ÁSZ-főtitkár: akik eddig a pártok ellenőrzését sürgették, most belerúgnak az ÁSZ-ba

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főtitkára nagyon furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartja, hogy azok akik, éveken keresztül hangoztatták, hogy nem elég szigorúak a törvények, vagy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak.

Holman Magdolna az origo.hu-n pénteken megjelent interjúban arról kérdezték, mit gondol az ÁSZ-t ért „durva poltikai támadásokról” és azokról a kritikákról, amelyek részrehajlással vádolták meg a számvevőszék eljárását az ellenzéki pártok ellenőrzésével kapcsolatban.

Az ÁSZ főtitkára leszögezte: az ÁSZ nem politikai szervezet, és ő maga sem politikus, ezért a „politikai csatamezőre” nem is lépnek be, annak ellenére, hogy „próbálnak berángatni minket”.

„Azt viszont nagyon furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartom, hogy azok akik, éveken keresztül azt hangoztatták, hogy nem elég szigorúak a törvények, vagy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak” – fogalmazott az ÁSZ főtitkára, aki szerint a számvevőszék nem tesz mást, mint a mindenkor hatályos törvények betartásának ellenőrzésével tükröt tart az ellenőrzöttek elé.

„Nem az a megoldás, hogy összetörjük a tükröt, ha nem tetszik az, amit látunk benne” – jegyezte meg.

Holman Magdolna hangsúlyozta: a számvevőszék számára nem léteznek ellenzéki, illetve kormánypártok, csak ellenőrzött szervezetek vannak. Arra a kérdésre, hogy akkor a kormánypártokat miért nem ellenőrizték most, azt mondta: az ÁSZ a 90-es években kialakult ütemezés szerint végzi a pártok ellenőrzését, a törvényi előírás szerint kétévente.

Hozzátette: a Fidesz és a KDNP 2014-2015. évekre kiterjedő ellenőrzése 2017 nyarán zárult le, így e két párt következő ellenőrzése a 2016-2017. évekre terjed majd ki. A 2017-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót viszont 2018. május végéig kell nyilvánosságra hozniuk a pártoknak, így a Fidesz és a KDNP ellenőrzése leghamarabb 2018 második félévében kezdődhet meg – közölte.

Hangsúlyozta: világosan látszik, hogy az ÁSZ semmilyen politikai szempontot nem mérlegel, minden pártot egységesen kezel és ellenőriz. Felidézte: a pártok finanszírozását és gazdálkodásuk átláthatóságát, illetve számvevőszéki ellenőrzését rengeteg kritika érte az elmúlt több mint két évtizedben, ezekből kiindulva, illetve a számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján

az Országgyűlés 2013-ban új kampányfinanszírozási törvényt alkotott, és több ponton szigorította a párttörvény azon paragrafusait, amelyek a pártok gazdálkodását szabályozzák.

Mint mondta, 2014 előtt jellemző volt például, hogy pártok jelentős kedvezményekkel, vagy akár ingyen vettek igénybe különböző szolgáltatásokat és előfordulhatott, hogy így kaptak burkolt anyagi támogatást. Holman Magdolna szerint ez 2014 előtt – bizonyos adminisztratív szabályok betartása mellett – nem volt tilos, de könnyű belátni, hogy ez a fajta támogatási mód nem átlátható az állampolgárok számára, és korrupciós kockázatokat is rejt magában. Hozzátette:

2014 januárjától a pártok nem vehetnek igénybe szolgáltatásokat a mindenki számára elérhető piaci ár alatt és a törvény azt is előírja, hogy amit nem pénzben kapnak – például ingatlanbérletek, vagy éppen plakátmegrendelés esetén -, azt saját maguknak értékelniük kell.

Az ÁSZ főtitkára szerint a most ellenőrzött pártok ezt nem igazolták. Hozzátette: az ingatlanok esetében például részletes értékbecslést is végzett a számvevőszék, és megállapította, hogy az ellenőrzött pártok többsége a piaci ár alatt bérelt irodákat 2015-ben és 2016-ban. Hangsúlyozta: nem felel meg a valóságnak a pártok azon érvelése, hogy ezeket a szerződéseket az ÁSZ korábban rendben találta, a most feltárt szabálytalanságok nem is kerültek az ÁSZ látókörébe, de 2014 előtt nem is volt tilos a pártok számára, hogy akár kedvezményesen ingatlant béreljenek.

Elmondta azt is: a Jobbik maga is elismerte, hogy jelentős kedvezményekkel bérelt plakáthelyeket 2017-ben, vagyis gyakorlatilag elismerte a törvénysértést és a törvényben előírt értékelést sem végezte el. A számvevőszéknek kellett azt megállapítania, hogy – egy hatósági jelzés során az ÁSZ ellenőrzésének látókörébe került ellenőrzési bizonyítékok, tehát hiteles szerződések és számlák alapján – a Jobbik mintegy 331 millió forintos tiltott vagyoni támogatást kapott cégektől – fejtette ki az ÁSZ főtitkára hozzátéve, hogy ez az összeg a Jobbik által szerződött összeg és a valós piaci ár különbségeként jött ki.

Kitért arra is: a Jobbik nem teremtette meg a gazdálkodása átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és közel 1 milliárd forinttal nem számolt el az adófizetők felé, nem működött együtt a számvevőszékkel, nem adta át határidőben a kért dokumentumokat, akadályozta az ellenőrzés program szerinti lefolytatását.

A pártokra kiszabott büntetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Holman Magdolna egyértelművé tette: az ÁSZ nem büntet, hanem ellenőrzési bizonyítékok alapján megállapít, valamint nem szab meg tizenöt napos fizetési határidőt sem, és nem is vár befizetést senkitől.

„Mindent a törvények írnak elő, a számvevőszéknek nincs semmilyen mérlegelési lehetősége”. Arról, hogy pártok kilátásba helyezték, hogy nem fizetnek, még úgy sem, hogy a nemzetgazdasági miniszter haladékot és részletfizetést ajánlott fel számukra, az ÁSZ főtitkára úgy reagált: a jelentések nyilvánosságra hozatalával az ÁSZ feladata véget ért, pontosabban a pártoktól – ahogy ilyenkor minden ellenőrzött szervezettől – a számvevőszék várja a javaslatai alapján összeállított intézkedési terveket, amire 30 nap áll rendelkezésre.