2023.03.31. 11:06
Elfogadta az Országgyűlés a békepárti határozatot – a baloldal nemet mondott rá
Elfogadta az Országgyűlés pénteken a békepárti határozati javaslatot, amelyet az orosz–ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán nyújtottak be a Fidesz és a KDNP képviselői.
Az Országgyűlés ülése
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
A határozattal – amelyet 130 igennel és 24 nemmel szavaztak meg a képviselők – az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és rögzíti: azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak.
A dokumentum elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Leszögezi, hogy csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni.
A 2022-es választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek: a fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség – áll a határozatban.
A dokumentum szerint ezzel szemben „Európa a háborúba sodródás napjait” éli, az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel, a tagállamok egy része pedig már el is kötelezte magát emellett. „Ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek” – figyelmeztetnek.
Fotós: Kovács Attila / Forrás: MTI
Rögzítették azt is: a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Európa finanszírozza Oroszország háborúját. A határozat ezért ellenzi azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét, elfogadhatatlannak nevezve, hogy Európa, és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője.
A dokumentumban a parlament felkérte a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az ukrajnai menekültek megsegítését, és arra is felhívják a figyelmet, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget.
A korábban lefolytatott parlamenti viták során a baloldalon kijelentették, hogy nem támogatják a javaslatot. A parlamenti szavazás szerint a következő képviselők szavaztak nemmel a békepárti határozatra:
Dr. Dávid Ferenc – DK, Bedő Dávid – Momentum, Fekete-Győr András – Momentum, Gelencsér Ferenc – Momentum, Hajnal Miklós – Momentum, Lőcsei Lajos – Momentum, Orosz Anna – Momentum, Sebők Éva – Momentum, Szabó Szabolcs – Momentum, Tompos Márton Kristóf – Momentum, Tóth Endre – Momentum, Dr. Apáti István – Mi Hazánk, Dócs Dávid – Mi Hazánk, Dúró Dóra – Mi Hazánk, Novák Előd – Mi Hazánk, Szabadi István – Mi Hazánk, Toroczkai László – Mi Hazánk, Berki Sándor – Párbeszéd, Dr. Mellár Tamás – Párbeszéd, Szabó Rebeka – Párbeszéd, Szabó Tímea – Párbeszéd, Tordai Bence – Párbeszéd, Dr. Hadházy Ákos – független.
Gyurcsány Ferencék nem nyomtak semmilyen gombot.
Megerősítették: Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, és mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében.
Felszólították a magyar közéleti szereplőket, hogy tartózkodjanak az olyan állásfoglalásoktól és politikai akcióktól, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak vagy Magyarország háborúba sodródását eredményezhetik.
Ifj. Lomnici Zoltán: a békepárti határozat a magyar emberek többségének akaratát rögzíti
A Századvég Közéleti Tudásközpont tanácsadója az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott, a határozat "nem maszatol", világosan fogalmaz, logikus a felépítése és egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: kiemeli a békepártiságot, tiszteletben tartja Ukrajna területi autonómiáját, elítéli az orosz agressziót, kitér a szankciók káros hatásaira, és arra kéri az Európai Uniót, hogy ne hozzon több ilyen jellegű intézkedést. Emellett felhívja a figyelmet a kormány állampolgároktól kapott erős felhatalmazására, valamint felszólítja a magyar baloldalt, hogy ne okozzon károkat az országnak és a magyar embereknek.
A határozat a legdemokratikusabb módja annak, hogy a magyar emberek többségének akaratát rögzítse, a dokumentumban ugyanis a magyarok "viszontlátják" azt az akaratukat, amelyet a nemzeti konzultációban kifejeztek, és amelyet a tavalyi országgyűlési választáson a döntésükkel támogattak - mondta az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy a magyar baloldal nemcsak a "szokásos jelleggel" mondott ellen a kormánynak ebben a témában, hanem "kényszerűségből, hiszen a mögöttük álló támogatóik nem tolerálnák, ha ebben a kérdésben meginogna a magyar baloldal".
A szavazás után az alkotmányjogász kiemelte: mivel a javaslatot meggyőző többséggel fogadta el az Országgyűlés, az rendkívüli módon legitim.
