Hamarosan irányt vált az EU menekültpolitikája

A minicsúcsként emlegetett vasárnapi brüsszeli találkozó Angela Merkel kancellárnak nem hozott áttörést, de a tanácskozás mégis alapvető fordulatot jelez a EU és Németország menekültügyi politikájában – állapította meg hétfőn két tekintélyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt.

A FAZ kommentárjában kiemelte, hogy az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) vitájában – amely arról szól, hogy milyen feltételekkel lehet megtagadni a belépést az EU-ban máshol már regisztrált, de Németországba beutazni szándékozó menedékkérőktől – a „minicsúcs” legfeljebb csak az első lépés a kancellár szerint helyes „európai megoldás” felé, de az már most látszik, hogy „a nyitott határok Európája forog kockán”.

Kifejtették: feltűnő, hogy a menekültügyről folytatott európai vita egyre inkább korlátozó jellegű.

Ezt jelzi, hogy két téma van, amelyben legalább is lehetségesnek mutatkozik a széles körű egyetértés; az egyik az EU külső határának hatékonyabb biztosítása, a másik pedig a menedékkérőket befogadó táborok kiépítése Európában vagy Afrikában.

A francia-spanyol javaslatban szereplő európai befogadótáborok Emmanuel Macron francia elnök szavai szerint zártak lennének, ezzel szemben a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter új típusú németországi befogadóközpontokat javasol, melyeket a menedékkérők előtt nyitott, mozgásukat nem korlátozó intézményként képzel el – mutatott rá a FAZ.

Hozzátette, hogy az egyre inkább korlátozó jellegű vitával egy időben ismét a nyílt tengeren vesztegelnek hajótörött menedékkérőket mentő hajók, mert nincs kikötő, amely fogadná őket.

Így három évvel a „befogadás kultúrája” után Európa olyan irányba menetel, amelyet eddig csak a szigorú menekültpolitikát folytató Ausztráliából vagy Amerikából volt ismert.

A Die Welt hangsúlyozta, hogy Angela Merkelnek még nem sikerült a máshol már regisztrált és a német határon visszafordítandó menedékkérők visszafogadásáról szóló két-, vagy többoldalú megoldásokat kötnie, vagyis „stratégiája még nem vált be”. A kancellári tisztsége így továbbra is veszélyben van: a CSU-s belügyminiszter július elején egyoldalúan, az érintett országokkal kötött megállapodások nélkül elrendelheti a menedékkérők visszafordítását, amit a kancellár ellenez, és minisztere menesztésével reagálhat. Ezáltal felbomolhat a CDU/CSU pártszövetség, illetve a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormánykoalíciója.

Azonban a vasárnapi brüsszeli találkozó mégis „figyelemre méltó eredményre vezetett: elkezdődött az irányváltás az európai menekültpolitikában” – írta a Die Welt.

Diplomáciai forrásokra hivatkozva hozzátették:

a találkozó idejének csupán 10 százalékában beszéltek a menekültek EU-n belüli elosztásáról, 90 százalékban pedig a külső határok védelméről és az EU-n kívüli országokkal folytatandó együttműködésről volt szó.

Kifejtették, hogy az Angela Merkel által szorgalmazott „európai megoldáshoz” jelenleg négy ügyben lehet egyetértést teremteni az EU-tagállamok között. Az első az, hogy az EU-n kívül, úgynevezett harmadik országokban kell felállítani táborokat a menedékkérőknek, és ehhez tízmilliárd eurós nagyságrendű összegeket kell fordítani tranzitországok, például Niger vagy Tunézia támogatására. Ehhez kapcsolódik a második ügy: az EU-Törökország megállapodás mintájára további harmadik országokkal kell menekültügyi egyezményeket kötni. A harmadik ügy a Frontex EU-s határvédelmi szervezet megerősítése, és esetleg hatáskörének, felhatalmazásának kiterjesztése. A negyedik ügy pedig az, hogy az olasz és a máltai parti őrség által kimentett hajótörött menedékkérőket ezentúl nem az EU-ba szállítják, hanem vissza Líbiába, ahonnan elindultak, a civil szervezetek hajói pedig nem köthetnek ki többé Olaszországban és Máltában.

Angela Merkel hajlandó együttműködni ebben az irányváltásban, és így „180 fokos fordulatot hajt végre a német migrációs politikában”. A fokozatos elszakadás a „befogadás kultúrájától” már több mint egy éve zajlik, most pedig „radikális gyorsítás” következik „a bezárkózás új európai politikája” felé – emelte ki a Die Welt.

Borítókép: Rendőrök beszélnek migránsokkal a régi Horgos-Röszke határátkelőhelyen 2015. szeptember 14-én.

Forrás: MTI / Kelemen Zoltán Gergely