Súlyosan érinti a romákat Gyurcsányék oltásellenes kampánya

Míg a szivárványkoalíció politikusai továbbra is vegyes üzenetekkel bizonytalanítják el a szavazóikat a koronavírus elleni oltás hatékonyságával kapcsolatban, és eddig még nem tettek hitet amellett, hogy a Magyarországon engedélyezett és rendelkezésre álló vakcinák bármelyikének felvétele egyértelműen emberi életek megmentését jelenti, addig a baloldalhoz köthető civil szervezetek evidenciaként hirdetik az oltakozás fontosságát.

Oltáspárti civilek

A baloldal 2019-es főpolgármesteri előválasztásának szervezésében részt vevő A-Hang is része az Oltass, hogy élhess! elnevezésű kampánynak, amelyben több civil szervezettel közösen – köztük az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ), a Romnettel, az Országos Roma Civil Tanáccsal (ORCT), valamint a Dikh TV-vel – segíti a cigány lakosságot, hogy hozzájuthassanak a koronavírus elleni vakcinához.

Radics József, az ORCT elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta:

a szervezetek képviseletében összesen száz aktivista járja a romák lakta településeket, és egy-egy helyileg beágyazott önkéntes jellemzően egy, esetenként akár 2-3 faluban is a regisztrálásra buzdítja a lakosokat.

Terveik szerint három hét alatt 300 települést járnak be, amelyek közül a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a kelet-magyarországi régióban található.

A Magyar Nemzet két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülésre is ellátogatott az aktivistákkal, akik az e-mail-címmel és internetelérhetőséggel nem rendelkező romáknak segítenek abban, hogy hozzájussanak a vakcinához, továbbá a cigányság körében erősebben jelenlévő oltásellenességet is igyekeznek eloszlatni.

Radics József elmondta:

a jórészt cigányok lakta, elszigeteltebb vidéki településeken – a szegregátumokban – rendkívül gyorsan terjed a Covid–19.

„Jellemzően sokan zsúfolódnak össze a kicsi otthonokban, így például ha valaki elkapja a vírust, gyakorlatilag nem tud elkülönülni a többiektől.”

Emellett a szegény családoknak nem telik változatos táplálkozásra, vitaminokra, étrend-kiegészítőkre, ezért legyengültebben érheti őket a fertőzés. Mivel ezekben a térségekben jellemzően több generáció lakik együtt, az idősek különösen veszélyeztetettek, ha nincsenek beoltva – fogalmazott az elnök. Szavai szerint több településen a háztartások nagy részében vezetékes víz sincs, és sok helyen az egész család egyetlen pohárból iszik, abból, amit egy vödörben tárolnak.

„Sok helyen az egész közösség ugyanarra az egy-két kútra jár, s akár azok fogantyúja is a fertőzés forrása forrása lehet. Mindezek együtt azt eredményezik, hogy a szegregátumokban rendkívül erősen tombol a járvány. Például Girincs mintegy 900, kilencven százalékban roma lakójából körülbelül 300-an fertőződtek meg, és számos haláleset is történt, mások mellett az alpolgármester is elhunyt a vírus miatt” – fejtette ki Radics József. Hozzátette: a romák körében jóval magasabb a vakcinák elutasítottsága, mint a többségi társadalomban.

„Iskolázatlanságuknál fogva az itteni cigányok többségükben sajnos könnyebben felülnek a különböző álhíreknek és téveszméknek. Ráadásul a romák nagyjából 90 százaléka Facebook-függő, ami azért is jelent problémát, mert ezen a platformon könnyen és nagy számban terjednek a hamis, megalapozatlan tartalmak”

– fejtette ki a roma szervezet elnöke.

Váratlan forrásokból is terjedhetnek az álhírek

Súlyosbítja a helyzetet, hogy még a szegregátumok egyes iskoláiban is a vakcina ellen hangolhatják a diákokat. Barna Zsolt, az Együtt a Cigányságért BAZ Megyei Egyesület elnöke a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy

például Csenyétén több tanár is oltásellenes nézeteket hangoztatott a tanulók előtt, aminek eredményeképpen a vakcinát igénylő regisztrációra is nehezebben tudták rávenni a település lakóit. Szerinte Alsó- és Felsőzsolcán is elutasítóak voltak a helyiek, ami annak tudható be, hogy a helyi cigány szervezetek is oltásellenes álláspontot képviseltek.

Mint mondta, sokat számít a beágyazottság: ő már közel egy évtizede lakik Girincsen, ahol sokkal jobb tapasztalatokat szerzett, mint az imént említett településeken. S valóban: több családot is végigjárva azt tapasztalta a lap, hogy a felkeresettek együttműködők voltak. Barna Zsolt szomszédjában a Horváth család tagjai úgy vélték, hogy életet menthet a vakcina. Egy fiatalabb nő azt hangoztatta, hogy mindenkinek kötelezővé tenné az oltás beadatását, mivel a testvére 40 évesen vesztette életét a koronavírus-fertőzés szövődményei miatt. Bár utóbbi megkapta a vakcinát, ám nem volt elég idő a védettség kialakulására, s a szívbeteg, diabéteszes férfi kétoldali tüdőgyulladást kapott, és később el is hunyt. Ez a példa is mutatja, mennyit számít az objektív tájékoztatás, mivel beszéltünk olyan helyiekkel is, akik hasonló esetben – amikor az oltakozás után néhány nappal vagy egy héttel hunyt el valaki – a vakcina hatékonyságát vonták kétségbe.

A DK-s álhírek hatásai

Bár az aktivisták egyöntetűen azt kommunikálták a romáknak, hogy mindegyik oltás egyformán hatásos, a Gyurcsány Ferenc vezette DK kínai vakcina elleni kampánya láthatóan nyomot hagyott az emberekben.

Egy idős nő és egy fiatal családanya is kissé tamáskodva beszélt a Sinopharm oltóanyagáról, amely „állítólag nem olyan jó”, mint a többi, bár azt is hozzátették, hogy a kínai vakcinát is elfogadnák, ha azt kínálnák fel nekik. Egy girincsi tinédzser pedig arról számolt be: a labdarúgóedzőjük azzal próbálta őket lebeszélni a kínai oltóanyagról, hogy azzal szerinte csipeket juttatna a kormány a szervezetükbe.

„A romák tájékoztatásában kiemelt szerepe van a Dikh TV-nek, hiszen azt a cigány kisebbség mintegy 90 százaléka nézi rendszeresen” – közölte a Magyar Nemzettel Szilvási István, a televízió műsorvezetője, az ORCT tagja. Mint mondta, több videót készítettek, amelyekben cigány hírességek – mások mellett Bódi Guszti, a fiatalabb generációk körében rendkívül népszerű GWM nevű rapper, valamint a romák közt a talán legnagyobb tekintéllyel bíró Bangó Margit – szerepeltek, de a Pa-dö-dő is az oltakozásra buzdított a felvételeken. A videók mellett tájékoztató anyagot is készítettek, amelyben a regisztráció módját részletezték, így az aktivisták által megkeresett családok előre felkészülhettek, hogy milyen adatokat kell megadniuk. Arról is felvilágosították őket, hogy az önkéntesek akár e-mail-címet is készítenek nekik, és nyomon követik a regisztrációra adott visszajelzést is, ha nincs internetük.

Mélyszegénység és apátia

„Mivel a Facebook is rendkívül népszerű a romák körében, fontos szerepet játszik a Dikh TV közösségi oldala is” – mutatott rá a műsorvezető, aki a családoknál tett látogatások során élő bejelentkezésekkel is igyekezett elérni a romákat. Mint elmondta, rendkívül fontos a jó viszony megteremtése, amikor egy idegen családdal találkoznak, hiszen ha megvan az úgynevezett raport, akkor a romák is inkább hallgatnak a jó tanácsra. „Sokszor elég megkérdezni, hogy ”Messi vagy Ronaldo?„, és máris megtalálom a közös hangot a gyerekekkel is” – avat be a módszereibe Szilvási István. Ez a képesség pedig igen hasznos lehet, hiszen a mindennapi megélhetésért küzdő, sokszor mélyszegénységben élő családok meglehetősen apatikusak a járvánnyal kapcsolatban – amíg nem kerül súlyos állapotba egy közeli hozzátartozójuk.

Bár a lap kalauza szerint Girincs nincs olyan rossz helyzetben, mint mondjuk Lyukóvölgy vagy Farkaslyuk, azért itt is számos háztartásban láthatók a nélkülözés jelei.

Horváthék előszobaként is funkcionáló konyhájába toppanva például arra lettek figyelmesek a lap munkatársai, hogy egy öreg gáztűzhelyen krumplileves rotyog, ami a civilek szerint többnapi élelem is lehet a nyolc-tíz fős családnak. A szomszédos Újharangodon élő Péter családja is mostoha körülmények között tengődik. A bejárati ajtó melletti résen besüvít a hideg, a széllökéseket a konyhában is érezni lehet. A kis ház belsejében több helyen töredezett a betonpadló, amit a konyhában rongyos szőnyeggel takartak le. A szegénységük ellenére azonban nekik vannak valós információik az oltakozás fontosságáról. Ebben az is nagy szerepet játszhat, hogy a családfő negyvenéves fivére nemrégiben hunyt el koronavírus-fertőzés miatt. A kenyerét közmunkával kereső férfi szerint sok környékbeli még nem szánta rá magát, hogy beadatja a vakcinát: a település mintegy 320 lakójának szerinte csak a fele kész erre. Mivel a legfrissebb pandémiás adatok szerint egyre fiatalabb emberek körében is okoz súlyos megbetegedéseket a járvány, a nemritkán 3-4 gyermeket nevelő családokban sokszor súlyos érv a szülők számára az oltás mellett, hogy meg kell őrizni az utódaik épségét.

Félmilliós „tisztes szegénység”?

Szilvási István segélycsomagokat osztogatva sokat jár cigányok lakta kistelepüléseken. Beszámolója szerint az ilyen alkalmakon gyakran volt tanúja annak, hogy egészen kis gyermekek is szemmel láthatóan alultápláltak lehetnek. „Nehéz kérdés ez, kevés a munkalehetőség, s a közmunkaprogramban dolgozók sem visznek túl sokat haza. Ezzel szemben úgy vélem, hogy még a ”tisztes szegénységhez„ is családonként havi nagyjából félmillió forintra lenne szükség” – hangoztatta Szilvási István.

Az Oltass, hogy élhess! kampány eddigi tapasztalatairól Farkas Lászlót, Tiszabura polgármesterét és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Magyar Nemzetiségi Roma Önkormányzat elnökét is megkérdezte a Magyar Nemzet. A polgármester elmondta, hogy Tiszaburán az elmúlt hétvégén közel 60 regisztrációt sikerült elkészíteniük a jelentkezők nevében, és összesen 600-700 személy regisztrációját tűzték ki célul. Legutóbbi beszélgetéskor még csupán 90 regisztrált személy volt a 3200 fős településen, amely a polgármester szerint az interneten terjedő álhíreknek és félelemkeltő üzeneteknek is tulajdonítható.

„Sajnos továbbra is nagyon szkeptikusak az emberek, sokat kell beszélni az oltásról, hogy tényleg elhiggyék az előnyeit

”

– mutatott rá Farkas László.

Mindezzel párhuzamosan a pandémia által leginkább sújtott régióban Lakatos Attila borsodi cigány vajda is kiveszi a részét a járvány elleni védekezésből. A lap kérdésére elmondta, hogy 300 fős csapatával több ezer liternyi kézfertőtlenítőt és hipót szállítottak ki családokhoz, elsősorban olyan gócponttá vált településeken mint Lyukóvölgy, Encs vagy Szendrő. „Folyamatosan egyeztetünk Révész Jánossal, a Miskolci Megyei Kórház főigazgató főorvosával, és mindenhol segítünk, ahol szükség van rá” – közölte Lakatos Attila. Hozzátette: az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját is igyekeztek megköszönni, adományoztak nekik például kávéfőző gépet, kávét és csokoládét is.

Borítókép: Galamb Mónika fertőtlenítős vízzel mos kezet a miskolci Lyukó-völgyben 2020. március 25-én. Víztartályokat helyezett ki a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, mivel a szakemberek sűrű kézmosást és fertőtlenítést javasolnak a vírus terjedésének lassítására. A víztartályokat Lyukóban azokra a területekre helyezték ki, ahol a közkutak több száz méterre vannak a lakóházaktól.