2023.05.21. 13:02
Lengyel politikus: akarjuk-e, hogy egy olyan ország irányítson minket, amely közismerten katasztrofális hibákat követ el?
Nem csitulnak a kedélyek, amióta kiderült, Németország vezetésével Brüsszel eltörölné a vétójogot néhány alapvető döntés kapcsán.
Ryszard Legutko EP-képviselő beszél az európai parlamenti választások előtti sajtótájékoztatón 2019. április 30-án
Forrás: NurPhoto/AFP
Fotó: Artur Widak
Az egyhangúság elvének eltörlése – azokon a területeken, amelyeken még egyáltalán létezik – az Európai Tanácsban történő szavazásoknál egyenértékű lenne Lengyelország és más kisebb államok szuverenitásának elvételével. Erről Ryszard Legutko, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője beszélt a Lengyel Sajtóügynökség (PAP) állami hírszolgálatnak, amelyet a wPolityce lengyel politikai hírportál szemlézett.
Mint ismeretes, Olaf Scholz baloldali német kancellár május 9-én Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott beszédében ismét amellett érvelt, hogy meg kell reformálni a kormány-és államfőket tömörítő Európai Tanácsban a szavazási rendszert, hogy több döntést minősített többséggel hozzanak meg, vagyis eltörölnék a vétójogot.
Az ember vagy úgy tudna ebben a csapatban játszani, hogy a kispadon ül, azaz nem lenne befolyása a stratégiára, és egyszerűen elfogadna minden kedvezőtlen megoldást, vagy pedig tehetetlen lenne, és nem fogadná el azokat, de mégis kénytelen lenne végrehajtani őket. Egy ilyen rendszerből kaptunk ízelítőt a Fit for 55 klímavédelmi terv esetében is. Senkit sem érdekelt, hogy nem értettünk egyet vele, az összes többi, számunkra kellemetlen dolog ugyanígy fog átmenni, sőt, még könnyebben is – figyelmeztet az egyetemi professzor, aki megjegyezte, hogy Olaf Scholz kancellár egyáltalán nem titkolja, hogy mi a célja, és hogy ennek eszköze az egyhangúsági szabály eltörlése.
Fel kell tennünk magunknak egy teljesen racionális kérdést: akarjuk-e, hogy egy olyan ország irányítson minket, amely közismerten katasztrofális hibákat követ el – az Oroszországgal szembeni politika, a migráció, a pénzügyi politika terén és képtelen az önreflexióra?
– tette hozzá Legutko.
A napokban egyébként Andrzej Duda lengyel államfő is arcpirító kritikát fogalmazott meg a kérdésben, és egyenesen kijelentette, hogy
helytelen lenne, ha bármelyik tagállam azzal zsarolná a többieket és az EU-tagjelölt országokat is, hogy ha nem teljesülnek hegemón követelései, akkor blokkolja a közösség további bővítését.
A lengyel elnök megjegyezte, hogy az EU alapító elve a testvériség és az együttműködés volt a béke és a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, Duda szerint „minden országnak beleszólást kell kapnia a közösség fejlődését érintő kulcsfontosságú kérdésekbe, hogy érezzék, hogy a közösségen belül igazságosság van, és egyetlen ország sem kényszeríti rá akaratát mások kárára az intézményi eszközök kihasználásával”.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.