2018.08.13. 23:19
Most fedezték fel a berlini fal egy darabját
A faldarabra egy történelmi séta alkalmával bukkantak rá, mert eddig sűrű bozótos takarta el.
A berlini fal egy rég elfeledett, méretes darabját fedezték fel idén júniusban – jelentette be hétfőn egy helyi politikus, kereken 57 évvel az után, hogy megkezdődött a Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszer építése.
„Teljesen megdöbbentett, hogy még ma is vannak felfedezetlen falmaradványok” – mondta Ephraim Gothe, a berlini Mitte városnegyed egyik tanácsosa, aki többedmagával bukkant rá a faldarabra a negyedben tett történelmi séta alkalmával. A betonfalat sűrű bozótos takarta el.
A húsz méter hosszú falmaradványt Berlin központjától északnyugatra, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) szomszédságában fedezték fel. Az építmény a főfal extra védelmét szolgáló külső védelmi rendszer részét képezte.
A Berlini Fal Alapítvány megerősítette a felfedezést. Gothe szerint már benyújtották a szükséges iratokat a faldarab műemléki helyszínként való elismertetéséhez.
Közben Michael Müller, Berlin kormányzó főpolgármestere több magas rangú politikus társaságában helyezett el hétfőn koszorút a központi emlékhelyen a berlini fal áldozataira emlékezve.
A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13. hajnalán kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát egészen 1989. november 9-ig.
A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy nagymértékben csökken az NDK népessége. 1949-től, a két Németország megalapításától a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.
A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és – a Berlini Fal Alapítvány kutatásai alapján – 138-an életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.