A 2008-as krízis után meg kell erősíteni a gazdasági uniót

Patyi András megnyitó beszédében elmondta: a 2008-as gazdasági világválság az Európai Unió 60 éves történetének legsúlyosabb gazdasági recesszióját okozta, a krízis a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésének a hiányosságaira is rámutatott. „Fontos tanulságként adódik tehát, hogy új szakpolitikai eszközökkel és intézményi változásokkal meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris uniót” – fogalmazott.

Patyi András hozzátette: az éveken át tartó alacsony növekedés, vagy a növekedés hiánya tartósan rányomta a bélyegét Európa szociális, gazdasági és politikai struktúrájára. Több ország még most is küzd a válság örökségeivel.

A legutóbbi időszakban nagy ívű kezdeményezések indultak, de ezzel együtt a gazdasági integráció alapvető kérdései ismét a viták középpontjába kerültek, tehát nagyon időszerű ennek a témakörnek tudományos igényű áttekintése – mondta a rektor.

Szólt arról, hogy az európai integráció mindmáig meghatározó területe a gazdaság. A vámunió kiépülése nyomán a közös piac, majd az egységes piac fejlődése nyitott meg óriási felhajtóerőket. A több mint 500 millió fogyasztót tömörítő – a négy alapszabadságra épülő – belső piaci rendszer már negyed évszázada működik.

A magyar export mintegy 80 százaléka irányul az európai belső piacra. A hazai gazdasági teljesítmény és a hazai munkahelyek alapjait kiemelkedő részben más európai felhasználók kereslete képezi, miközben a magyar a felhasználók más európai szereplők termékeit és szolgáltatásait hasznosítják – mondta el Patyi András.

Emlékeztetett: az éppen negyedszázados maastrichti uniós szerződés hozta létre az európai gazdasági integráció újabb a korábbiaknál magasabb fokaként a gazdasági és monetáris uniót, amelynek működése és jövője minden európai polgárt érint függetlenül attól, hogy melyik tagállamból származik, ide értve azokat is, amelyek a jövőben csatlakoznak csak az euró övezethez.

Patyi András kijelentette, az euró több mint fizetőeszköz: jelenleg az unió 19 tagállamában nem kevesebb mint 340 millió európai polgár közös fizetőeszköze, bevezetése óta a világ második leggyakrabban használt pénznemévé vált, valamint további 175 millió embert képviselő 60 ország és terület saját pénznemét közvetlenül vagy közvetve az euróhoz rögzítette.

Megjegyezte azt is, hogy miközben a gazdasági és monetáris unió működése és jövője minden Európa polgárt érint, létrehozása számos tekintetben sikertörténet, de egyes nehézségekkel teli időszak következtében nem mindenki tekinti annak.

Patyi András kitért arra is, hogy az NKE másfél évvel ezelőtt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program keretébe illeszkedő két kiemelt projektet indított el. A projektek abba a célrendszerbe illeszkednek, hogy a magyar közszolgálatot, ezen belül közigazgatást, a kormányzást hogyan tehetjük versenyképesebbé.

Azt valljuk, hogy a versenyképesség fokozása nem fog a tudás gyarapítása, megújítása nélkül működni – mondta Patyi András hozzátéve, hogy ezért a projektből jelentős forrást csoportosították kutatóműhelyek létesítésére.

Az euró jövője. Európai Perspektívák című tanácskozást a tudomány hónapja rendezvénysorozat keretében a Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottsága, az Európai Tanulmányok Magyarországi Társasága, valamint az egyetem egyik kutatóműhely szervezte.