Békemegállapodást írt alá Etiópia és Eritrea

Abij Ahmed etiópiai miniszterelnök és Iszajasz Afeverki eritreai elnök Dzsiddában írta alá a dokumentumot, amelynek pontos rendelkezéseiről nem hoztak nyilvánosságra részleteket. Az aláíráson jelen volt Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, António Guterres ENSZ-főtitkár és Sejk Abdalláh bin Zájid Ál-Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere is.

Korábban annyit közöltek a „dzsiddai megállapodásról”, hogy az a júliusban a felek között létrejött történelmi kiegyezés további megerősítése.

Etiópia és Eritrea vezetői az elmúlt két hónapban – szinte meglepetésszerűen – gyorsan véget vetettek a két ország évtizedekig tartó ellenségeskedésének, és teljes mértékben normalizálták kapcsolataikat. Júliusban megállapodást írtak alá a megbékélésről, majd a felek kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket. Szárazföldi határátkelőket nyitottak meg, újraindították a repülőjáratokat, és Eritrea beleegyezett abba, hogy megnyitja kikötőit a tengeri kijárattal nem rendelkező szomszédja előtt.

Eritrea 1993-ig Etiópia része volt, amikor népszavazás eredményeképpen, évtizedekig tartó függetlenségi harc után elszakadt az anyaországtól. Öt évre rá, 1998-ban két háborút is vívtak egymással, a konfliktusban több tízezer ember meghalt. A 2002-ben Algírban kötött békemegállapodás feltételeit később az etiópiai kormányok elutasították, és a feszültség fennmaradt.

Az Arab-öböl menti országok egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a kelet-afrikai régiónak, erre utal az is, hogy az aláírási ceremóniát épp egy szaúd-arábiai nagyvárosban tartották. Állítólag abban, hogy megindultak a tárgyalások Eritrea és Etiópia között az Egyesült Arab Emírségeknek is része volt, amely az utóbbi időben megerősítette katonai jelenlétét az eritreai Asszab kikötővárosban.

A stratégiai elhelyezkedésű és nagy forgalmú Báb el-Mandeb-szoros Eritrea és a szomszédos Dzsibuti partjainál húzódik, a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal.