A Somssich-kastély kilátásai egyelőre az enyészettel egyenlők(Videó)

Varga Máté Somogysárdon nőtt fel és most is ott lakik. Korábban is érdekelték a település nevezetességei. A templom, a Betyár csárda és legutóbb a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-re (NÖF) bízott kastély kutatásába vetette bele magát. Nincs könnyű dolga, mert nagyon kevés hivatalos dokumentum maradt fenn az épület fénykorából. A 10 ezer kötetesre becsült könyvtár is megsemmisült.

– Még azt sem tudni biztosan, hogy mikor építtette Somssich Antal. Annyit tudunk, hogy 1750 körül. Már korábban is állhatott itt egy nagyobb kúria. Nagy családja volt és egy 1745-ös „lélekösszeírásból” az is kiderül, hogy a személyzete is legalább harmincfős volt. Volt közöttük: szakács, juhász, kertész, uradalmi vadász. Az alkalmazottak elszállásolásához kellett a hely, tehát kellett lennie egy nagyobb épületnek – vetette fel Varga Máté, akinek a család II. világháborúban megsemmisült levéltára nem tudott segítségére lenni.

– 1965-ben egy kaposvári padláson találtak nyolc régi könyvet és tizennégy festményt. Az egyik könyv egy 1627-ből származó, tizenegy-nyelvű szótár, egyetlen, Magyarországon fennmaradt példánya. Feltételezhető róla, hogy a Somssich könyvtárból való. Jelenleg a Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtár becses kincse. Az egyik festményen pedig Somssich Lázár látható – mesélte a helytörténet kutató. A kastély berendezéséből is alig maradt valami. Néhány asztalt, éjjeli szekrényt, bőrfotelt még őriznek az iskola épületében. Ezek a berendezések mind II. világháború előttiek.

Érdekességnek számít a negyven különböző fafajt felvonultató kastélypark kútja, amelyről sokáig úgy hitték, hogy egy úgynevezett velencei kút. 1963-ig még úgy hitték, hogy a kút kávája a XII. századból való, ám kiderült, hogy másolat, a XIX. századból. A „hamisítvány” másolata áll Somogysárdon, mert az eredetinek gondolt vörösmárvány hamisítvány a Szépművészeti Múzeumba került.

– A család nem kastélyként, hanem a „sárdi házként” emlegette az épületet. Nagy jelentősége volt az életükben. Amolyan találkozási pont volt mind a család, mind a többi előkelőség számára. Aki számított a vármegyében, az mind megfordult itt. 1930-as években még a hadügyminiszter is töltött itt pár napot. Somssich Miklós volt az utolsó, aki három gyermekével elköltözött innen, amikor a kastélyt és az azt eltartó gazdaságot, földeket államosították. Somssich Miklós később visszaköltözött Somogysárdra. Albérletben éltek, lánya, Somssich Mária keresetéből, aki napszámosként, majd a ménesnél dolgozott törzskönyvvezetőként – mutatta be az épület enyészetnek indulása első pillanatait. A területen 1953-ban a lótenyésztésé lett a fő szerep. 1962-ben a Kutasi Állami Gazdaság, majd a Rendőrség kezelte az épületet. Iroda, szolgálati lakások voltak benne, de nem figyeltek túlságosan az 31 helyiségből álló épület állagmegóvására.

– Ha még mindig a rendőrségé, vagy az állami gazdaságé lenne, biztosan jobb állapotban lenne az épület. 2007. és 2014 között nem volt gazdája. Hiába őrizték, minden eltűnt belőle, ami mozdítható volt: radiátoroktól a villanyvezetékig – csóválta meg fejét Varga Máté, akinek szívügye a kastély sorsa. Azon töri a fejét, hogyan lehetne legalább a kastélyparkot hasznosítani, merthogy rendezvények helyszínének kiváló lenne. A fenntartó annyi támogatást biztosít, amiből csupán a park rendbetételét és az őrzést tudja finanszírozni az önkormányzat. A szóbeszéd úgy tartja, akadt már érdeklődő az épületre, aki megvásárlás után felújította volna, ám tudomásul kellett vennie, hogy az épület nem eladó.

Vendégeknek még megmutatják

Bár a kastély épülete szinte üres, kérésre még megmutatják az ideérkező turistáknak. A közelmúltban különleges látogatók is érkeztek megtekinteni. Somssich Péter és felesége 2017-ben utazott Magyarországra, hogy megnézze az „ősi fészket”. Argentínából Zahorán Széchenyi Ákos jött el, aki felmenői között Somssich lány is szerepel.