2018.10.26. 11:49
A legjobbkor és legjobb módon növeltük az aranytartalékunkat
Az aranyat az emberiség történelme során mindvégig tradicionális „kincsképző„, azaz tartalékeszköznek használták és használják, a jegybankok körében a szerepe pedig időről időre átértékelődik.
Aranyrudat mutatnak be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Illyés Tibor
Hatékonyan, a legjobbkor és a legjobb módon növelte a jegybank az aranytartalékát – mondta az Origónak Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, akit a lap az interjúban az ország aranytartalékának megtízszerezésének okairól kérdezett.
A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szolgált az ország aranytartalékának megtízszerezése, miközben Surányi György, az MNB korábbi elnöke – akinek hivatali ideje alatt minimálisra csökkent e tartalék – ezt úgy kommentálta, hogy „az aranynak a mai monetáris rendszerben nincs helye„. Kérjük, segítsen az ellentmondás feloldásában.
Surányi György terjedelmes álláspontját olvasva úgy tűnik, hogy
a jegybank korábbi elnöke leragadt egy 20-30 évvel ezelőtti kor dogmáinál, ami zavaros ellentmondásokhoz vezetett.
Az aranyat az emberiség történelme során mindvégig tradicionális „kincsképző”, azaz tartalékeszköznek használták és használják, a jegybankok körében a szerepe pedig időről időre átértékelődött. Surányi „az arany nem pénz„ állításával meredeken ellentétes például Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök sokat hangoztatott mondása, miszerint
a nyomtatott pénzt szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert az arany végső fizetési eszközként funkcionál.
A tíz éve kitört globális pénzügyi válság alapjaiban rengette meg világszerte a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, aminek a nyomán az arany egyre fontosabb szerepet tölt be a jegybanki tartalékok között. Az elmúlt években egymás után döntöttek országok arról, hogy a nagy pénzügyi központokból hazaszállítják aranytartalékaikat illetve növelik azok mértékét.
A jegybank Monetáris Tanácsa ezt az egyre erősödő nemzetközi trendet ismerte fel, és hozott stratégiai döntést az aranytartalék emeléséről és hazaszállításáról.
Surányi György szerint szerint a fejlett országok éppen hogy csökkentették aranytartalékukat. Miért pont most vásárolt aranyat az MNB?
Surányi György állítása több ponton sántít. Először is, Surányi a 2001-2018 közötti időszakot nézve
könnyedén átsiklott a 2008-ban kitört globális pénzügyi válságon, valamint a jegybankok aranystratégiájában bekövetkezett radikális változásokon.
A nagy jegybanki aranyeladások még az ezredforduló környékén történtek meg, 1999-től ötéves megállapodásokban egyeztették az eladott mennyiségeket. 2014-ben az egyezményt aláíró 20 jegybank viszont már közleményben jelentette ki, hogy nem kívánnak több aranyat eladni.
Míg Surányi azt hangsúlyozta, hogy az amerikai Fed és a német Bundesbank nem vásárolt a közelmúltban aranyat, arra elfelejtett kitérni, hogy több mint 8 ezer illetve 3 ezer tonnával e két jegybanknak van a világon a legnagyobb aranytartaléka!
A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén pedig az elmúlt években felgyorsultak egyes nagy jegybankok, mint az orosz, a kínai vagy a török jegybank aranyvásárlásai. A régióban ezzel párhuzamosan pedig a lengyel jegybank jelent meg, mint nagy aranyvásárló. Mi ezeket a globális és régiós folyamatokat követtük.
Ez az arany a tartalék része maradt?
Természetesen. Az arany szerves része a jegybankok úgynevezett „nemzetközi tartaléknak”: a piacok és a Nemzetközi Valutaalap 100 százalékban beszámítja az aranyat. Az arany az egyetlen nemesfém, ami a nemzetközi tartalékokba beleszámít, az ezüst vagy a platina például nem az. Surányi György aggodalma tehát megalapozatlan, mert a jegybanki aranyvásárlásnak nincs köze a tartalékmegfeleléshez.
A nemzetközi tartalékunk 4,4 százalékban aranytartalékból és 95,6 százalékban devizatartalékból áll.
Nem a szűken vett devizatartalék megfelelése, hanem a teljes nemzetközi tartalék megfelelése a lényeges.
Valóban megszűnt volna minden kapcsolat az arany és a dollár között?
A Bretton Woods-i árfolyamrendszer megszűnésével valójában az arany árfolyamának dollárhoz történő rögzítése szűnt meg. Ez nem egyenlő azzal, hogy minden kapcsolat megszűnt köztük, csupán annyit jelent, hogy azóta az arany dollárban – vagy bármilyen egyéb devizában – kifejezett árfolyamát a piaci kereslet-kínálati viszonyok határozzák meg.
Az elmúlt 25-30 évben sokat változott világ, és ezzel együtt az arany piaca is. A nemesfémet a piaci szereplők jelenleg sokkal inkább egy önálló devizaként, semmint árupiaci cikként kezelik, a piacon zajló tranzakciók is nagyban leegyszerűsödtek.
1992-ben még igaz lehetett, hogy az aranyat nehézkes és költséges pénzzé tenni, jelenleg azonban ugyanúgy pár nap alatt eladható vagy fedezetként felhasználható, mint bármelyik jó minőségű állampapír.
Mindemellett az arany, illetve az általa jelképezett fogalmak, mint bizalom, tartósság és stabilitás nagyon mélyen gyökereznek gondolkodásunkban. Fontos az embereknek, és igenis fontos maradt a jegybankoknak is. Az amerikai Fed tartalékának mintegy háromnegyedét továbbra is aranyban tartja.
Szokás még ellenérvként felhozni, hogy az arany nem fizet kamatot és drága a tárolása? Akkor miért tartják a jegybankok?
Az arany egy különleges „jószág„, ugyanis kétféle formában is lehet birtokolni. Egyrészt más devizákhoz hasonlóan számlapénz formájában, illetve fizikai formában. Mivel az arany hitelkockázatmentes eszköz, így nem függ egyetlen kibocsátótól sem.
Az arany normál körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben még tovább erősödik.
Ami a tárolási költséget illeti, az MNB egy már létező, a legmagasabb biztosági követelményeknek megfelelő helyszínen tárolja a rudakat, így a tárolásnak nincsen további költsége.
Mindezek tükrében jó döntés volt 1992-ben megválni az aranytól?
Surányi György is az akkori nemzetközi trendekre hivatkozik ennek indoklásaként. Erősen kettős mércét érzek abban, hogy az akkori eladás mellett jó érvnek tartja a nemzetközi trendek követését, a mostani vásárlás esetén pedig ezt elveti. Surányi érvelése azonban nem ezért helytelen, hanem számszakilag sem helyes. Nem jön ki a matek.
Az általa hivatkozott számítások meglehetősen önkényesen a 10 éves amerikai állampapírok hozamából indulnak ki, és az alapján úgy tűnik, mintha a 380 dolláros árfolyamon történő eladás valójában nyereséget jelentett volna (a válság utáni 1900 dollár fölötti vagy mostani 1200 dollár fölötti árakkal szemben).
Ezzel az is a probléma, hogy az MNB tartaléka az euró létrehozása óta döntően euróban van denominálva. Ez lenne az alternatívája az aranynak, nem kizárólag a tetemes kamatkockázatot jelentő, 10 éves amerikai állampapír. Különben almát hasonlítunk a körtéhez.
Miért került Magyarországra az aranytartalék?
A válságot követően másik fontos változás az volt, hogy felmerült az igény az arany országon belüli tárolására.
Az osztrák, a német, és a holland jegybank például egymás után jelentette be, hogy hazaszállítja aranykészleteit.
Egyre többen látják tehát úgy, hogy az aranyat már nem számlakövetésként a könyveikben, hanem inkább fizikai formában, belföldi tárolóhelyen tárolják.
Az tudható, hogy mennyiért vásárolták az aranyat?
Az aranyat október első felében a bankközi aranypiacon vettük, ahogyan azt minden más jegybank is teszi. Az arany árfolyamgörbéjére tekintve bárki könnyen leolvashatja, hogy nagyságrendileg milyen sávban mozgott a vásárlási időszakában.
A közép-kelet-európai államok jegybanki aranytartalékának mennyisége és aránya a devizatartalékon belül
Fotó: Origo / WORLD GOLD COUNCIL
A tranzakciók részletei üzleti titoknak minősülnek, azokról én sem beszélhetek. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy
kiterjedt és igen jó nemzetközi partneri hálózatunknak köszönhetően hatékonyan, a legjobbkor és legjobb módon vettük az aranyat.
A jegybanki tartalékkezelés bizalmas volta különben nem újdonság. Így volt ez mindig is, Surányi György elnöksége alatt sem publikált ilyen részleteket az MNB. Megjegyzem, ma még ezzel együtt is sokkal átláthatóbban működik a jegybank, mint a 90-es években.
Régiós összevetésben mekkora most az aranytartalékunk?
Számos más régiós ország is hajtott végre vásárlásokat az elmúlt időszakban, például Szerbia és Lengyelország. Utóbbi a nyáron jelentette be, hogy elkezdte növelni aranytartalékát, és a harmadik negyedévben összesen 13,4 tonna nemesfémet vásárolt. Aranytartaléka így 117 tonnára nőtt, amellyel a régió legnagyobb aranykészletével rendelkező országává vált.
Az októberben lebonyolított vásárlások eredményeként az MNB aranytartaléka a régióban az ötödik legnagyobb szintre emelkedett.
Nálunk nagyobb aranytartalékkal rendelkezik Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia. Az aranytartalék abszolút mértéke mellett azonban kifejezőbb lehet, hogy az összes tartalékon belül mekkora arányt képvisel a nemesfém. A hazai tartalékon belüli 4,4 százalékos aránya pedig megfelel a nem-eurozónás régiós országok átlagának.