Közismert ügyek miatt lesz rendkívüli parlamenti vitanap

A „kormány titkos migránsbefogadó akciója” egy hete téma az ellenzéki pártok kommunikációjában. A migrációs lavinát még Vona Gábor indította el a múlt héten, amikor igazi szenzációként tálalta a „titkos betelepítés” történetét. „Én meglepődtem rajta. És ha ez igaz, akkor az az évszázad átverése” – mondta a pártelnök. Vona bejelentésének az volt az előzménye, hogy Altusz Kristóf államtitkár egy máltai lapnak kijelentette: tavaly mintegy 1300 személy kapott menedékkérő státuszt Magyarországon.

A Jobbik szerint sakkot kapott a kormány „hazugsággyára” és mattot a migrációs politikája. Volner János alelnök úgy véli, kész átverésshow, amit a kormány csinál, és a választók április 8-án elmondhatják véleményüket, hogy tetszik-e ez nekik. A politikus szerint a kormányfő egyik oldalról kifosztja az országot, közben migránsokat telepít be titokban, illetve a letelepedési kötvények által. Ez a legalja a politikának, amit a Fidesz csinál – tette hozzá.

Nyilvánosak a titkos számok

Hogy Vona Gábor milyen nagy titkot leplezett le, azt jól mutatja a 2017. november 20-ai Jobbik-közlemény, amelyet a párt szóvivője, Jakab Péter adott ki, és amelyben a bevándorlási hivatal akkori, nyilvános adataiban szereplő ezer fő befogadását nehezményezi. Ugyanis Vona Gábor számai nyilvános adatok, és egy több évtizede tartó folyamat részei. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján bárki elolvashatta eddig is. 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben 1291 és 2018-ban eddig 37 személy nemzetközi védelemben részesítéséről döntöttek a magyar hatóságok.

Az 1949-es genfi egyezmény

Mint írják, egyetlen migránst sem telepítettek le, „a Genfi egyezmény kötelez minket arra, hogy akik nemzetközi védelemre jogosultak, azokat védelemben részesítsük”. Hozzáteszik: „Az 1949-es Genfi egyezmény szerint nemzetközi védelemre az jogosult, akinek élete veszélyben forog.” Hozzátették azt is: „a nemzetközi védelemben részesítettek 90 százaléka Magyarországon nem létesített lakcímet, hanem kihasználva a schengeni övezeten belüli szabad mozgás lehetőségét, a kiállított okmányokkal elhagyta Magyarország területét. A menekültügyi hatóság által fenntartott menedékkérők vagy védelemben részesített személyek elhelyezésére szolgáló nyitott és zárt intézményekben összesen jelenleg 490 fő tartózkodik.”

Tehát a két kulcsszó a „menedékkérő” és az „oltalmazotti” státusz. Ezt kaphatja meg, aki bizonyítottan üldözést szenved és veszélyben forog az élete, ha visszatér hazájába. Ilyenek például Egyiptomban a kopt keresztények. És ami fontos: az érintettnek igazolnia kell az állításait, papírokkal kell rendelkezzen, továbbá ha megkapja a státuszt, emiatt nem kap állampolgárságot.

Mit mosnak össze mivel?

Mit szeretne ezzel szemben Brüsszel, amit hazánk nem akar elfogadni? Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) amellett állt ki, hogy „mindenki számára kötelezővé kell tenni a migránsok befogadását, komoly szankciókkal járhat majd, ha egy uniós tagállam nem hajlandó ezt végrehajtani. A migránsok befogadásának semmilyen korlátja nem lenne.” Tehát a papírok nélkül, ellenőrizetlen módon érkezőket hazánknak be kellene fogadnia.

Jól látható, hogy a Jobbik a genfi egyezmény révén évtizedek óta működő „menedékkérő” és „oltalmazotti” státuszt mossa össze a Brüsszel által elvárt, minden migránst ránk erőltető eljárással. Erre mondják, hogy „miközben a kormány a bevándorlók ellen kampányol, addig titokban 1300 migránst fogadott be, amit igyekezett elrejteni az állampolgárok elől”.

Vona Gábort megkérdezték az egyik sajtótájékoztatón, hogy kilépne-e a Jobbik a genfi egyezményből. Azt válaszolta, hogy nem. Tehát ha Vona Gáborék kormányra kerülnének, ugyanígy folytatódna az, ami ellen most kampányolnak.

A „titkos szervezet” telephelyei

Miközben Vona Gábor előszeretettel használja a bevándorlási hivatal számait, addig magáról a szervezetről nem mond semmit. A Jobbik szerint a titkos migránsok befogadására létrejött szervezet 2000. január 1-jével kezdte meg működését Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal néven, a Belügyminisztérium keretei között (jogelődje más néven működött). A hivatal létrehozásával az Európai Unió tagállamaiban működő bevándorlási szervek többségéhez hasonlóan egy intézmény keretei közé került a menekültügyi és az állampolgársági ügyintézési feladatok ellátása, valamint az idegenrendészeti jogkörök gyakorlása. Jelenleg az ország területén hét regionális igazgatóság és 24 kirendeltség fogadja a jelentős számú külföldi ügyfelet. A hivatal Kiskunhalason, Körmenden és Vámosszabadiban menekülteket befogadó állomásokat, Békéscsabán, Kiskunhalason és Nyírbátorban pedig menekültügyi őrzött befogadó központokat működtet, ezenkívül az idegenrendészeti eljárás alatt álló és ellátásra szoruló külföldiek elhelyezésére közösségi szállást tart fenn Balassagyarmaton.

A szervezet honlapján (bmbah.hu) minden információ megtalálható a bevándorlásról és a szervezet munkájáról.