Egyre többen perelnek - további segítség kellene a hiteleseknek

„Csuka Zoltán törzskönyv kiadása és opciós jog törlése tárgyában nyert pert a Kaposvári Járásbíróságon 2 alkalommal a Lombard ellen. (...) Némethi Csanád elérte a ténytanúsítvány érvénytelenségét jogerősen Kaposváron a K&H ellen” – olvasható a HitelSikerek, a devizahitel-pereket összesítő honlap áprilisi bírósági összesítésében. Nagyjából három tucatnyi nyertes ügy szerepel a felsorolásban, ezek közül a fenti kettőben született végzés Somogyban.

Országosan több mint ötvenezer devizahiteles per indult, ezek közel fele Budapesten, s az első ügyek beérkezése, vagyis 2013 óta az esetek száma folyamatosan nő.
– Három évvel ezelőtt hét ügy kezdődött meg a Kaposvári Törvényszéken – tájékoztatott Vadócz Attila, a KT sajtószóvivője. – A következő esztendőben aztán megugrott az ügyszám, hiszen 192 per indult el, tavaly 289 beadvány érkezett, az idén május 10-ig 135.
Vadócz Attila hozzátette: a törvényszékre eddig beérkezett 623 ügyből 502 valamilyen formában befejeződött – ez nyolcvan százalékos arány –, a hat helyi járásbíróságon – Kaposváron, Siófokon, Fonyódon, Marcaliban, Nagyatádon és Barcson – elindult 110 perből pedig 99 – kilencven percent – ért véget.

– Természetesen nem mind érdemben – jegyezte meg a sajtószóvivő –, akadnak, melyek szünetelnek, mások felfüggesztés alatt állnak vagy újraindulnak. A devizahiteles perek a jogszabály szerint soronkívüliséget élveznek, így komoly pluszterhelést jelentenek a bíróságoknak.



– Érthetetlen, a Magyar Nemzeti Bank az árfolyamnyereségből adódó bevételét miért nem a devizahitelesek megsegítésére használta – jelentette ki Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének (BVKFE) főtitkára az elszámolási törvénnyel és a devizahitelek forintosításával kapcsolatban. – Utóbbi igen kedvezőtlen árfolyamon történt, s ez azt eredményezte, hogy a fajlagosan visszafizetendő teher nagyjából duplája a válság előttinek. A legrosszabbul az a körülbelül félmillió jelzálog- vagy gépjárműhiteles járt, vagy akik valamilyen személyi kölcsönnel rendelkeztek és elmaradt tartozásuk volt. A BVKFE főtitkára szerint számukra a banki visszatérítések gyakorlatilag semmilyen pozitívumot nem jelentettek, sőt, kilencven százalékuknak romlott a helyzete.

– A visszatérítési procedúra a törvényalkotástól a jogorvoslatok lezárulásáig úgy másfél évet vesz igénybe – állította Kovács László. – A Kúria 2014-es határozata után mindenki arra várt, mi lesz a törvényalkotás eredménye, ezért csak ritkán indultak közjegyzői fizetési meghagyások vagy más egyéb végrehajtások. Viszont a bedőlt hitelesek kamat és a késedelmi kamatterhei átlagosan negyven százalékkal nőttek másfél év alatt. Vagyis a banki visszatérítésben megnyert 5-20 százaléknyi kedvezmény nem kompenzálta a veszteségeiket. További jelentős probléma, hogy míg a jól fizető adósok estében a visszatérítés a tőkében jelentkezett, addig az elmaradásban levőknél elsősorban a késedelmi kamatnál írták jóvá. Így összességében elmondható, a bedőlt hitelesek esetében a visszatérítés nagyjából ötödével növelte a tartozásukat.

Kovács László úgy vélte, a kormány akár be is fagyaszthatta volna az elszámolás időszakára a késedelmi kamatok növekedését, vagy pedig szabad utat engedhetett volna a végrehajtási eljárásoknak, hiszen bizonyos estekben az ügyfél érdeke is, hogy ügye minél előbb lezáruljon, és terhei ne növekedjenek tovább.
– Ez a sorsa a hatástanulmányok nélkül bevezetett intézkedésnek – jegyezte meg. – Miután ez nem hozott érdemi változást, a kormányzatnak át kellene gondolnia, milyen lehet a továbbiakban tenni. Az MNB-nél még megtalálható a forintosításból származó árfolyamnyereség, melynek egy részét most fizették be a költségvetésbe. De utólag módosítani lehetne a forintosítás árfolyamát is, még akkor is, ha ez újabb macerát jelentene a bankoknak. Az is segítene, ha a Kúria átgondolná az árfolyamváltozással kapcsolatos állásfoglalását, mely szerint az árfolyamváltozás költségei a hiteleseket terhelik.

Az egyesület főtitkára szerint külön meg kell vizsgálni a gépjárművesek helyzetét, esetükben ugyanis a banki szolgáltatás nem értékarányos: a lassan elértéktelenedő kocsiknál a tartozás még mindig megközelíti a felvett hitel nagyságát.
– A hitelszerződések megkötésének körülményei elég aggályosak – állította –, hiszen a bankok hozzá nem értő kereskedésekre bízták az ügyfelek tájékoztatását és a szerződések megkötését, s a tájékoztatás természetesen rendszerint el is maradt.