Magyarországon mindenkinek lesz elég gáz, de a németek és a lengyelek bajban vannak

A mennyiség a fontos, hiszen az a szám a mérvadó, hogy a betárolt gáz, mennyi napra elegendő. Nekünk azért fontos az, amit a miniszter mondott, mert

Az oroszok nehéz helyzetbe hozták a németeket azzal, hogy három napig újabb teljes leállás volt az éves karbantartás miatt, azután ugye várták a turbinát a javítás után, de nálunk folyamatosan töltődnek a tározók. Ez azt jelenti, és ez a legfontosabb, hogy

Ezzel szemben a mostani kilátások szerint a németeknél és a cseheknél is vagy az iparnak, vagy a lakosságnak jut télen gáz. Ezen a ponton lehet megérteni igazán a helyzetet, hiszen

Európában kérdés, hogy leáll-e az ipar, vagy a zimankós téli napokon kinek jut majd elég gáz.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy az 1729 köbmétert valamennyi háztartásnak rezsicsökkentett áron kell megkapnia. A kormány ezért állapította meg 63 645 megajoule-ban a fűtőértéket. Mi lehet a változtatás oka?

A számlázás nálunk régóta fűtőértéken történik, nem köbméterben – ez egy finomítás most, ráadásul többfajta gáz létezik, más-más fűtőértékkel. Van az egységes, a 34 megajoule-os európai szabvány, de van ennél gyengébb gáz is. A legjobbnak az orosz gáz, utána a magyar, majd a nyugati számít. Akinek a szolgáltatója gyengébb fűtőértékű gázt szolgáltat, több köbmétert kell elégetni ugyanazért a fűtőértékért. Ez a finomhangolás most ezeknek a fogyasztóknak segít, hogy ne járjanak rosszul.

A háború és a szankciók következtében jelentősen emelkedtek az energiaárak Európában, ezért a rezsicsökkentett árakat a kormány az átlagfogyasztás erejéig tudja biztosítani minden háztartás számára. Mi a helyzet Európa más országaiban?

Angliában Boris Johnson bukásához az is hozzájárult, hogy

Németországban a gázilleték az, amivel tovább terhelik a lakosságot, egy plusz teher jön októbertől, ami azt jelenti, hogy a már több ezer euróval magasabb gázszámlára háztartásonként egy több száz eurós gázilleték is rakódik.

A cégeket akarják ezzel tehermentesíteni. A németeknél az aszály miatt komoly gondot okoz a folyami szénszállítás is, ami a szénerőműveknél elengedhetetlen lenne.

Lengyelországban augusztus 1-jétől nem lehet orosz szenet importálni, és ezért most Dél-Afrikából, Indonéziából és Ausztráliából importálnak szenet. Négymillió lengyel háztartásban használnak szenet is, mert ott a vegyes tüzelésű kályha inkább szénnel működik, mint fával. A lengyeleknél így iszonyúan megdrágult a szén, a kormány egy egyszeri (3,000 zlotyi) kompenzációval próbálja csökkenteni a többletköltségeket, de így is a világ másik végéről kell szenet szerezniük.

A Der Tagesspiegel szerint egyre több gyártó folyamodik ahhoz, hogy a termékeit kisebb csomagolásban küldik az áruházak polcaira, miközben a korábbi méretekhez tartozó árakat megtartják, de hasonlóan járnak el a szupermarketek a saját márkás termékeikkel. Mi lehet a rejtett áremelés célja?

A magyarok ezt már ismerhetik, hiszen a visegrádi országok ezt már nehezményezték korábban, ugyanis amíg az Európai Unió más országaiban egy kóla 2 literes, addig nálunk csak 1,75 liter; egy 10 dekás szalámi nálunk 9 dkg. Az említett esetben ugyanolyan áron adnak egy terméket, mert csak így tudják a költségeiket csökkenteni. Van olyan példa is, hogy a bevásárlóközpontokat hamarabb zárják be, mert így a rövidített nyitvatartással lehet spórolni a költségeken. Ezen felül a home office és home schooling is ilyen, mert akkor az adott munkavállalónak kell fizetnie a fűtési és egyéb költségeket, nem a munkáltatónak.

Németországban vannak, akik már így is túl keveset keresnek ahhoz, hogy félretegyenek. A takarékpénztárak becslései szerint ez a helyzet nemsokára sokkal rosszabb lesz: a németek több mint felének a teljes jövedelmét megélhetési kiadásokra kell majd költenie. Mit okozhat ez a helyzet a jövőben?

A teljes cikk ITT olvasható.