Trianon 100

2020.06.08. 06:36

Kiszelly Zoltán: Magyarország újra maggá válhat

Nem a múlt, hanem a jövő, a magyar jövő a fontos, építkezni kell, és ki kell állni magunkért – mondta Kiszelly Zoltán a miniszterelnök Sátoraljaújhelyen tartott beszédéről. A politológus szerint a tíz év óta tartó patrióta politikának köszönhetően Magyarország megerősödött, és újra olyan gravitációs maggá válhat a Kárpát-medencében, mint amilyen ezer évig volt.

Az elmúlt tíz év alapján fordulóponthoz érkezett a magyar történelem, a gyász és mélabú után az építkezés időszaka jön, úgymond feltámadunk. Orbán Viktor erre a szemléletváltásra helyezte a hangsúlyt, miszerint nem a múlt, hanem a jövő, a magyar jövő a fontos, építkezni kell, és ki kell állni magunkért – mondta a miniszterelnök Sátoraljaújhelyen tartott beszédéről Kiszelly Zoltán. A politológus szerint

a stratégiai helyzetünk megint jó, a magyarság a legnagyobb népesség a Kárpát-medencében, tíz év óta tartó patrióta politikájának köszönhetően Magyarország megerősödött,

újra ott tart, mint 1937–1938-ban. Mindeközben szomszédaink többsége gyengül, az eurózóna válsága lehúzza az osztrákokat, a szlovákokat, a szlovéneket, Romániából és Ukrajnából pedig elvándorolnak az emberek – tette hozzá a Magyar Nemzet írása szerint.

Arról, hogy beszédében a miniszterelnök hangsúlyosan méltatta a magyar nőket, Kiszelly úgy vélekedett: Zrínyi Ilonától kezdve Szilágyi Erzsébetig a magyar történelemben mindvégig jelen voltak a nők, akik legalább olyan jól helytálltak és tették a dolgukat, mint a férfiak. „A nők jelentőségére mutat rá az anyanyelv kifejezésünk is. A magyar nyelvnek ráadásul kiemelt szerepe lesz az erőforrások egész világban tapasztalható versenyére és az asszimilációval elvesztett magyarok pótlására” – mondta a politológus. Hangsúlyozta:

ha Magyarország erős, akkor újra olyan gravitációs maggá válhat a Kárpát-medencében, mint amilyen ezer évig volt.

„Előbb-utóbb ismét megéri magyarul tanulni ukránoknak, románoknak, szlovákoknak is, hiszen azáltal többet tudnak keresni, jobban tudnak érvényesülni Magyarországon, mint a határon túl. Ugyanez érvényes a vegyes lakosságú területeken élőkre vagy a vegyes házasságokra is, ahol a gyerekeket megtanítják magyarul a jobb boldogulás érdekében” – mutatott rá.

Arról, hogy Orbán Viktor Szlovákiát, Szerbiát, Horvátországot és Szlovéniát nevezte meg mint amelyekkel örömmel építjük a közös jövőt, Kiszelly Zoltán azt mondta: a miniszterelnök már korábban világossá tette Tusnádfürdőn, hogy a Magyarországra partnerként tekintő nemzetekkel szívesen együttműködünk. Akik viszont konfliktust keresnek és a magyar kisebbséget elnyomó soviniszta politikát folytatnak, mint Ukrajna vagy Románia, azokkal nekünk is konfliktusos lesz a viszonyunk.

„Ebben semmi rendkívüli nincsen, számos NATO-szövetséges vagy uniós ország képviselte így az érdekeit. Például Szlovénia addig blokkolta Horvátország uniós csatlakozását, amíg nem kapta meg a Koperi-öbölhöz a bejáratot, Görögország pedig húsz évig mindenben akadályozta Macedóniát, amíg nem keresztelték át az országot Észak-Macedóniára” – mondta Kiszelly, hangsúlyozva, hogy amint az ukránok és a románok gesztusokat tesznek az ott élő magyar kisebbségnek, ez a konfliktusos viszony partneri viszonnyá alakulhat át.

„Gyurcsány Ferenc ebben a témában is túszul ejtette az ellenzéki pártokat”

– vélekedett a politológus arról, hogy Orbán Viktor beszédére az ellenzéki pártok rendhagyó módon egyáltalán nem reagáltak. Mint fogalmazott, akik egyetértenének a miniszterelnökkel, azokat a DK nacionalizmussal, Euró­pa-ellenességgel vádolná, a balliberális sajtó és a megmondóemberek pedig kiátkoznák őket az ellenzéki összefogásból.

Teljes csönd a baloldalon

Soha nem tapasztalt módon egyetlen ellenzéki párt sem reagált Orbán Viktor beszédére, noha korábban minden hasonló alkalommal megragadták az alkalmat, hogy bírálják a miniszterelnök gondolatait. De nem volt mondandójuk a balliberális politológusoknak, véleményvezéreknek sem. A beszéddel kapcsolatban csupán az MSZP-hez és a DK-hoz köthető, jelentéktelen hírportálokon jelentek meg név nélküli, legtöbbször minősíthetetlen hangnemű kommentárok. Egyedül a szocialisták egykori elnöke, Lendvai Ildikó reagált közösségi oldalán a tőle megszokott módon. Szerinte Orbán azoknak az államalakulatoknak a széthullásán örvendezik, amelyek a trianoni béke nyertesei voltak a mi rovásunkra. „Csakhogy elkerülhetetlenül eszünkbe jut, hogy azok között ott van Románia is, amelyik köszöni, megvan. Talán az ő temetésére célozgat itt a magyar miniszterelnök? Vagy kiére? Talán emberekre, a mostani ellenfeleire? Úgy még szebb” – írta Lendvai. Az MSZP volt elnöke érzéketlennek nevezte Orbán azon mondatát, miszerint kibírtuk a náci lágereket, a szovjet gulágot. „Kibírtuk? Kik? Iszonyú sokan belehaltak, ki gázkamrában, ki éhen vagy agyondolgoztatva, miniszterelnök úr. A haláluk nem dekorációs elem a nemzeti életerőt magasztaló beszédben” – fogalmazott Lendvai Ildikó. Mindeközben a Jobbik elnöke napi politikai kampányra használta fel Trianon századik évfordulóját. Jakab Péter súlyos kiábrándultságot tükröző tokaji beszédében úgy fogalmazott, hogy most nem az országunkat csonkítják, hanem sokkal inkább a lelkünket, „mintha az a bizonyos kétharmad elvette volna nagyon sok honfitársunk hitének a kétharmadát”. A Jobbik elnöke továbbá úgy fogalmazott: „Trianon most is tart.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!