Mérföldkő a magyar vadászat történetében az új törvény

A kardosfai összejövetelen elhangzottak az egész vadásztársadalomnak megoldást jelenthetnek, mondta bevezetőjében Barkóczi István, a SEFAG Zrt. vezérigazgatója, aki gyakorlati segítséget várt a szakértőktől a Parlament előtt fekvő új vadászati törvény értelmezésében, amelynek legfontosabb eleme az új vadászterületek kialakítása.



Választóvíz lesz a vadászati jog szabályozásában az új koncepciójú vadászati törvény, amelynek kidolgozása jelenleg is zajlik az országgyűlés bizottságaiban, erről számolt be Sárhegyi Zoltán ügyvéd. Egész intézmények módosulhatnak a jogalkotási folyamatban, és változhat a szabályozás, például a vadászati lőjegyzéket kivezetik, a tájegységi fővadász fogalmát meg bevezetik sok más egyéb változás mellett.

– A tét óriási, mert a vadászterületek kijelölése húsz évre szól –  mutatott rá Sárhegyi Zoltán. – Emlékezhetünk, hogy tíz évvel ezelőtt milyen óriási harc folyt a vadászterületek kialakításáért. A folyamatban az állami erdészetek is érintettek, mert óriási súly nehezedik rájuk azzal, hogy vélt vagy valós érdekérvényesítéssel próbálkoznak náluk. A jogalkalmazó feladata, hogy olyan egységes rendszert alakítson ki, amelyben felléphetnek a vadászati ágazatban érdekelt jogászok, hogy rendet tehessenek.

– Mérföldkő a magyar vadászat történetében az új vadászati törvény, hosszú időre meghatározza a vadgazdálkodás és a vadászat jövőjét – mondta Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, aki maga is hódol a vadászatnak. – A Parlament előtt fekvő módosító tervezetben bizonyos kérdések még nem eldöntöttek, és hogy minél kevesebb legyen a „vérveszteség” az erdészek, vadászok, vadgazdálkodók minél nagyobb együttműködésére, közös gondolkodásra van szükség.

Makai Lajos iránymutatást ígérve harangozta be Darák Péter előadását, a Kúria elnöke azonban leszögezte, hogy csak a törvény kihirdetése után fognak majd az értelmezéshez, bár a Kúria speciális helyzetben van, mert a törvénytervezethez is tehetnek észrevételt.
– Különleges alkalom, hogy egy szakma vezetői jogászokat hallgatnak meg – foglalta össze Darák Péter, akinek a bírói tanácsához egykor tíz éven át tartoztak a vadászterületek határvonalainak kialakításával kapcsolatos ügyek, így a felhalmozott tapasztalataiból adott ízelítőt – nem vadászként, hanem olyan értelmiségiként, akinek fontos az élőhelymegőrzés, hiszen az európai bírák környezetvédelmi tanácsának is tagja volt. – A jognak segítő kezet kell nyújtania a gazdasági célokhoz, amikor eltérő érdekek ütköznek, például a földtulajdonosoké és a vadászoké. Ilyenkor a jog konszenzusteremtő eszközként működhet, ugyanakkor az új törvény húsz éves ütemterve garancia a hosszú távú tervezésre.

Precedens ügyek

Darák Péter gyűjtéséből ízelítőt kaphatott a hallgatóság, milyen érdekes erdei ügyek kerültek a Kúrai bírái elé a közelmúltban. Felidézte egy vadász alakját, akit bizony elmarasztaltak, mert a fegyvertartási engedélyét nem tartotta magánál, holott csupán csak egy szórót ellenőrzött az úton, és addig az irat az autójában maradt. Ennek ellenére szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene, mert a fegyvertartási engedélynek a mellényzsebében kellett volna lapulnia.
Egy másik ügyet is felidézett a Kúria elnöke, amely a vadkár megállapításához kapcsolódik. Ehhez kizárólag olyan szakértői vélemény szolgálhat alapul, amelyhez a helyszínen jegyzeteket készítenek, az nem elég, hogy fejben megjegyzi, és otthon leírja a véleményét a szakértő, mert az nem ellenőrizhető, mondta Darák Péter.