Államközi egyezményt sért a román emlékmű, amit magyarok hantjaira emeltek

Mint arról portálunk korábban is beszámolt, a magyar katonák Úz-völgyi nyughelyén, hőseink hantjain a szomszédos Bákó megye román illetékesei román katonai emlékművet és sírokat emeltek. Ezeket május 17-én tervezik átadni. A helyi székelység őrtüzet gyújtottak a székelyek a katonai temető mellett, ahol 1000 magyar katona nyugszik: ők védték Magyarország határait az első világháborúban.

" target="_blank" rel="noopener"> A Kárpát-expressz hétfői adásában az Úz-völgyét érintő botrány kapcsán megszólalt többek között az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés utolsó háromszéki túlélője is, aki felháborítónak tartja, hogy a kegyeleti helyen román parcellát alakítanak ki. Bartha Mihály sepsiszentgyörgyi veterán elmondta: „a románok odaköltöznek a temetőbe”, de „nincs mit keressenek egyáltalán”, mert

„csak magyar sírok voltak, magyar keresztek voltak ottan”

- fogalmazott.

A műsorban felidézték: az Úz-völgyi katonai temetőt az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege hozta létre az itt elesett magyar és osztrák katonák számára. Több, mint két évtizeddel később, a második világégés végén a szovjet betörés magyar áldozatait temették ide. A kommunista diktatúra idején elhanyagolt temetőkertet az életben maradt háromszéki és csíki bajtársak titokban látogatták, majd a kilencvenes években kegyeleti hellyé alakították. Mint elhangzott, az évről-évre bővített, szépített sírkert valóságos zarándokhellyé vált. A szovjet betörés évfordulóján, augusztus 26-án, minden évben megható ünnepség keretében százak róják le kegyeletüket az itt elesett áldozatok előtt.

Az utóbbi idők magyarellenes intézkedéseinek sorát bővítő temetőfoglalás nagy felháborodást keltett Erdély-szerte. Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradás Mozgalom elnöke kijelentette:

„Minden nemzetnek jogában van gyászolni a hőseit, és megemlékezni róluk, viszont a mások hőseinek az emlékét meggyalázni, ahhoz senkinek nincsen joga.”

A műsor arra is felhívja a figyelmet, hogy az általános felháborodás nyomán egy sor, évek óta húzódó jogi vita is ismét a figyelem középpontjába került. A dormánfalvi önkormányzat ugyanis, a román honvédelmi minisztérium hathatós támogatásával egy sor kétes érvényű engedélyt megszerezve a román parcella kialakításába kezdett anélkül, hogy értesítette volna a csíkszentmártoniakat. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Érdekes módon törvényileg a mi tulajdonunk, és mégis mi kell azért pereljünk: ez más országban nem fordulhatna elő. Abban is biztos vagyok, hogy ez nem a saját kis kezdeményezésük volt” – jegyezte meg. Az adás idézi Borboly Csabát, Hargita megyei tanácselnököt, aki

abban reménykedik, be tudják bizonyítani, hogy román részről illegális építkezés történik.

„Azt gondolom, hogy nincs rendben, nincs rendben az, hogy halotti hősök síremlékét ilyen módon, akár politikai haszonszerzés céljából a szomszéd település polgármester ki akarja használni” – hangsúlyozta.

A műsor kitér arra is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a munkálatok azonnali leállítását kérte román kollégájától. A napokban nyilvánosságra került 1917-es katonai temetőtérkép ugyanis

kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a dormánfalviak a magyar királyi 10. miskolci honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. sorai fölé állították a betonkereszteket, megsértve ezzel a hadisírok gondozásáról szóló államközi egyezményt.

Ennek ellenére folytatódik az építkezés, a dormánfalvi önkormányzat pedig május 17-én nagyszabású ünnepséget rendez, ekkor avatják fel a román parcellát. A napokban a Háromszéki Ifjúsági Tanács szerevezésében fiatalok egy csoportja élőláncot alkotott a temető bejáratánál, hogy jelképesen ugyan, de megvédjék a magyar, az osztrák és a német hősök emlékét – adja hírül a Kárpát-expressz adása.

Borítókép: Élőlánc az Úz-völgye magyar sírhelyeiért