Régen fejlődött annyit a közlekedés, mint az elmúlt években

A lapban hétfőn megjelent interjúban Schanda Tamás azt mondta, összefüggő hálózatként bővülnek a gyorsforgalmi utak, a vasútra pedig folyamatosan érkeznek az új járművek. Emellett olyan új rendszerekkel ismerkedhetünk meg, mint a tram-train, a főváros cargoelkerülője (V0) és a varsói nagy sebességű vasút.   

„A baloldali kormányok többnyire szigetszerű fejlesztéseket valósítottak meg, leginkább csak olyanokat, amelyekre sikerült pénzt szerezniük Brüsszeltől. Mi a kezdetektől összefüggő hálózatépítésben gondolkodtunk: ahogy ígértük, minden megyei jogú várost bekötünk a gyorsforgalmi hálózatba, minden autópályát, autóutat elvezetünk az országhatárig. A közúti beruházásokra szánt 3600 milliárd forint nagyobbik hányadát a magyar költségvetésből fedezzük. Például Békéscsaba magas színvonalú bekötéséhez is hiába kértünk volna uniós forrást” – jelentette ki az államtitkár.   

Hozzátette, 

„2010 előtt mindössze két olyan esztendő volt, amikor kilométerekben mérve három számjegyű mértékben bővült a gyorsforgalmi hálózat. Ehhez képest 2019 óta három egymást követő évben adunk át száz kilométert meghaladó összes hosszban új sztrádaszakaszokat”, a koronavírus-járvány dacára. 

Schanda Tamás közölte, hogy az M4-es autóút két vége készen van, a Pest megyei és az országhatárig tartó szakaszok is a közlekedők rendelkezésére állnak.   

„Egyértelműen a vasút a jövő közlekedési eszköze, de mindenkinek joga van az európai színvonalú közutakhoz is. Ezért felháborító, hogy a brüsszeli bürokraták nem akarnak autópálya-építésre forrásokat adni. Míg a mag-Európában ezek a közlekedési hálózatok készen vannak, nálunk az átkos rendszer évtizedeit is le kell dolgozni. Célunk, hogy bármelyik hazai településről fél órán belül elérhető legyen egy biztonságos és gyors közlekedést garantáló négysávos út, ez jár a magyar embereknek, az évtized közepére tízből kilenc magyarnak” – fogalmazott.   

Az államtitkár ugyanakkor kijelentette, hogy 

a kormány vasútbarát, hatalmas összeget szán a környezetkímélő és energiahatékony kötöttpályás közlekedésre is. A vasúti pályakorszerűsítésekben, járműbeszerzésekben és a kapcsolódó iparfejlesztésben mintegy 6000 milliárd forint hasznosulhat az elkövetkező időszakban.   

Nemrég indult a tram-train utasforgalmi próbaüzeme Hódmezővásárhely és Szeged között. A Csongrád-Csanád megyében megkezdett átfogó vasúti szolgáltatásfejlesztés következő eleme a Szeged–Röszke vonalszakaszon már zajló felújítás és villamosítás. A beruházás fontos hozadéka lesz, hogy megfelelő minőségű kerülőutat kínál a Budapest–Belgrád korszerűsítés miatt szükséges vágányzár idejére.   

Az újabb villamos-vasút is Kelet-Magyarországon épülhet meg: az innovatív megoldással a tervek szerint Debrecent Nagyváraddal kötik majd össze – közölte Schanda Tamás.   

A kötöttpályás személy- és áruszállítás tartós versenyképességét megteremtő további beruházások előkészítésén szintén dolgoznak.   

Soprontól Záhonyig a Budapestet délről elkerülő V0-t is magában foglaló, elsősorban teherforgalmi vasútvonal épülhet ki.   

Zajlik a visegrádi négyek (V4 – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) fővárosait Béccsel – és így a nyugat-európai hálózattal – összekapcsoló varsói gyorsvasút megalapozása is – mondta az államtitkár a Magyar Nemzetnek.