Ez még nem a földi pokol – az majd később jön

Az ukrajnai háború hullámokat ver a nemzetközi élelmiszerpiacon, további zavarokat okoz az ellátási láncban, emeli az egyébként is magas árakat, éhínséghez és ennek következtében politikai felforduláshoz vezethet a világ több részén is – írja a Világgazdaság. 

David Beasley, a Világélelmezési Program (WFP) ügyvezető igazgatója ezért figyelmeztette az európai vezetőket, hogy fordítsanak nagyobb anyagi erőforrásokat a globális éhezés megakadályozására, 

különben súlyos migrációs válsággal kell szembenézniük. 

Oroszország és Ukrajna is a világ legnagyobb gabonatermelői és exportálói közé tartozik, tőlük származik az afrikai búzaimport fele, de több közel-keleti ország, például Egyiptom ellátásában is kulcsszerepet játszanak. Kijev azonban már leállította a gabonakivitelt, és erősen kérdéses, hogy az ukránok képesek-e az idén élelmiszert termelni, a háború valódi hatásai tehát ősszel lesznek majd érezhetőek. 

– Ha azt hiszik, hogy ez most a földi pokol, akkor készüljenek fel. Ha elhanyagoljuk Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, akkor Észak-Afrika és a Közel-Kelet Európába jön majd – mondta Beasley a Politicónak hozzátéve, hogy a szervezet jelenleg nyolcmilliárd dollárral kevesebb pénzből gazdálkodik, mint amennyire szükség lenne.

Beasley szerint 

a gazdasági helyzet az észak-afrikai és a közel-keleteti térségekben rosszabb most, mint az arab tavasz kirobbanása előtt. 

A WFP élelmez jelenleg is több millió embert a Száhel-övezet országaiban, például Nigerben és Burkina Fasóban és 13 milliót Jemenben – és tavaly a szükségletek legnagyobb részét Ukrajnából szerezték be. Az élelmiszerárak rohamosan nőnek, és elegendő forrás nélkül hamarosan csökkenteni kell az adagokat. Ha pedig az élelmiszerválság ellenőrizhetetlenné válik, akkor kritikus szintre érhet a hiány, és azt már a gazdag Nyugat is megérzi majd – tette hozzá.

A Nobel-békedíjas WFP kormányoktól és magánszemélyektől kapja az adományokat. A legnagyobb donor az Egyesült Államok majdnem 3,8 milliárd dollárral, őt Németország (1,4 milliárd) és az Európai Unió követi – nem egészen ötszáz millió dollárral.

A globális élelmiszerhelyzetet az is súlyosbítja, hogy Oroszország és Ukrajna, valamint Fehéroroszország jelentős mennyiségben gyárt és exportál műtrágyát is, amelynek az ára drága földgáz és szén miatt már a háború előtt is az egekbe szökött, s a drágulást a szankciók csak fokozták. 

A szinte megfizethetetlenül magas költségek világszerte arra kényszerítik a termelőket, hogy kevesebb műtrágyát használjanak és a szokásosnál kisebb területen vessenek – ami szintén csökkenti majd a terméskilátásokat.

A Reuters hat kontinensen 34 szakértőt kérdezett meg, közük gabonatermelőket, agrárelemzőket, kereskedőket és ágazati szervezetek képviselőit, akik hasonló problémákról számoltak be Brazíliától az Egyesült Államokig. 

– Ha nem oldjuk meg a műtrágya problémát, és a kereskedelem nem folytatódik, akkor jövőre nagyon komoly élelmiszer-ellátási gondokkal nézünk szembe  – figyelmeztetett Maximo Torero, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vezető közgazdásza.

Borítókép: Munkanélküli afgán férfiak, akik az elmúlt években a veséjük eladásából nyert jövedelemmel óvták meg a családjukat az éhezéstől Herat tartományban 2022. február 4-én Wakil KOHSAR / AFP)