Népszavazás: mindenki megtalálta a maga sikerét

– Közjogi értelemben valóban nem lett érvényes a népszavazás – kommentálta a vasárnapi eredményt Móring József Attila, a somogyi 3. választókerület Fidesz–KDNP színekben megválasztott országgyűlési képviselője –, s elvileg azon is lehet vitázni, a 3,2 millió egyirányú szavazat sok-e vagy kevés, de azt azért tudni kell, a demokratikus voksolások történetében idehaza még soha ennyien nem fejeztek ki egyféle akaratot. Annak idején az ország uniós csatlakozásáról szóló népszavazáson is kevesebb, 3,05 millióan voksoltak igennel. Úgy gondolom, egy ekkora tömeg véleményét és akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A kormánypárti honatya hozzátette: nem is érti, az ellenzék miért hivatkozik rá, mennyien nem mentek el szavazni, hiszen a lehetőség minden választó számára adott volt, s csak okoskodás, hogy az otthon maradóknak mi volt a véleménye. Úgy vélte, egyértelmű, hogy a kormány erős felhatalmazást kapott az emberektől, akik egységesen kiálltak a migránspolitika iránya mellett.
– Mi számít drágának, ha arról beszélünk, a tét, hogyan alakul évtizedekig a jövőnk – felelte felvetésünkre, hogy minden idők legdrágább hazai kampánya ellenére sem sikerült elérni az érvényességi szintet. – Szerintem az emberekben nem alakult ki veszélyérzet a migránsválsággal kapcsolatban, tőlük távol eső, hozzájuk el nem érő dolognak tartották, ezért nem voltak aktívabbak a népszavazáson. Egyszerűen sokan nem hiszik el, hogy melléjük költözhet egy migráns, illetve rábízták a döntést azokra, akik elmentek voksolni. Ráadásul a déli határszakaszon megépített kerítés látható biztonságérzetet adott sokaknak, így fordulhatott elő, hogy például a migránsválsággal érintett Baranyában igencsak alacsony volt a választási részvétel.

Rákérdeztünk, nem bizonyult-e kontraproduktívnak az erőteljes kormánykampány, hiszen a betelepíthető menekültek száma az eredeti 1294-es hivatkozásról folyamatosan nőtt, s a végén már milliós számok is elhangzottak.
– Lehet, hogy soknak tűntek, de attól ezek még valós számok, hiszen a felmérések szerint több tízmillióan készülnek Európába a harmadik világból – reagált Móring József Attila. – Persze biztosan voltak, akik túlzásokba estek a kampány során, vélhetően érzelmi alapon. Nem hiszem, hogy azért volt a kelleténél alacsonyabb a részvétel, mert a túlzó volt a kampány, hanem túl sok indulat feszül az emberekben, akiknek egy része ráadásul nem nemzeti sorskérdésnek, hanem politikai véleménynyilvánításnak fogta fel a népszavazást: nem tudtak elvonatkoztatni a pártszimpátiáktól. Ami nagyon is elgondolkodtató, s éppen ezért elsősorban le kellene higgadni.
Felvetésünkre, demokratikusnak tartja-e, hogy egy érvénytelen népszavazás alapján akar alaptörvényt módosítani a kormány, a KDNP-s honatya úgy reagált: nem érez demokrácia-deficitet, hiszen a referendumnál alapvetően nincs demokratikusabb, ráadásul a 3,2 millió voks elegendő felhatalmazást jelent.



Nem meglepő, hogy Harangozó Gábor, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő teljesen másként értelmezte a vasárnapi eredményt, s többek között pártja sikerének tekintette a szükségesnél alacsonyabb részvételt.
– Példátlan és elfogadhatatlan, hogy 17 milliárd forintból a kormány lezavarta minden idők legdrágább közvélemény-kutatását – jelentette ki a szocialista honatya. – Az alacsony részvétel azt mutatta, hogy az emberek átláttak a kormánypropagandán, s bár tudják, meg kell oldani a menekültproblémát, de a feltett kérdést értelmetlennek tartották. A referendumon láthatóan csak a fideszes szavazók vettek részt, érdemben másokat nem sikerült megszólítani, az érvénytelen voksok kiugróan nagy száma pedig aktív ellenállást jelentett.

Harangozó Gábor szerint egyértelmű, hogy a kormány az egészségügy, az oktatás problémáit, s a folyamatos korrupciót próbálta elfedni a népszavazással – sikertelenül.
– Ennek ellenére ismét bebizonyosodik, hogy a Fideszt és a KDNP-t nem érdekli az emberek véleménye – tette hozzá –, hiszen míg Nagy-Britanniában egy sikertelen népszavazás után lemondott a miniszterelnök, itt ehelyett alkotmánymódosításra készül. Pedig egyértelmű, az orbáni gyűlöletpolitika kudarcot vallott, s ezt a kormány vagy belátja, s változtat, vagy belebukik.

Ander Balázs, jobbikos országgyűlési képviselő is úgy vélte, a kormány a kudarcait próbálta elfedni a referendummal, melynek ötletét amúgy először pártja vetette fel, ám akkor lesöpörték az asztalról.
– Aztán Orbán Viktor rájött, hogy fel lehet használni a témát – magyarázta –, s bár ebben a formában okafogyottá vált, mégis levezényelte. Ennek ellenére magam is a részvétel és a nem szavazat mellett kampányoltam. A népszavazás azonban érvénytelen lett, vagyis Brüsszel szemében nincs felhatalmazása a kormánynak, hogy ez alapján lépéseket tegyen.

A jobbikos honatya szerint olcsóbb lett volna szimplán módosítani az alaptörvényt, s ehhez pártja biztosította volna a többséget is.
– Nem tudom, miért mentek el kevesen szavazni – tette hozzá –, vélhetően sokan felismerték, noha fontos volt a kérdés, de pártpolitikai ügy lett belőle, s nemcsak a kormánynak, de a baloldali pártoknak is köszönhetően, így inkább távolmaradtak a voksolástól, egyfajta kormányellenes kiállásnak tartva a bojkottot. Vagyis a referendum érvénytelensége egyértelműen a kormány politikájának elutasítása. Ennek ellenére jobban szerettük volna, ha magas a részvételi arány, még ha tudjuk, hogy ezt a 17 milliárd forintot, amibe a kampány került, másra is el lehetett volna költeni.

– A legfontosabb, mindenki nyugodjon meg, annak ellenére, hogy érvénytelen lett a népszavazás, senki sem akar menekülteket költöztetni sehová, mint ahogyan eddig sem akart – mondta Felder Frigyes, a Lehet Más a Politika kaposvári képviselője, aki szerint az alacsony részvétel oka az emberek 2010 óta datálható általános apátiája: úgy érzik, akármit is mondanak, a döntések a fejük felett születnek meg.
Az LMP-s városatya szerint a mostani eredmény senkinek sem siker, a népszavazás eleve okafogyott volt, a kampányra elköltött pénzt tulajdonképpen kidobták az ablakon.
– Ráadásul nem a háborúk elől menekülőktől kell félni – jegyezte meg –, sokkal inkább attól, hogy a kormány 300 ezer euróért hirdeti a letelepedési kötvényt, vagyis akiknek van pénzük, a magyar kormány támogatásával jöhetnek az unióba. Egy terrorszervezetnek pedig van pénze...

Felder Frigyes hozzátette, nem érti, egy érvénytelen népszavazás alapján hogyan akar Orbán Viktor alaptörvényt módosítani, hiszen ezen logika alapján ettől kezdve minden érvénytelen voksolás után törvényt lehet alkotni az adott, ám a választók által elutasított témáról.
– Persze politikailag érthető a döntés – mondta –, hiszen addig sem az oktatás kudarcáról, a fiatalok kivándorlásáról, az állami földek elrablásáról, vagy, hogy abszolút aktuális legyek, Rogán Antal helikopterezéséről beszélnek az emberek. Persze előbb-utóbb elengedi a kormány a menekültkérdést, s kell egy új téma, mert a 2018-as parlamenti választásokig el kell valahogy terelni az emberek figyelmét a napi gondokról, balhékról, botrányokról, úgyhogy várom, Habony Árpád mit talál ki legközelebb? És persze arra is kíváncsi vagyok, mi valósul meg azokból a fenyegetésekből, melyeket állítólag Orbán Viktor ígért azoknak a településeknek, melyeken nem lesz elegendő a részvétel a népszavazáson...

Varászlón voksoltak arányaiban a legtöbben, míg a legkevésbé a kőkútiakat mozgatta meg a népszavazás

Somogyban a 257 003 szavazásra jogosultból 114 713-an jelentek meg a voksoláson, ami 42,4 százalékos részvételi arányt jelentett, ám közel hatezren – nagyjából öt százaléka a szavazóknak – érvénytelen lapot dobtak be az urnákba, így végül 108 994-en, vagyis 40,59 percent voksolt érvényesen. Természetesen elsöprő többséget kaptak a nemek: 98,13 százalék ellenezte a kormány által feltett kérdésben foglaltakat. A somogyi részvétel országosan a tizedik – a Dunántúlon az ötödik – legmagasabb volt, míg Kaposvár 40,59 százaléknyi érvényes voksa 23 megyei jogú város közül szintén erre a pozícióra volt elegendő.

A megye városai közül pedig a kilencedik helyre: a legtöbben Zamárdiban járultak az urnákhoz, a balatoni kisvárosban a teljes részvétel meg is haladta az ötven százalékot, az érvényes voksok száma viszont itt is elmaradt az érvényességi határtól. Némi meglepetésre a tavalyi menekültáradatot csak hírből ismerő balatoni városokban volt legmagasabb a részvételi arány, ezzel szemben a migránsokat testközelből megtapasztaló Barcs például a negyven százalékot sem érte el.
A legkevesebben Kadarkúton mozdultak – de Nagyatád sem bizonyult sokkal aktívabbnak –, ahol alig több mint 36 percent véleményét lehetett számításba venni. Viszont arányaiban itt szavaztak a legtöbben nemmel.
Még egyöntetűbb választ adtak a feltett kérdésre 34 somogyi településen, melyeken egyetlen igen szavazat sem került az urnákba. A száz százalékban nemet mondó kisfalvak jellemzően a déli határnál, Tab környékén, a megye nyugati határszélén találhatóak, valamint balatoni háttértelepülések. Arányaiban a legtöbb igent Szorosadon, Kastélyosdombón és Kaposgyarmaton húzták be a szavazók, de Kaposvár környékén is akadt néhány, az átlagnál a menekültekkel szemben toleránsabban voksoló település.

Részvétel szempontjából Varászlón voltak a legaktívabbak a szavazók: a falu több mint hetven százaléka véleményt mondott a feltett kérdésről, de Porrogszentpálon és Somogysimonyiban is kevés hiányzott a héttizedes részvételhez. A legkevesebben Kőkúton gondolták úgy, hogy hivatalos formában is jelzik döntésüket: tíz helyiből csak három élt a jogaival, de Rinyaszentkirály és Homokszentgyörgy lakói is igencsak passzívnak bizonyultak.

Somogyi városok népszavazási eredménye

Teljes részvétel (%)

Érvényes voks (%)

Nem válaszok aránya (%)

Zamárdi

52,5

49,11

98,63

Balatonföldvár

49,62

44,44

97,09

Balatonlelle

48,47

45,91

98,6

Igal

46,46

42,78

98,49

Balatonboglár

45,95

43,41

98,28

Fonyód

45,38

42,16

98,1

Siófok

44,67

41,96

98,49

Csurgó

44,66

42,29

98,66

Kaposvár

43,67

40,59

98,13

Barcs

41,79

39,78

98,39

Marcali

41,58

39,69

98,5

Tab

40,55

38,4

98,13

Nagybajom

39,99

38,84

98,05

Lengyeltóti

38,97

37,73

97,6

Nagyatád

38,76

36,89

98,41

Kadarkút

38,19

36,03

98,77

Forrás: valasztas.hu/SH-gyűjtés

Somogyi Top10 a népszavazáson

Legmagasabb részvétel

(%)

Legalacsonyabb részvétel

(%)

Igenek aránya

(%)

1. Varászló

70,59

Kőkút

30,79

Szorosad

8

2. Porrogszentpál

69,23

Rinyaszentkirály

30,94

Kastályosdombó

7,5

3. Somogysimonyi

69,09

Homokszentgyörgy

31,04

Kaposgyarmat

7,5

4. Szegerdő

68,01

Csákány

31,07

Drávatamási

7,14

5. Ecseny

66,07

Lakócs

31,44

Gige

5,93

6. Miklósi

65,91

Ötvöskónyi

31,74

Zimány

5,56

7. Táska

64,82

Somogyaracs

32,28

Zselickisfalud

5,56

8. Hosszúvíz

63,16

Darány

33,95

Kisgyalán

5,19

9. Nagycsepely

61,51

Kisbajom

34,1

Varászló

4,88

10. Szorosad

61,45

Somogyvámos

34,43

Somogyaracs

4,88

Forrás: valasztas.hu/SH-gyűjtés