Ezért emeli az adókat a baloldal

A közgazdász abba is beavatta a Magyar Nemzetet, hogy a globális hatalom kiszolgálói miért ragaszkodnak az adóemeléshez.

A magyar baloldal, amely valójában a globális erők igényeit szolgálja ki, nem pártolja az adócsökkentést. Ezt kormányon mindig be is bizonyította.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nemrégiben „észszerűtlennek és elvetemültnek” nevezte az Orbán-kormány adócsökkentési intézkedéseit. Hasonlóan nyilatkozott 2006 augusztusában is, amikor Magyarország miniszterelnöke volt. Az Ország­gyűlés gazdasági bizottságának ülésén a következőt mondta: „Az adók és járulékok csökkentésével nem lehet a gazdaságot dinamizálni és az államháztartás egyensúlyát megteremteni.” Szerinte ugyanis a „jelentős adó- és járulékcsökkentés nem gyorsítja a gazdasági növekedést a kellő mértékben”.

A Fidesz már akkor is az adócsökkentés mellett érvelt, amelyet 2010 után véghez is vitt.

Európában hazánkban az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó, ahogy a társasági adó is. Az előbbi azt jelenti: nem „rabolja le” az állam a béreket, míg az utóbbi következménye az, hogy a külföldi befektetők előszeretettel hozzák a befektetéseiket Magyarországra.

Adódik a kérdés: a baloldalon miért nem gondolkodnak az alacsony közterhekben és miért emelik az adókat?

„Nincs baloldal, csak a globális erők helytartóiról beszélhetünk. Ez a magyarországi ellenzék. A nemzeti oldallal szemben álló pártok nem bízzák a magyar választókra a hatalomra jutásukat. Külföldi szervezetek, háttértámogatások, választási csalások útján próbálnak kormányra kerülni” – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre. A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a célt szolgálják Soros György álcivil szervezetei is.

„Egy igazi civil szervezet attól civil szervezet, hogy a tagok összeadják a pénzt egy támogatandó cél érdekében. Ez esetben másról van szó. Itt az történik, hogy például összeáll ötven ember, kinevezik magukat valaminek, megkapják külföldről a százmilliókat és befolyásolják egy adott ország irányítását” – magyarázta a szakértő. Boros Imre jelezte: a hatalomért cserébe az adott kormány engedélyt kap a szabadrablásra, másrészt a hatalomra segített erőnek fizetnie kell a külföldi segítségért. Annak ára van.

„Miből lehet fizetni? Abból a jövedelemből, ami itt megtermelődik. Ezért kedvező nekik, ha egy ország eladósodott. Ha az adósság nagy, akkor a kamatok is magasak, megy a pénz kifelé. Ezért üvöltenek a globális erők képviselői a magyar kamatok emeléséért. Több pénzt kell belföldről elvenni, ezért ebbe a gyakorlatba nem fér bele az adócsökkentés” – emelte ki Boros Imre.

A közgazdász szerint a globális hatalmak érdekében nevezi Gyurcsány Ferenc elvetemültnek az adócsökkentést, amely valójában a magyar családok és vállalkozások életének megkönnyítését jelenti. De ez nem érdekli őket, mert a patrióta gazdaság nagyon távol áll tőlük.

„Azért kell hangsúlyozni a többi között azt, hogy a magyarországi ellenzék nem baloldali, hanem globalista, mert mindenkit kinyírtak maguk közül, akik fontosnak tartották a nemzeti érdekeket” – hangsúlyozta Boros Imre.

Gyurcsány Ferenc érveit megcáfolta az élet. Az adócsökkentéssel igenis lehet dinamizálni a gazdaságot. Több pénz marad az embereknél, akik ­emiatt többet költenek. Ennek nyertese az állam is, amely ezt a többletet vissza tudja adni a szolgáltatások minőségének emelésében és az adók csökkentésében.

„Az Orbán-kormány csökkenti a bérre rakódó terheket, amelyet kiegészítenek a családtámogatások. Ezzel véget ért az 1979-től tartó sarcolás időszaka. A választás tétje az, hogy az ország továbbmegy a gyarapodás útján, vagy visszatérünk a teljes önfeladás korszakához” – tette hozzá Boros Imre.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, DK elnöke a színházak finanszírozásáról szóló törvény vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én