Ursula von der Leyen: a migráció közös kihívás, amely közös európai választ igényel

Ursula von der Leyen: a migráció közös kihívás, amely közös európai választ igényel

A migráció közös kihívás, amely közös európai válaszokat igényel, az Európai Unió leköszönő svéd elnöksége kiváló munkát végzett abban a tekintetben, hogy létrejött az általános álláspont a migrációs és menekültügyi reformokkal kapcsolatban, így "arra számítunk, hogy a paktumot sikeresen lezárjuk az év végére" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón. 

Azt emelte ki, hogy az új paktum középpontjában "az emberi kétségbeesést kihasználó" embercsempészek és emberkereskedők bűnszövetkezeteinek felszámolása áll, továbbá a legális migrációs útvonalak kialakítása, amelyeket a bizottság az unión kívüli országokkal kialakított partnerségek megerősítésével hozna létre. 

"Ugyanakkor célunk, hogy fokozzuk az együttműködést ezekkel az országokkal az embercsempészet ellen, továbbá az illegális migránsok visszaküldése, de világos koncepcióval rendelkezünk a tehetséggondozó partnerségek támogatásáról is, tehát az Európába vezető legális migrációs utakról" - fogalmazott Ursula von der Leyen. 

Az unión kívüli országokkal folyó partnerséggel kapcsolatban megemlítette, hogy a nyugat-balkáni régió országai jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy vízumpolitikájukat összehangolják az Európai Unióéval, ennek eredményeképpen az év eleje óta 25 százalékkal csökkent az illegális migráció ebből a térségből. Von der Leyen azt is kiemelte, hogy a csomag fontos eleme a külső határok megerősítése, továbbá a határigazgatás hatékonyságának és a határon zajló eljárásoknak a javítása. 

Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: itt az ideje, hogy az EU megduplázza a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást. "Ukrajnának már több mint 220 ezer lőszert és több mint 2000 rakétát szállítottunk, és jó úton haladunk afelé, hogy a következő 12 hónapra előirányzott egymillió lőszert is leszállítsuk. Az év végére több mint 30 ezer ukrán katonát fogunk kiképezni. Ami a pénzügyi oldalt illeti, mindent összevetve, a háború kezdete óta 70 milliárd eurót mozgósítottunk Ukrajna számára" - foglalta össze az elnök az országnak nyújtott eddigi uniós támogatást. Elmondta azt is, hogy a bizottság hamarosan egy olyan javaslattal áll elő, amely Orosz Központi Bank befagyasztott pénzeszközeinek többletnyereségére összpontosít Ukrajna újjáépítésének céljából. 

Ami az EU-Kína kapcsolatokat illeti, az európai bizottsági elnök elmondta: a tagállamok mind egyetértenek abban, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a kockázatcsökkentésre és nem a szétválásra kell alapulniuk. 

"Az EU-nak semmiképpen sem áll érdekében a szétválás Kínától azonban gazdasági és diplomáciai szempontból is meg kell szüntetnünk a kockázatot" - húzta alá. 

Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón közölte: a migrációval kapcsolatban számos előrelépést történt az elmúlt hónapokban az európai uniós erőfeszítésekben, egyebek mellett egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU-nak a migráció külső dimenzióira szükséges összpontosítania. 

Közölte: noha a migráció témájában nem született zárónyilatkozat, a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács elnöke nyilatkozatot adjon ki a témában. 

A migrációs dokumentum elfogadásának elmaradását Michel azzal magyarázta, hogy két tagország, Lengyelország és Magyarország nem tudta támogatni az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását. 

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, az EU egysége szemben áll Oroszország megosztottságával, amelyre a Wagner magánhadsereg múlt heti lázadása mutatott rá. Közölte: az EU-tagállamok egyetértettek Ukrajna további segítésében, uniós perspektívájának támogatásában és Oroszország elszámoltatásának előmozdításában. 

A védelem és biztonság területét érintve Charles Michel közölte: a vezetők szükségesnek találták az európai hadiipar fejlesztését az európai védelem erősítése érdekében, ami - mint közölte - lehetőséget teremet Ukrajna további támogatására is. 

Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján azzal összefüggésben, hogy nem fogadtak el szöveget a migráció témájában, azt mondta: ez része az uniós döntéshozatalnak. 

Közölte, most a migrációs és menekültügyi csomag véglegesítésére kell koncentrálni, ugyanis - mint mondta - "nagy hiba" volt, hogy a kiemelkedő migrációs kihívások idején keresett megoldásokról nem sikerült megegyezni és szolidaritást elérni valamennyi tagország között. 

A Kínáról folytatott megbeszélésekre utalva Scholz azt mondta, az EU célja a stratégiai függőségének csökkentése, miközben fenntartja az együttműködést a gazdasági hatalomnak számító ázsiai országgal. 

"Fel kell számolnunk a stratégiai függőségünket, noha az erőforrások diverzifikációja néhány évbe is beletelhet" - fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági együttműködést fenn kell tartani Kínával, amire a klímapolitika sikere és az élelmezésbiztonság szempontjából is szükség van. 

Giorgia Meloni olasz kormányfő a csúcstalálkozó után azt mondta: soha nem okoznak csalódást azok, akik megvédik nemzeti érdekeiket. Elmondta: Lengyelország és Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy a tagországok vezetői egyhangú döntéshozatalra térjenek át a migránsok tagállamok közötti áthelyezését is magában foglaló paktummal kapcsolatban. 

Közölte, a két ország nem emelt kifogást a dokumentumnak a migráció külső dimenzióját érintő elemei ellen, amelyek - mint emlékeztetett - a partnerországokkal folytatott együttműködés fokozását is jelentik a migránsáramlás csökkentése érdekében.
Petr Fiala szerint Lengyelország és Magyarország azáltal, hogy blokkolja a vezetői megállapodást migrációs témában, a cseh érdekeket is veszélyezteti.
"Lengyelország és Magyarország gyakorlatilag minden olyan szöveget elutasít, amely megemlíti migrációt. Ezt nem tartom szerencsésnek" - jelentette ki Fiala újságíróknak a tanácskozás megkezdése előtt. Hozzátette: "Akik szerint a cseh kormánynak együtt kell működnie ezzel a két országgal ebben a kérdésben, azok tényleg nem tudják, mit beszélnek".

Mint mondta, Csehország egyértelműen meg akarta említeni a tanácsi zárónyilatkozatban, hogy pénzügyileg támogatni kell azokat az országokat, amelyek jelentős számú ukrán menekültet fogadnak be, azonban Lengyelország és Magyarország ezt is ellenzi.

Kaja Kallas észt kormányfő azzal érvelt, hogy minden országnak kompromisszumkészséget kellene mutatnia a vitatott migrációs kérdésben, ugyanakkor elismerte, a tagországok egyetértenek abban, hogy az EU-nak a külső határok védelmére kell összpontosítania. Szerinte a korábbi vitákból származó "frusztráció" akadályozza az egyetértést.

"Figyelembe véve minden tagállam aggodalmát, megvan a kompromisszumkészség szelleme a tárgyalóteremben, de az nem működik, hogy valaki mindenre csak nemet mond" - hangsúlyozta.

Robert Golob szlovén miniszterelnök úgy vélte, hogy a csúcstalálkozó nem zárul egységes következtetésekkel migrációs témában, a vezetők Charles Michel, az Európai Tanács elnökének önálló nyilatkozatát választják majd. Megjegyezte, ez a nyilatkozat hangsúlyozná annak fontosságát, hogy a nem uniós országokkal együttműködve csökkentsék az EU-ba irányuló migrációt - ez az álláspont széles körű támogatást élvez.

Felhívta a figyelmet, hogy a migrációs politikáról szóló döntésekhez többségre van szükség, de Varsó és Budapest továbbra is egyhangúságot akar a kérdésben. 

- tette hozzá.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő szerint Magyarország és Lengyelország megkérdőjelezi egy uniós döntés érvényességét, ami veszélyes jogi precedenst jelenthet abban az esetben, ha a tagállamok végül engednek nekik.

"Inkább ne legyenek következtetések, mint hogy rosszakat fogadjunk el. Nem engedhetjük meg, hogy Lengyelország és Magyarország most és a jövőben megkérdőjelezze a többségi döntéshozatalt" - hangsúlyozta.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt emelte ki, hogy az Európai Unió megerősítette védelmi képességei fokozásának szükségességét. Kiemelte, 

Erősíteni kell a partnerországokkal ápolt együttműködést, hogy segítsenek megfékezni az Európába irányuló migráció áramlatot - részletezte.

"Ez idáig arról volt szó, hogy mit kezdjünk azokkal, akik már Európába érkeztek. Most azonban világossá vált, hogy azt kell tisztázni, mi lassíthatja és kontrollálhatja a migrációs áramlatot" - fogalmazott.

Noha a tagállami vezetők még nem véglegesítették a zárónyilatkozat migrációról szóló fejezetét, a teremben egyetértés van abban, hogy a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, ahonnan a migrációs áramlatok kiindulnak - tette hozzá.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint nem probléma, ha ma a vezetők között nem születik megállapodás, mivel ez nem változtat azon, amiben a belügyminiszterek többsége a hónap elején megegyezett.

"Még ha nem is lesz megállapodás, és a következtetéseket nem hagyják jóvá, a svéd elnökség alatt a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban elért előrelépés a belügyminiszterek szintjén már megtörtént" - jelentette ki.

Az uniós tagállamok június 8-i belügyminiszteri tanácsán a tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely többek között a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le. A megállapodás előírja, hogy tagállamok kötelesek átvenni migránsokat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek. A migránsok befogadását megtagadó országoknak fejenként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.