Lejárt az iskolaérettségi határidő, gyűlnek a kérelmek

A jelenlegi tankötelesek átlagosan húsz százaléka él a lehetőséggel, hogy a gyermek még egy nevelési évet maradjon az óvoda falai között, ennyi igénnyel találkozik Gyeneseiné Kaszás Hajnalka, a kaposvári Fésűs Éva Központi Óvoda vezetője is. Elsősorban a nyári születésű, és a fiatalságuk miatt szociálisan éretlenebb nebulókról van szó. A kérelmeknél figyelembe veszik az óvodapedagógusok javaslatát is, ennek megfelelően minden óvodában fogadóórákat tartottak a tankötelessé váló gyerekek szüleinek. Az óvodapedagógusok ugyanis reálisabban látják a gyerekek képességeit, mert egy szülő lehet elfogult a saját gyermekével, tette hozzá. Kedden délelőttig a központi óvodába nyolc kérelmet nyújtottak be a szülők, ennyien kérték a halasztást az idén.

A 2019-es köznevelési törvényben bevezetett rendszernek sok kritikusa támadt, de pozitív hozadéka is lett az utóbbi években, értékelte kérésünkre Kárpáti Anikó, kaposvári pedagógiai szakértő, akit a tanulást könnyítő programja tett országszerte elismertté. Két szülői magatartás alakult ki ugyanis a kérdésben, mutatott rá.

– A tudatos szülők az iskola-előkészítésre most nagyobb hangsúlyt fektetnek, és pozitív, hogy jobban figyelnek a gyermekek képességeire – mondta Kárpáti Anikó. – Azonban vannak olyan szülők, akikre ez a tudatosság nem lett jellemzőbb, ők nem intézik a halasztási kérelmeiket még akkor sem, ha indokolt lenne. Az ő gyermekeik továbbra is éretlenül és felkészületlenül érkeznek az iskolába, ami megnehezíti az első osztályok működését, és kihívást jelentenek a tanároknak és az osztálytársaiknak. A diákok a lemaradást később is gördítik maguk előtt.

A két szülői magatartás között egyre jobban nyílik az olló, vette észre a pedagógiai szakértő, aki a módszerével éppen ezért igyekszik felkarolni a hátrányos helyzetű gyermekeket, szakszerű iskolai előkészítésben részesítve őket. A program végén negyven százalékkal nőtt a résztvevők iskolaérettségi felkészültsége, egészen 78 százalékos átlagra. A NAT kidolgozásánál elhangzott a javaslat, hogy indítsanak iskolai előkészítő osztályokat, ám ez elmaradt, de lehet hogy a tapasztalatok alapján ez a javaslat újra előtérbe kerülhet, jósolta.

Vármegyénként nagy az eltérés

A kérelmek nagy részét elfogadják, de nem kiszámítható, hogy mi alapján hoz döntést az Oktatási Hivatal, állítja a Szülői Hang közösség, amely adatbázist állított össze a tudomásukra jutott esetekből, feltárva a területi egyenetlenségeket. Eszerint egyes vármegyékben, mint Nógrád, Somogy, Vas, Tolna az orvosi igazolások sem voltak mindig elegendők a kérelmek elfogadásához. Somogyban az orvosi vélemények 50 százalékban, a pedagógiai szakértői állásfoglalások 27 százalékban bizonyultak döntőnek. Budapesten az Oktatási Hivatal a kérelmek 17 százalékában kért szakszolgálati vizsgálatot, ehhez képest Nógrádban az esetek 87 százalékában. Somogyban ez az arány 69 százalékos.