Ma kezdődik a madridi NATO-csúcstalálkozó

– Drasztikusan javítani fogja a NATO a keleti szövetséges országok védelmét az új stratégiai koncepció keretében, amely jobban reflektál majd az új biztonsági kihívásokra is – nyilatkozta tegnap a Financial Timesnak Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára. Az elrettentés helyett ezentúl a keleti blokk teljes védelmére helyezik a hangsúlyt, és beemelik az azonnali nyugati katonai segítségnyújtást egy esetleges támadás esetére, amely elv a hidegháborús időkre nyúlik vissza. Stoltenberg hozzátette,

Oroszországot ezentúl újra a legközvetlenebb és legégetőbb biztonsági fenyegetésnek tekintik.

A főtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján emellett kijelentette, hogy a NATO nyolcszorosára, közel 300 ezer katonára növeli a gyorsreagálású haderejét.

A háromnapos NATO-csúcs ma kezdődik Madridban, ahol a harminc szövetséges ország mellett Ausztráliát, Új-Zélandot, Japánt, Dél-Koreát is meghívták, hogy kialakítsák a NATO új stratégiai céljait, meghatározzák az új fenyegetéseket, megerősítsék a védelmi szerepüket és minél hamarabb elérjék a tagországok védelemre fordított kétszázalékos GDP-szintjét - ismerteti a Magyar Nemzet. A NATO stratégiai koncepciója a szövetség egyik legfontosabb dokumentuma. A jelenlegit még 2010-ben, Lisszabonban írták alá, amelyről James Stavridis, a szövetség korábbi parancsnoka a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta: akkor „stratégiai partnerségre” hívták Oroszországot, és a NATO deklarálta, hogy nem jelent veszélyt Moszkvára nézve.

Noha a NATO most sem, Oroszország veszélyt jelent a szövetségre, különösen az ukrajnai fejlemények következtében

 – írta.

A várakozások szerint a NATO-csúcson a tagországok megállapodhatnak Ukrajnával egy hosszú távú támogatási csomagról, amelyről az interneten bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetnek majd.

Fő napirendi pont lesz Svédország és Finnország NATO-csatlakozása is, amelyet Törökország nem támogatott azonnal, mert szerinte az északi országok terroristacsoportokat támogatnak hazájukban. Ankara ugyanis terrorszervezetnek tekinti a Kurdisztáni Munkáspártot és annak minden militáns szárnyát. A három ország a NATO-csúcs előtt egyeztet, noha Stockholm már korábban jelezte, hogy a kurd pártot már maga is terrorszervezetnek tekinti. A finn külügyminiszter pedig korábban úgy fogalmazott, hogy az „ellentmondások elsimítását” várja a találkozótól.

A két északi ország csatlakozása a NATO új sarkvidék-stratégiája miatt is elengedhetetlen.

A globális felmelegedés következtében új hajózási útvonalak nyílnak, amelyek uralása stratégiai előnyt jelenthet. Az új tervben a NATO Kínával is foglalkozik majd, különösen Peking csendes-óceáni és afrikai terjeszkedésével kapcsolatban. Stephen J. Townsend, az Egyesült Államok afrikai parancsnokságának parancsnoka korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína katonai haditengerészeti támaszpontot kíván építeni Afrika atlanti-óceáni partvidékén, valószínűleg az olajban gazdag Egyenlítői-Guineában. Kínának a kelet-afrikai Dzsibutiban már van ilyen katonai bázisa.

Mindemellett Spanyolország – brit, francia és olasz támogatásra – egyre hangsúlyosabban képviseli a NATO déli szárny politikáját, amely a csúcs egy másik fontos témája lesz.

Madrid az afrikai migrációban látja a legnagyobb fenyegetést,

amely fokozódását az éghajlatváltozás és élelmiszerhiány mellett a Közép- és Észak-Afrikában tevékenykedő és komoly befolyást kiépítő oroszbarát Wagner-csoport is felélénkíthet. Elemzők szerint az irányított migráció a hibrid hadviselés része, amelyet a brit védelmi miniszter szerint Európa már tavaly megtapasztalt a lengyel–belarusz határon.

Borítókép: A NATO megnövelt előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében Litvániában szolgáló német katonák Olaf Scholz német kancellár érkezésére várnak a Vilniustól 60 km-re északra lévő gyakorlótéren, Pabradéban 2022. június 7-én. MTI/AP/Mindaugas Kulbis