Tucatnyi ügyet kell újrakezdeni az AB-állásfoglalás után

Precedens, a hazai ítélkezési rendszert alapjaiban megváltoztató döntést hozott a siófoki trafikos gyilkosainak ügyében kedden a Pécsi Ítélőtábla. Az első fokú verdiktet hatályon kívül helyezve új eljárásra kötelezte a Kaposvári Törvényszéket egy november 28-i alkotmánybírósági (AB) állásfoglalásra hivatkozva: miután a perben ítéletet hozó bíró már a nyomozati szakban is eljárt, ezzel az AB szerint sérült a vádlottak tisztességes eljáráshoz való joga és a pártatlanság.



Az AB határozata szerint „alkotmányos követelmény, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.” Az ítélőtábla erre hivatkozva megjegyezte, az AB ezzel olyan eljárásjogi helyzetet teremtett, hogy a másodfokú bíróságnak nem volt más lehetősége mint a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése. A grémium azt is megjegyezte: az AB-állásfoglalás alapján minden olyan folyamatban lévő ügyben, melyben fennáll, hogy az eljáró bíró nyomozati bíróként is tevékenykedett – vagyis akárcsak egy előzetes letartóztatás meghosszabbításáról döntött – újra kell majd kezdeni az eljárást. Ez akár több száz ügyet is jelenthet a honi törvényszékeknek, s akadnak majd köztük olyanok, melyeknek megoldhatatlan feladatot jelent majd ezek letárgyalása.

– Pontos számítást ennyi idő alatt nem végeztünk még – felelte lapunknak Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője, aki megyei bíróként maga is érintettje a változásnak –, de legalább tucatnyi pert érint az alkotmánybírósági állásfoglalás. Ráadásul több ügyben már megszületett az elsőfokú ítélet, vagyis az ítélőtáblára kerültek a fellebbezések miatt, ezekben természetesen hasonló folytatásra számítunk, mint a keddi, siófoki esetben. Vagyis első fokon újra kell majd kezdeni az eljárást. Természetesen tartjuk magunkat a pécsi döntéshez, s a folyamatban lévő ügyekben már nem születnek ítéletek, ha felmerül a tárgyalásvezető szerepe az eljárás korábbi szakaszában.

A törvényszéken az érintett bírák ügyeleti rendszerben vesznek részt a tárgyalások előtti eljárásokban, vagyis véletlenszerűen dől el, ki, melyik ügybe kapcsolódik be, s ettől független az egyes esetek kiszignálása.
– A jövőben tehát erre figyelni kell majd – folytatta Vadócz Attila. – Eddig ezzel ugyanis senki sem foglalkozott, csak az volt irányadó, hogy a nyomozati szakban eljáró bíró nem ítélkezhetett az adott ügyben. Az biztos, szükség lesz néhány hétre, míg beáll az új rendszer, s alapvetés, amellett, hogy ne legyen törvénysértés, ne kelljen utaztatni az ügyeket.
Nehézséget azonban bizonyosan okoz majd a változás, hiszen akad olyan per, melyben húsz vádlott és megannyi tanú szerepel, s már közel két éve tart az elsőfokú eljárás, ám az új értelmezés szerint újra kell majd kezdeni az egész tárgyalást.

A hivatkozott rendelkezések

Az Alkotmánybíróság döntésével alaposan felforgatta a törvényszékek mindennapjait. Az AB szerint a büntetőügy további elintézésében "ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű, de mindenképpen előzetes értékelése." E körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, az előzetes letartóztatás egy éven túli hosszabbításáról döntő egyesbíró, vagy az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában másodfokú döntést hozó tanács tagjainak feladatai között.