalmazás után léptek az érintettek, ma egy bizonyos kör, jellemzően a 15-29 év közötti anyák hamarabb lépnek.



A szakemberek szerint a nyilvánosságra került esetek korábbinál magasabb száma nem azt jelenti, hogy több erőszakos bűncselekmény történik családon belül idehaza, csak a törvényi változások – a családon belüli erőszak külön büntetési tétel lett az új Btk.-ban, s a bíróságok és a rendőrség gyakrabban alkalmazza a távoltartás intézményét –, és a szakmai erőfeszítéseknek hála egyre több érintett vállalja fel a sorsát.

– Az elmúlt évtizedben krízisközponti szakemberekként rengeteg prevenciós előadást tartottunk például középiskolásoknak és hetedik-nyolcadikosoknak – magyarázta –, s ennek középtávon érződik a haszna. Szakmailag is értékesek voltak ezek a találkozások, kiderült, ennek a korosztálynak nagyjából tizede érintett a párkapcsolati erőszak témájában.

Noha a kaposvári anyaotthon anyagi és lakhatási problémák miatt bajba kerültekkel is foglalkozik, a bekerülők csaknem 85 százaléka fizikai bántalmazás miatt lesz a Borostyánvirág Anyaotthon lakója.
– Egy év alatt körülbelül négyszer cserélődik ki a lakóközösség – állította –, ami 130-140 érintettet jelent. Az átmeneti férőhelyen maximum másfél évig lakhat itt valaki, a rövid távú bántalmazotti krízisellátás pedig kétszer harminc napra szól.
És – sajnos – igény is van rá: a múlt héten akadt nap, amikor négy anya érkezett gyermekeivel. Egy fiatal nő például törött orral: a nyírségi asszonyt férje verte meg, s csak úgy úszta meg a további bántalmazást, hogy kilenc éves fia egy pumpával leütötte az őrjöngő férfit, s el tudták magukat torlaszolni az egyik szobában, majd egy ismerősön keresztül felvették a kapcsolatot az intézménnyel, s amellett, hogy menedékre leltek, a férfi ellen súlyos testi sértés miatt eljárás is indult.

– Persze az erőszak nem csak fizikai lehet, hiszen a lelki, érzelmi, pszichikai bántalmazás is éppen olyan szörnyűséges – jegyezte meg –, ez azonban nehezebben azonosítható be még az áldozatok számára is, ezért lenne szükség a jelzőrendszer tagjainak, a rendőrök, gyermekvédelmi és családsegítő szolgálatok szakembereinek képzésére, hogy időben ki tudják szűrni a problémát. A gondolkodásmódnak is változnia kellene, ne mondhassa senki, hogy egy pofon belefér, vagy nincs semmi kivetnivaló benne, ha a férj megveri a feleségét, ha az megcsalta.
A családon belüli erőszak felszámolása igencsak nehézkes, hiszen egy felmérés szerint minden ötödik gyerek látta már verekedni a szüleit, s aki így nő fel, jellemzően nem alakul ki benne gát, hogy alkalomadtán ő is üssön. Vagy, hogy őt üssék...

Átalakítják a szociális szolgálatokat

Egyes statisztikák szerint százezer gyerek él rossz szociális körülmények között Magyarországon, más adatok alapján minden ötödik 14 év alatti. A gyermekvédelmi szolgálatok nem tudják maradéktalanul kielégíteni az igényeket, nem véletlen, hogy január 1-től megváltozik a szolgálat, összevonják a családsegítő és a gyermekvédelmi szolgálatokat, hogy a családok problémáját egységesen tudják kezelni.
Az átalakítás jelenlegi negatívuma, hogy bizonyos átmeneti otthonokban már várólisták alakultak ki – van, ahol hónapokat kell várni –, vagyis hiába lenne indokolt a gyermek vagy akár az egész família kiszakítás a környezetéből, erre nincs lehetőség. Kérdés, a két szolgálat egyesítésével javul-e a helyzet?
Az elmúlt években a családsegítés és a gyermektámogatás területén rossz fejlemények történtek Magyarországon, részben a szociális rendszer átalakításával, részben az oktatás központosításával, véli Szelényi Zsuzsa, az Együtt szakpolitikusa, pszichológus. Szerinte nagyon sok létfontosságú funkció eltűnt az emberek közeléből, ami óriási problémát okoz.
– Az a szemléletmód a helyes, hogy ott kell segíteni, ahol az embereknek szükségük van rá, ezt megzavarta a kormány az intézkedéseivel. Elképzelhető, hogy amit most terveznek, ezen korrigál. A javító szándékot csak üdvözölni lehet, de pillanatnyilag annyira rossz a helyzet, hogy meggyőződésem, hogy az a központosított szociális és egészségügyi rendszer, amelyet létrehozott a kormány, alkalmatlan arra, hogy a XXI. századi igényeknek megfelelő ellátást nyújtson a családoknak, akár a gyermekeknek, akár az időseknek, hiszen azt kéne elérni, hogy finoman rezonáljanak a helyi igényekre. Tehát van egy rossz általános struktúra, ezen belül nehéz elképzelni jó változásokat, igazán jó megoldásokat. Vissza kell adni az önkormányzatoknak a finanszírozással együtt számos olyan ellátást, amelynek ott a helye – mondta Szelényi Zsuzsa.

Somogyban nem nőtt az esetszám

Noha az országos számok azt mutatják, többen lépnek a nyilvánosság elé családon belüli erőszak miatt, a Kaposvári Törvényszéken nem nőtt az ilyen ügyek száma.
– A távoltartás 2006-os bevezetése után több ilyen eset került a kollégák elé – mondta Vadócz Attila, a törvényszék szóvivője –, aztán az elmúlt években nagyjából állandósult az ügyszám. Persze visszamenőlegesen bírósági szempontból sokszor nehéz beazonosítani, melyik ügy számított családon belüli erőszaknak, hiszen a vádpontok gyakran teljesen hétköznapi bűncselekményekre, súlyos vagy életveszélyt okozó testi sértésre utalnak.