2021.07.12. 17:50
A magyarok nagy többsége a nemzeti érdeket az uniós integráció elé helyezi
Nem jelentheti a nemzeti értékek feladását az európai integráció támogatása, a legfontosabb EU-s döntéseket pedig a tagállami vezetőknek kell közösen meghozniuk a magyarok szerint – derül ki az Alapjogokért Központ legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Az Európai Unió jövőjéről szóló vitasorozat fő kérdése az, hogy milyen irányba menjen Európa a tagállamok szerint: egy birodalmi jellegű, Európai Egyesült Államokat megteremteni szándékozó közösség felé, vagy a nemzetekre támaszkodó, azokat tiszteletben tartó szervezet irányába? A magyar emberek a szupranacionális, nemzetek felett álló Európa-koncepcióval szemben a kormányközi, az egyes tagállamokat előnyben részesítő Unió megerősítését támogatják.
A választókorú magyar lakosság 74 százaléka szerint fontos, hogy az EU-s döntéseket az állami vezetők hozzák közösen a továbbiakban is, míg a megkérdezettek csupán 15 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással.
Mindez azt jelenti, hogy
a magyarok háromnegyede az Európai Tanácsot, az állam-és kormányfőket tömörítő uniós szervet tekinti legitim döntéshozónak.
Szintén túlnyomó többségben voltak azok, akik szerint az európai integráció nem jelenti azt, hogy az egyes tagoknak a nemzeti értékeiket fel kellene adniuk. Tízből közel heten (68 százalék) helyezkedtek erre az álláspontra és mindössze a válaszadók 17 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét.
Az adatok alapján
a nemzeti értékek melletti kiállás fontosabb a magyarok számára, mint az európai integráció.
Az állami szuverenitás melletti kiállással is szimpatizál a magyar felnőtt társadalom kétharmada (65 százalék), akik szerint az európai döntéshozatalban növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. A válaszadók egyötöde (21 százalék) nem értett egyet az előbbi állítással, ők az állami önrendelkezést nem tartják fontosnak.
Az Unió jövőjéről szóló vitasorozat egyik központi kérdése az is, hogy milyen veszélyek fogják az európai kontinenst fenyegetni a jövőben. A magyar emberek kétharmada szerint (66 százalék) az egyik ilyen fenyegetést a tömeges migráció jelenti majd, míg 27 százalék szerint nem lesz jelentős a bevándorlás a jövőben.