Csúcsra járatják az olajfinomítókat

Az üzemanyagok iránti kereslet már visszatért a pandémiát megelőző szintre, míg az olajtermelésről és -feldolgozásról ez nem mondható el, ott a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei – élükön Oroszországgal – legfeljebb az őszre érik utol magukat. Igaz, az orosz kőolajszállítások uniós embargójával a helyzet radikálisan megváltozhat, egyelőre nem tudni melyik irányba. 

Az OPEC+ csütörtökön tárgyal a júliustól esedékes, napi újabb 432 ezer hordóval megemelendő kitermelési kvótákról, a papírforma ennek elfogadása mellett szól. A kartellt vezető szaúdiak számára megfelelő ez a tempó, az oroszoknak pedig gyakorlatilag mindegy, őket a lehetséges új exportpiacaik feltérképezése jobban foglalkoztatja, mint a kvóták kérdése.

A finomítói szektort mindenesetre az oroszok elleni szankciók, a járványügyi korlátozások, a karbantartási munkák és a kínai exportkvóták bevezetése egyszerre sújtják. A három legnagyobb kapacitással rendelkező országban, azaz az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban a finomítók ma is teljes kapacitásuk alatt dolgoznak, és a stratégiai olajkészletek részleges felszabadítása sem hozott enyhülést a piacon.

Ravi Ramdas, a Peninsula Energy energetikai tanácsadó igazgatója szerint az indokoltnál jóval nagyobb finomítói kapacitást számoltak fel – ideiglenesen vagy véglegesen – a járvány kitörését követő olajpiaci összeomlásra válaszul. A lenullázódó finomítói marzsok, a kereslet drasztikus csökkenése miatt 2021 végére napi 730 ezer hordó olaj feldolgozására képes kapacitás esett ki a három évtizede folyamatosan bővülő finomítói kínálatból. 

Áprilisban már 78 millió hordóra esett vissza a napi átlagban feldolgozott olajmennyiség, szemben a pandémia előtti 82,1 millió hordós átlaggal. Eközben csak az idén 51 százalékkal drágult a nyersolaj, a fűtőolajért 71 százalékkal kell többet fizetni, az európai üzemanyaggyártás haszonkulcsa pedig már 40 százalékos rekordra ugrott. Az Egyesült Államokban öt éves csúcsra, 92 százalékra emelkedett a finomítók kihasználtsága, s emberemlékezet óta nem volt olyan, hogy az összkapacitás csökkenjen. 

Márpedig ez történt: a pandémia előtti szintnél napi egymillióval kevesebb, azaz 17,9 millió hordónyi olajat dolgoznak fel, s ami a helyi autósok számára fájdalmas, ebből már 6 millió hordónyit exportálnak a finomítók, kihasználva a jelentős árkülönbségeket. Ráadásul Amerika az orosz import tilalom bevezetésével saját helyzetét nehezítette meg, a Phillips 66 orosz olajra optimalizált New Jersey-i finomítója például megfelelő utánpótlás hiányában takaréklángon kénytelen üzemelni. 

A meglévő feldolgozókat még intenzívebb munkára fogni a Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint nem megoldható, műszaki okokból mellett az üzleti racionalitás is ellene szól. Oroszországban a nyugati szankciók miatti finomítói kapacitáskiesést 30 százalékra becsüli a Reuters. A nyugatra exportált orosz üzemanyag kiesésével napi 1,5 millió hordóval kell kevesebbet feldolgozni, s ez a mennyiség a J.P. Morgan elemzői szerint az év végig 1,3 millióval nőni fog.

Kína a Covid-járvány és a klímavédelem miatt egy év alatt 14,2 millióról 13,1 millió hordóra csökkentette napi finomítói kapacitását, és az exportot adminisztratív eszközökkel korlátozta, egyrészt a hazai ellátás biztosítására, másrészt a szén-dioxid-kibocsátás visszafogására hivatkozva. Japán piacvezető olajfeldolgozója, az Eneos nemrég két finomítóját is bezárta és nem is tervezi újranyitni őket. 

A súlyos üzemanyagválságát élő Srí Lankán az egyetlen finomítót 2020-ban bezárták, mert az olajvásárláshoz sem volt elegendő devizájuk. Azóta úgy megdrágultak az üzemanyagok, hogy az egység újranyitását fontolgatják. Ahogy a TotalEnergies is leveri a lakatot a franciaországi Donges-i százéves finomítójáról, hogy másfél évvel bezárása után újraindítsa a termelést. Eközben olyan óriásprojektek is csúsznak, mind a Dangote-csoport napi 650 ezer hordó kapacitásúra tervezett lagosi finomítója, amely Nigéria és egyben Afrika legnagyobb ilyen létesítménye lesz, de csak a jövő év végén állhat üzembe.

A háború sújtotta Ukrajnában a mezőgazdasági termelést a gázolajhiány is akadályozza, de Brazíliában is aggódnak már a termés betakarítása miatt. Az állami Petrobras olajtársaság amerikai importból szerzi be ehhez a gázolaj zömét, de ha az induló hurrikánszezon letarolja a Mexikói-öböl finomítóit, akkor ők is bajba kerülnek. Márpedig a szezon június 1-jén, szerdán indul, s a nevek már meg is vannak: Alextól Walterig.

Borítókép: Illusztrációfotó / ANP via AFP /  Jeffrey Groeneweg