Sorosék pénzelik az agresszív LMBTQ-s gyermekpropagandát

Az elmúlt években érzékelhetően támadásba lendült a gyakran Sorosék által finanszírozott LMBTQ-lobbi, a szokásos provokatív fővárosi felvonulásaikat újabban már vidéki városokban is megrendezik, célba vették a gyermekeket, a szivárványos jelképeikkel egyre több helyen tűnnek fel az utcákon, sőt gyakran a legszentebb jelképeken gúnyolódnak.

Számos reklámban és internetes tartalmakban, filmsorozatokban is feltűnik a homoszexuális „érzékenyítő” propaganda, gyermekek számára.

A Soros-birodalom több olyan szervezetet is támogat Magyarországon, amelyek nyílt, agresszív LMBTQ-propagandát folytatnak – hívja fel a figyelmet az Origo. Ilyen a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Háttér Társaság, a Budapest Pride, a Transzvanilla Transznemű Egyesület, a Magyar LMBTQ Szövetség és a Patent Egyesület.

A pénzügyi kimutatások szerint a felsorolt álcivil szervezetekbe évente összesen több tízmillió forintot pumpál a Soros-hálózat. A Labrisz 2019-ben 11 milliót, a Háttér Társaság 25 milliót, a Budapest Pride 6 millió forintot kapott a Nyílt Társadalom alapítványtól, illetve más Soros-féle NGO-tól.

A fenti tények azt igazolják, hogy a milliárdos spekuláns hálózata pénzeli és irányítja felülről a gyerekekre irányuló erőszakos LMBTQ-s propagandát. Nyilvánvaló céljuk az általuk elképzelt nyitott társadalom megvalósítása, amiről maga Soros György könyvet is írt és számos alkalommal nyilatkozott.

Egyfajta új embertípust akarnak létrehozni, a hagyományos identitásától és kötődéseitől megfosztott tömegembert. Mindezt a keresztény-konzervatív értékek lebontásával, a vallás, a család, a nemzeti identitás, és most már a nemi identitás szétzilálásával, valamint a tömeges migrációval akarják elérni.

A migránsok Európába történő behozatalával kevert kultúra létrehozása a cél.

A magyarországi baloldal ehhez a mondhatni emberkísérlethez asszisztál, sőt aktívan együttműködik Sorosékkal. Egymás után tűzik ki a homoszexuálisok jelképét, a szivárványos zászlót a közintézményekre, együtt tüntettek az LMBTQ-szervezetekkel a gyermekvédelmi törvény ellen, és a sajtójukkal karöltve terjesztik a jogszabályt támadó, hazugságokra épülő narratívát a nemzetközi színtéren, így az uniós intézményekben is. Jelen esetben Alexander Soros, Soros György fiának és egyben kijelölt utódjának személyes ügyéről is szó van.

Meseország mindenkié

A legnagyobb veszély természetesen a gyerekekre leselkedik, hiszen ők kiszolgáltatottak a látszólag ártalmatlan érzékenyítésnek, amit például olyan mesekönyvekkel folytatnak, mint a tavaly nagy botrányt kiváltó Meseország mindenkié című kötet. Mint ismert, a könyvet 2020 szeptemberében a már említett Labrisz Leszbikus Egyesület adta ki.

A kötet hatalmas vitákat váltott ki. Takács Péter klinikai szakpszichológus például úgy vélte, a transzgender mozgalom átlépett egy bizonyos határt, ugyanis ez már a gyermekekkel szembeni agressziónak tekinthető. Érdemes kiemelni: a politikai, ideológiai vitákon kívül egyes, jobboldalisággal aligha „vádolható” lapok, mint például az Élet és Irodalom is úgy jellemezte a kötetet, hogy „kínos”, tele van logikai hibákkal, rossz mondatokkal.

A Labrisz Egyesület által közzétett, 2020-ra vonatkozó éves beszámolóból kiderül, hogy a könyvben található tizenhét mese szerkesztését, korrektúrázását, az iskolai foglalkozástervek elkészítését és egyéb költségeket a Magyarországról Németországba költözött Soros-alapítvány pénzelte mintegy 4,1 millió forinttal.

Vagyis – nyugodtan állíthatjuk – a Meseország mindenkié is egy Soros-projekt, ami kifejezetten a gyermekek ideológiai átnevelését célozza.

Az LMBTQ-szervezetek felháborodtak, amikor a kormány idén júniusban a gyermekvédelmi (pedofilellenes) törvény keretei között kikötötte: az iskolákban 18 éven aluliak számára nem lehet népszerűsíteni az LMBTQ-tartalmakat, életformát. Pontosan ez utóbbi az a pont, ahol összekapcsolódik az újonnan elfogadott, gyermekvédelmi törvény és a Meseország mindenkié című könyv körül kialakult botrány, ugyanis a kiadvány mellé a pedagógusok számára készített foglalkozásterv kifejezetten 6-12 éves gyermekeket céloz meg, akiknek a körében terjeszteni kell az LMBTQ-tanokat. Márpedig ez a korosztály rendkívül sebezhető, még nem tudja megfelelően megszűrni, értelmezni a kapott információk egy részét úgy, mint akár a kamaszok, vagy a fiatal felnőttek. Ezt a sebezhetőséget használja ki az LMBTQ-lobbi.

A Meseország mindenkié eredetileg még ennek a korosztálynak is úgymond alálőtt volna, ugyanis a hozzá tartozó foglalkozásterv eredeti alcíme „foglalkozástervek óvodapedagógusoknak és alsó tagozatos tanítóknak”. Ez később módosult a „Foglalkozástervek pedagógusoknak” alcímre, az óvodás korcsoportot már kihagyták belőle – vélhetően a várható botrány miatt. Ennek ellenére már 10 éves gyermekek esetén olyan témákat feszegettek volna egy iskolai foglalkozás kereteiben, mint a melegházasság. A Légy szerencsés, Batbaján! című „mese” kapcsán ugyanis a foglalkozást tartó, úgynevezett „facilitátor” ezt az instrukciót kapja: „F beszélgetést indít a melegházasságról (itthon és külföldön, miért szabad/miért tiltott?)”.

De még konkrétabb a Házasodik a herceg című meséhez kapcsolódó feladat, hogy a kisgyermekek készítsék el a homoszexuális királyfi esküvőjéről szóló „reklámfilmet/szlogent/hirdetést”. Ez utóbbi meséhez kapcsolódó feladatsor 6-8 éves gyermekek számára készült. Mindezek mellett természetesen szóba kerülnek a „fiúsan öltőző lányok” és a „lányosan öltöző fiúk”, a transzneműség iránti érzékenyítés kapcsán.

Miközben tehát az LMBTQ-lobbi tiltakozik az ellen, hogy az ő tevékenységük is bekerüljön a gyermekvédelmi törvénybe, Soros pénzén igyekeznek bevonni a gyermekeket a genderőrületbe.

Nyugaton már dübörög az LMBTQ-propaganda

A nyugati országokban már egyre inkább az extremitások kerülnek előtérbe a baloldal egyik központi programját képező LMBTQ-propagandában, s a gyermekek érzékenyítését is minél fiatalabb korban igyekeznek elkezdeni, ebben pedig sokszor a vállalati világ és a (baloldali) kultúrpolitika is készséges partner. A tengerentúlon, a különböző lobbicsoportok közbenjárására sok esetben még az iskolai tananyagba is beépült az LMBTQ-s érzékenyítés, amelyet még a matematikához hasonló absztrakt tárgyakba is becsempésznek. A Welcomingchools.org nevű oktatási portál például azt szorgalmazza, hogy még a szöveges feladatokban is jelenjenek meg a szivárványcsaládok.

Számos szakember szerint rendkívül káros az a külföldön terjedő jelenség, hogy az LMBTQ-s lobbicsoportok amellett kardoskodnak, hogy akár már egy néhány éves gyermeket is transzneműként kezeljenek a szüleik, ha csak egy pillanatra is nem a biológiai nemének megfelelően viselkedik. E körök normális dologként próbálják beállítani azt is, ha tízévesnél fiatalabb fiúkat küldenek színpadra női ruhákba, transzvesztitának öltöztetve. Az USA-ban már nem ritkaság az óvodásoknak szervezett transzgender tábor sem. Ezzel párhuzamosan egyre kendőzetlenebbül bombázzák a gyermekeket LMBTQ-propagandát tartalmazó reklámokkal. Már az a reklám is tiltakozáshullámot váltott ki, amelyben egy homoszexuális férfipár próbálja az ebéd elfogyasztására bírni az általuk közösen nevelt gyermeket, de a szexualitás is egyre explicitebb módon jelenik meg a fiatalkorúaknak szóló hirdetésekben. És megjelenik a gyerekkori nemváltó műtétek kérdése is.

Az erősödő LMBTQ-s érzékenyítés további tünete, hogy míg például a Nickelodeon nevű amerikai mesecsatorna tavaly még tagadta, hogy az óvodások által frekventált műsorsávban mutattak volna be a Black Lives Matter nevű szélsőbaloldali, erőszakos szervezetet és a melegjogokat népszerűsítő reklámokat, idén júniusban a Pride alkalmából a televízió egyik alcsatornája már konkrétan a melegfelvonulásról készített rajzfilmet. A kisgyermekeket célzó műsorban a botrányos, pornográf elemeket is tartalmazó performanszairól ismert Nina West nevű transzvesztita énekelt a meleg, transzszexuális, valamint nem bináris párok és családok idilli boldogságáról.

Bővülő betűszó

Az LMBT betűszó a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek gyűjtőneve, a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBT magyar fordítása. A betűsor folyamatosan bővül, és párhuzamosan több változata van használatban. Leggyakrabban az angol queer szót jelölő Q betűt adják hozzá, amely a nemi irányultság eldöntetlenségére utal. Ezenkívül olyan, a tudományos szakirodalmakban nem számon tartott szexuális irányultságokat is megkülönböztetnek, mint például a pánszexualitás vagy omniszexualitás. Az LMBT kifejezés az 1960-as évek Amerikájában gyökerezik, amikor ezek a szexuális kisebbségek kezdtek érdekvédelmi csoportosulásokba szerveződni. Mára az LMBT-mozgalmak a szorosan vett melegjogi kérdéseken messze túlnyúló lobbiszervezetté alakultak, és az általuk hirdetett eszmék szervesen beépültek a nemzetközi baloldal programjába is. Az LMBT lobbi szélsőségesebb irányzatai olyan sokak által vitatott ügyek mellett kardoskodnak, mint a gyermekek nemátalakító műtéteinek engedélyezése.