Jobbikos képviselő a legszószátyárabb a parlamentben a somogyiak közül

Tavaly a megye honatyái és honanyája összesen 15 és fél órát szónokolt a parlamentben, vagyis az idén időarányosan hasonló aktivitást mutattak a somogyiak. Akik közül, ahogyan 2015-ben is, a jobbikos Ander Balázs bizonyult a legbeszédesebbnek: a párt országos listájáról a T. Házba jutott barcsi képviselő összesen 31-szer emelkedett szólásra, s hat perc híján három órán át tartotta magánál a szót. A leghosszabban a nemzetközi vasúti árufuvarozás megállapodása kapcsán értekezett, s nála találtuk a legtöbb somogyi érdekeltségű felszólalást is: beszélt többek között a kullancsinvázióról, a kaposvári Zita gyermekotthonban történtekről, a somogyvári apátságról, vagy éppen az offshore-lovagok és a somogyi szegények ellentétes világáról.



A második legaktívabb somogyi képviselő cím a szocialista Harangozó Gábort illeti a mögöttünk álló hónapokban, aki 19 alkalommal aktivizálta magát, s egy és háromnegyed óráig vonta magára a honatyák figyelmét. Leghosszabb expozéja – több mint húsz minutumig tartott – az offshore-ellenes fellépés vitájában született, de tíz percnél tovább szónokolt a kiotói egyezmény, illetve az uniós pénzek felhasználása kapcsán is.

A fideszes Witzmann Mihály mondhatja még el magáról, hogy egy óránál hosszabban hallatta a hangját január óta: a siófoki képviselő jellemzően gazdasági-pénzügyi témákban szólalt meg, s megnyilvánulásai közül az adótörvény vitájában elhangzott több mint 12 perces beszéde volt a leghosszabb.
A kereszténydemokrata Szászfalvi László 53 perc alatt 15-ször emelkedett szólásra, többek között a termékbemutatók, a gyerekszegénység, az uniós források felhasználása és a vidék leszakadásának megállítása ügyében, idejének közel harmadát pedig a költségvetési vitára tartogatta. Párttársa, Móring József Attila, valamint a fideszes Gelencsér Attila az országgyűlés jegyzőiként kevesebbszer exponálták magukat az átlagnál, a KDNP-s politikus leginkább a büdzsé és a terrorellenes törvény vitájában, valamint mézügyben beszélt hosszabban, Kaposvár és környéke képviselője pedig a TAO-jogszabály módosításakor volt a legaktívabb. Képviselői felszólalásaik mellett – posztjukból fakadóan – technikai hozzászólásaikat is rögzítette a jegyzőkönyv: előbbinek tucatnyi, utóbbinak hét szerepelt a neve mellett.

>>> Nézze meg táblázatban is!

A somogyiak közül hagyományosan Mátrai Márta háznagy a legvisszafogottabb a T- Ház falai között, az idén is mindössze kétszer ragadta magához a szót, s hosszabb ideig a migránsügyben beszélt.
Az önálló és a nem önálló indítványok számában is megmaradt a megye képviselőinek tavalyi aktivitása, hiszen előbbiből bő öt hónap alatt szinte ugyanannyit jegyeztek, mint 2014-ben egész évben. A 79 önálló indítvány közel felét Harangozó Gábor jegyezte, aki ráadásul a 37-ből nyolcat egyetlen napon, február 12-én nyújtott be. Az MSZP-s honatya mellett Ander Balázs és Szászfalvi László vállalt kétszámjegyűt a témában, míg Gelencsér Attila egyszer, Mátrai Márta pedig egyetlen alkalommal sem élt a lehetőséggel. A nem önálló indítványok jellemzően az ellenzéki pártok terepének számítanak, s ez így volt eddig az idén is: a 36 somogyiból harminc a jobbikos és a szocialista honatya közreműködésével készült. Közülük Harangozó Gábor nem túl egyenletes elosztásban dolgozott ezen a téren: mind a tizenkét indítványát május 11-én és 12-én tette. A kormánypártiak közül hárman osztoztak a hat beadványon, Móring József Attila és Mátrai Márta viszont passzív maradt e téren – a kereszténydemokrata politikus láthatóan egyáltalán nem favorizálja ezt a területet, hiszen tavaly ugyanígy nem élt a lehetőséggel.