Szijjártó: Brüsszelnek azonnal fel kellene hagynia erőszakos migrációpárti politikájával (videó)

Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető a tunéziai kollégájával, Nabil Ammarral közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy

„Minden egyes nap, ami háborúval telik, sajnos újabb halottakat jelent, sőt egyre több halottat, hiszen a háború egyre brutálisabb, ezért itt az ideje, hogy a béketábor hangját végre felcsavarjuk” – mondta. „Ha ez nem sikerül, akkor a háborúpártiak lesznek továbbra is hangosabbak, és úgy tűnik, mintha ők lennének többségben, holott ez nincs így” – tette hozzá.

Érintette az élelmiszerárak drámai növekedését, a súlyos gabonaellátási válságot Tunéziában és a világ számos más pontján. És ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus kihatásai destabilizálhatják az amúgy is törékeny helyzetben lévő térségeket, ami újabb biztonsági kihívásokat eredményezhet.

– fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk földrajzi helyzetéből fakadóan speciális helyzetben van, mert kettős nyomás alatt áll, keletről a háború, délről a bevándorlási hullámok miatt.

„Sajnos azt kell látnunk, hogy a migráció most újabb lendületet kap, hiszen az a brüsszeli döntés, amely ráerőszakolja Európára a kötelező letelepítési kvótát, gyakorlatilag meghívást jelent a migránsoknak” – vélekedett.

Kiemelte, hogy ez nem csak az európai, hanem a migrációs útvonalakon fekvő, észak-afrikai országokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozza, amelyeknek azzal a veszéllyel kell szembesülniük, hogy „lerohanják őket” bevándorlók, „nem ismerve tiszteletet a szuverenitásuk, a jogszabályaik iránt”.

„Éppen ezért mi arra szólítjuk fel Brüsszelt, az Európai Bizottságot, hogy azonnal hagyjon fel ezzel az erőszakos migrációpárti politikával” – közölte.

Majd a Tunéziának nyújtott támogatás fokozását is sürgette az ország határainak védelme érdekében, és kifejtette, hogy amennyiben szükséges, akkor ennek megadására a magyar kormány kész kétoldalú keretekben is.

A miniszter ezután rátért a gazdasági kérdésekre, s arról számolt be, hogy a kereskedelmi forgalom 260 millió euróval tavaly rekordot döntött, és a lendület töretlen, idén is 22 százalékos a növekedés eddig. Aláhúzta: a magyar cégekre nagy lehetőségek várnak Tunéziában, termékeik keresettek mások mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripar, az orvosi eszközök, a vízgazdálkodás területén, és a délutáni üzleti fórumon hetvenkilenc vállalat képviselői tárgyal majd az esetleges együttműködésről.

Végül bejelentette, hogy a jövő tanévtől az eddigi 200-ról évi 250-re emelik a tunéziai diákok számára adható ösztöndíjak számát a magyarországi egyetemeken, miután óriási az érdeklődés a program iránt.

„A politikai együttműködést megkönnyíti az is, hogy két, szuverenitására érzékeny országról beszélünk, két olyan országról, amely megadja a többieknek a tiszteletet, de el is várja, két olyan országról, amely a demokráciát valóban definíciószerűen érti, tehát hogy az a népakarat végrehajtását jelenti” – közölte.

Szijjártó Péter a korábban az ukrán hadseregben szolgált magyar katonák kiszabadulásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány nem ellenezte a kapcsolatfelvételt a Máltai Szeretetszolgálat és az Orosz Ortodox Egyház között.

„Miért elleneztük volna? Szerintünk minden egyes ember kiszabadulása a hadifogságból, az jó hír (.) Őszintén reméljük, hogy az elkövetkezendő napokban, hetekben még sok hadifogoly mindkét oldalon visszanyeri a szabadságát” – jelentette ki.

„Természetesen megtörtént az ukrán hatóságok értesítése, holott erre nekünk semmilyen jogi kötelezettségünk nem volt, de a partnerség, a normális együttműködés keretében jeleztük, hogy ez a tizenegy volt hadifogoly Magyarországra érkezett egyházi együttműködés keretében” – tette hozzá.

Majd tudatta: az érintettek hazánkban szabad mozognak, azt csinálnak, amit akarnak, ha kapcsolatba akarnak lépni az ukrán hatóságokkal, akkor kapcsolatba lépnek, ha meg nem akarnak, akkor a magyar szervek nem kényszerítik őket erre.

A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően ezúttal sem tudott időpontot mondani. „Azt sem tudom megmondani, hogy a parlamenti többség hajlandó-e még a nyári ülésszakban napirendre tűzni ezt a kérdést” – emelte ki.

Majd hozzáfűzte, hogy bár a kormány pártolja a jóváhagyást, az országgyűlési képviselők szempontjai is méltánylandók.

Az Európai Bizottság új költségvetési javaslatáról szólva felvetette, hogy mielőtt újabb 50 milliárd eurót kérnek egy harmadik ország számára, tisztázni kellene, hogy mikor fizetik végre ki a tagállamok számára a nekik járó pénzt.

– szögezte le.

Illetve feltette a kérdést, hogy helyes-e, hogy jelen helyzetben az Ukrajnának juttatandó újabb források körülbelül tízszeresét jelentenék az EU gazdasági versenyképességének fejlesztésére szánt pénzeknek.

Komoly lehetőségeket tartogat a magyar–tunéziai gazdasági együttműködés

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar–Tunéziai Üzleti Fórumon hangsúlyozta, hogy az elmúlt években kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, s ebben a kétségekkel, változásokkal, váratlan helyzetekkel teli időszakban különösképpen felértékelődnek a kiszámítható és megbízható partnerségek.

„Márpedig Magyarország és Tunézia között kifejezetten egy kölcsönös tiszteletre alapuló, megbízható és kiszámítható együttműködés van” – szögezte le.

„Mi, magyarok kimaradtunk az elmúlt egy-két esztendőben abból az európai uniós nyomulásból, amely úgy szólt, hogy változtassuk meg Tunézia belpolitikai helyzetét” – közölte.

„Soha nem voltunk részesei azon mainstream politikai akcióknak, melyek Tunézia berendezkedésének demokratikus mivoltát kérdőjelezték meg” – folytatta.

„Minden esetben úgy álltunk ehhez a kérdéshez, hogy a tunéziaiak elég érettek ahhoz, hogy eldöntsék, mi a jó nekik. Ha ők úgy döntöttek, hogy ez a jó, akkor nekünk nincs más dolgunk, mint azt tiszteletben tartani, mint ahogy ők is tiszteletben tartják a mi döntéseinket” – tette hozzá.

Szijjártó Péter felszólalásában arról számolt be, hogy ez a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés látszik a számokban is, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 262 millió euróval csúcsot döntött, és idén is 22 százalékos növekedést regisztráltak eddig.

Aláhúzta:

Fontosnak minősítette a zászlóshajó-projektek meglétét, amelyek bátorítást adhatnak a többi cégnek, és ennek kapcsán üdvözölte, hogy magyar premix üzem épül Tunéziában, illetve kitért arra is, hogy egy másik hazai vállalat nyolcmillió euró értékben tevetejfeldolgozó létesítményt hoz létre az országban.

Hangsúlyozta, hogy jelentős az érdeklődés a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránt, ami részben annak is köszönhető, hogy hazánk Európa legszigorúbb biztonsági eljárásrendjét követi e téren.

A miniszter a magyar orvosi műszergyártást is méltatta, amelynek termékei már megtalálhatók Tunézia piacán is, és abbéli reményét fejezte ki, hogy hamarosan a magyar gyártású biztonsági nyomtatványok, elektronikus személyi igazolványok, útlevelek is megjelenhetnek.

Hazai cégek a tunéziai infrastruktúra fejlesztésében is részt vehetnek, például a vasútépítés területén. Továbbá a világszinten is élvonalbeli vízgazdálkodási technológiák is keresettek az országban – sorolta.

– hangoztatta.

Végül pedig tudatta, hogy a jövő tanévtől az eddigi 200-ról évi 250-re emelik a tunéziai diákok számára adható ösztöndíjak számát a magyarországi egyetemeken, miután óriási az érdeklődés a program iránt.