Morawiecki: Lengyelország kormányprogramokból is tudná finanszírozni a járvány utáni helyreállítást

Morawieckit arról kérdezték sajtóértekezletén, van-e kormányának „B terve” arra az esetre, ha eredménytelennek bizonyulnának a tárgyalások az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi alapról.

„A kormány készül az ilyen eshetőségre” – válaszolt a lengyel miniszterelnök, felidézve: a koronavírus-járvány tavaszi szakaszában is már a beruházások fellendítését célzó állami alapot létesítettek az önkormányzatok által felügyelt közutak fejlesztésére, a digitalizációra, a környezetvédelemre, az iskolák és a kórházak korszerűsítésére.

A kormány jelenleg új programot készít az említett, már folyamatban lévő beruházási projektek fenntartására, valamint újabb beruházásokra, a projekteket az uniós forrásokból is fedezni akarják – közölte Morawiecki, hozzátéve: amennyiben „akármilyen zavarok keletkeznének”, ezt a projektet kormányprogramokkal akarják helyettesíteni.

A kormányfő szerint kabinetje már megmutatta, hogy képes az ilyen megoldásra. Utalt a járvány során elfogadott, több szintű „gazdaságvédelmi pajzsra”, a pénzügyi, a hitel- és garancia eszközök „megfelelő összeállítására”, a munkahelyek védelmét célzó infrastrukturális projektekre.

A lengyel és a magyar miniszterelnök múlt heti közös állásfoglalásában kilátásba helyezte: szükség esetén készek megvétózni a jogállamisági feltételrendszert tartalmazó költségvetési csomagot.

Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője csütörtökön kijelentette: a csomagba foglalt helyreállítási alapot az EU valamennyi tagállamának összefogása helyett akár 25 tagország együttműködésével is létre lehet hozni, mégpedig a megerősített együttműködés nevű eljárás révén.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő aznap úgy látta: az említett eljárás az uniós alapszerződések megkerülését jelentené, a helyreállítási alap nem olyan téma, amelyre ezt a mechanizmust alkalmazni lehetne. A megerősített együttműködést az alapszerződésekben meghatározott célokra szánták, és nem lehet kihatással a benne nem részt vállaló tagállamokra, a közös piacra – érvelt Müller.