2023.10.15. 07:05
Katonai szóvivő: Izrael kész két fronton is harcolni, ha kell
Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli harckocsi a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. október 15-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Ohad Zwigenberg
Katonai szóvivő: Izrael kész két fronton is harcolni, ha kell
Izrael kész két fronton is harcolni, ha kell - közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap az északi határon és a Gázai övezet mellett kialakult helyzetre utalva.
"A Hezbollah az északi határ eszkalációján dolgozik Irán irányítása és támogatása mellett. Izraelnek erős hadserege van, amely készen áll két fronton, sőt még több fronton is harcolni"
- mondta Hagari újságíróknak.
"Teljes mértékben együttműködünk az Egyesült Államokkal az ország érdekeinek védelmében" - hangsúlyozta a hadsereg nevében Washington segítségének jelentőségét.
A szóvivő bejelentette, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a Gázai övezetbe hurcoltak érdekében.
"Ez a legfontosabb számunkra" -mondta, és azt is közölte, hogy eddig 155 túsz családját értesítették, és mellettük 289 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra.
A Hamász erőfeszítései ellenére Gázából több mint 600 000 lakost evakuáltak délre
- mondta Hagari az övezet északi részének kitelepítésével kapcsolatban. Az izraeli hadsereg azért szólította fel az övezet északi részén lakó gázai civileket a távozásra, hogy minél kevesebb kár érje őket a Hamász ellen várható szárazföldi harcokban.
Az izraeli hírszerzés szerint az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet betonalagutakat épített otthonok, iskolák és kórházak alá, ahol fegyveresei elrejtőztek a múlt szombati Izrael elleni terrortámadás után.
Az EU-tagországok vezetői megerősítették: Izraelnek joga van az önvédelemhez
Izraelnek joga van arra, hogy a humanitárius és nemzetközi joggal összhangban megvédje magát az erőszakos és válogatás nélküli támadásokkal szemben - jelentették ki az Európai Tanács tagjai vasárnap, a közel-keleti helyzettel kapcsolatban kialakított közös álláspontjukat tükröző nyilatkozatukban.
Az EU-tagországok vezetői leszögezték:
az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli a Hamász iszlamista terrorszervezetet és Izrael-szerte végrehajtott "brutális és válogatás nélküli" terrortámadásait.
A terrorra nem lehet ok - húzták alá.
"Határozottan hangsúlyozzuk Izrael jogát arra, hogy a humanitárius és nemzetközi joggal összhangban megvédje magát az erőszakos és válogatás nélküli támadásokkal szemben. Hangsúlyozzuk annak fontosságát is, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban mindenkor biztosítani kell a civilek biztonságát" - fogalmaztak.
A tagállami vezetők felszólították a Hamászt, hogy minden túszt haladéktalanul és feltétel nélkül bocsásson szabadon.
Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segélynyújtás fontosságát, és közölték: készen állnak arra, hogy a partnerekkel együttműködve továbbra is támogassák a rászoruló civileket Gázában. Hozzátették, az EU biztosítja, hogy a terrorszervezetek ne élhessenek vissza ezzel a segítséggel.
Kijelentették: kulcsfontosságú a regionális eszkaláció megelőzése, és megerősítették elkötelezettségüket a tartós és fenntartható béke mellett, amely - mint írták - a kétállami megoldáson alapul a közel-keleti békefolyamatban megerősített erőfeszítések révén.
Végezetül hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az EU széles körben együttműködjön a legitim palesztin hatóságokkal, valamint regionális és nemzetközi partnerekkel a további eszkaláció megelőzése érdekében.
A tagállamok vezetői rendkívüli EU-csúcsot tartanak kedden videokonferencia formájában. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Ferenc pápa humanitárius folyosókat sürgetett Gáza területén
A humanitárius jog tiszteletben tartását, valamint humanitárius folyosók biztosítását szorgalmazta a Gázai övezetben élők számára Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében vasárnap.
A katolikus egyházfő hangoztatta, hogy
továbbra is nagy fájdalommal követi az Izraelben és a palesztin területeken zajló eseményeket.
Kijelentette, gondolatban nagyon sok emberrel együttérez, mindenekelőtt a gyerekekkel és az idősekkel. Azt kérte, se ők, se a betegek, se a nők és a civilek se váljanak a konfliktus áldozataivá.
Megismételte október 8-i felhívását, mellyel a túszok szabadon engedését sürgette.
"Tartsák tiszteletben a humanitárius jogot, elsősorban Gázában, ahol sürgős és szükséges humanitárius folyosókat biztosítani, és segítséget nyújtani az egész lakosságnak" - mondta Ferenc pápa.
Hangoztatta, hogy már eddig is nagyon sokan veszítették életüket. "Ne folyjon több ártatlan vér se a Szentföldön, se Ukrajnában, se máshol.
A háborúk mindig kudarcnak számítanak.
Elég volt!" - szögezte le az egyházfő.
Ferenc pápa október 17-re imanapot hirdetett a szentföldi egyházzal közösen a béke érdekében. Azt mondta, az imádság az a nyugodt és szent erő, amelyet szembe lehet állítani a gyűlölet ördögi erejével, a terrorizmussal és a háborúval.
Egyperces néma csenddel kezdődött a terrortámadás utáni első kormányülés Izraelben
Egyperces néma csenddel kezdődött a terrortámadás utáni első kormányülés Izraelben, a múlt szombati terrortámadás áldozataira emlékeztek a miniszterek – jelentette a helyi média vasárnap
Az izraeli nemzeti vészhelyzeti kormány tagjai egy percig némán álltak az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati Gázai övezetből indított terrortámadása után megtartott első ülésük elején, miután Benjámin Netanjahu miniszterelnök erre kérte őket „a hidegvérrel meggyilkolt testvéreink és a csatában elesett hős harcosaink emlékére”.
Az értekezleten már részt vett a kormányhoz csatlakozott Beni Ganz, a centrista Nemzeti Tábor nevű párt elnöke is. „Éjjel-nappal, csapatmunkában, egységesen dolgozunk” – ígérte Netanjahu a megbeszélésen.
ENSZ: tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé
Az izraeli kitelepítési felszólítást követően tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé – közölte vasárnap az ENSZ.
Az ENSZ legutóbb csütörtök éjjel összesítette a múlt szombat óta az övezeten belül otthonukat elhagyók számát, amikor is mintegy 423 ezer belső menekültről számolt be a Gázai övezetben.
Humanitárius partnerszervezeteink beszámolói szerint jelentősen nőtt az elmúlt 24 órában a belső menekültek száma, de nem ismert, hogy pontosan hányan lehetnek
– tudatta a világszervezet humanitárius ügyekért felelős hivatala (OCHA).
Izrael ütközőzónát hoz létre a libanoni határnál
Izrael négy kilométer szélességben ütköző-zónát hoz létre a libanoni határnál, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen – jelentette a helyi média vasárnap.
A Hezbollah libanoni síita milícia Izrael elleni vasárnapi, páncéltörő rakétával végrehajtott támadásában az ENSZ által meghatározott, 1948-as izraeli határokon belül található, Stúla nevű izraeli faluban megsebesült négy építőmunkás.
Egyiküket a mentősök nem tudták megmenteni. Két, 40 év körüli férfit közepesen, egyet pedig könnyebb sebesüléssel szállítottak kórházba.
Ezután az izraeli hadsereg bejelentette az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjának elszigetelését. Erre a területre tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén.
Az Al-Dzsazíra helyi irodájának bezárását kezdeményezte az izraeli távközlési miniszter
Az Al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevízió helyi irodájának bezárására tett javaslatot a kabinetben vasárnap Slomó Karai izraeli távközlési miniszter,
szerinte ugyanis a csatorna elfogult a Hamász irányába és veszélybe sodorja az izraeli katonákat
– jelentette a Haárec című izraeli napilap weboldala.
Karai elmondta, javaslatát jelenleg jogászok vizsgálják.
Ez egy uszító csatorna, ez a csatorna levideózza a csapatokat a gyülekezési területeken... Izrael állampolgárai ellen uszít
– jelentette ki a tárcavezető az izraeli katonai rádióban, „a propaganda szócsövének” nevezve az Al-Dzsazírát.
Hozzátette: „döbbenetes”, hogy a Hamász szóvivőinek az üzenete átjuthat a csatornán.
Az Al-Dzsazíra és a dohai kormány részéről a hírt egyelőre nem kommentálták.
Rendkívüli EU-csúcsot tartanak a tagállamok vezetői kedden
Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Charles Michel meghívólevelében azt írta,
az Európai Uniónak a humanitárius segítségnyújtás biztosítása, valamint a konfliktus regionális elmérgesedése és a humanitárius jog megsértésének elkerülése érdekében kell fellépnie.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a konfliktus jelentős, szélesebb körű biztonsági következményekkel járhat, ami fokozhatja az Európában élő közösségek közötti feszültséget és táplálhatja a szélsőséges nézeteket is.
Fontosnak nevezte a regionális szereplőkkel fenntartott kapcsolatok fenntartását, majd ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
soha nem szabad szem elől tévesztenünk annak fontosságát, hogy a közel-keleti békefolyamatban megerősített erőfeszítések révén a kétállami megoldáson alapuló tartós és fenntartható békére törekedjünk.
Michel végezetül annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a konfliktus elől menekülők nagyszámban vándorolhatnak olyan szomszédos országokba, ahol már most is jelentős számú menekült tartózkodik. A helyzet nem körültekintő kezelése esetén fennáll a veszélye, hogy ezek a migrációs hullámok továbbterjednek Európára – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
A rendkívüli, videókonferencia formájában tervezett EU-csúcs kedden 17.30-kor kezdődik.
Izraeli miniszterelnöki tanácsadó: a holokauszt óta nem érte ilyen támadás a zsidóságot
Mark Regev izraeli miniszterelnöki tanácsadó szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni támadása a legsúlyosabb antiszemita indíttatású erőszakcselekmény a holokauszt óta.
Regev a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ezúttal nem a Hamász és Izrael ütésváltásainak újabb fordulójáról van szó, hanem háborúról.
Izrael nem akarta ezt a háborút, a Hamász támadása meglepetésként érte – mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója.
James Cleverly brit külügyminiszter a BBC-műsorban kijelentette: Izraelnek joga van az önvédelemhez, kötelezettsége ugyanakkor a polgári lakosság veszteségeinek „minimalizálása”.
A Hezbollah rakétatámadást intézett Izrael Libanonhoz közeli területe ellen
Rakétatámadást intézett vasárnap a Hezbollah libanoni síita milícia Izrael ellen, a lövedékek a libanoni határhoz közeli izraeli Stúla településen csapódtak be, izraeli egészségügyi források szerint egy ember meghalt, többen megsebesültek. Az izraeli hadsereg lezárta a határ menti térséget.
A Hezbollahhoz köthető al-Manár hírtelevízió azt közölte, a milícia precíziós rakétákkal lőtte a területet, továbbá közzétett néhány videófelvételt a milícia előző napi támadásáról, melyet a Libanon és Szíria közötti beszögellésben levő, izraeli irányítás alatt álló Sebaa-farmok „katonai objektumai” ellen követett el.
Az izraeli hadsereg válaszul lezárta a libanoni határ felé vezető utakat és bejelentette, hogy blokkolja a területen működő GPS-szolgáltatást is. Emellett felszólította a civileket, ne menjenek a határ négy kilométeres közelébe, az ott lévő települések lakóit pedig arra kérte, maradjanak óvóhelyeiken.
Humanitárius folyosón folytatódhat a gázai civilek evakuálása
Izrael humanitárius folyosót nyitott vasárnap a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel.
A szóvivő bejelentette, hogy helyi idő szerint délelőtt tíztől déli egy óráig nem fogják támadni az övezet legfontosabb autóútjának számító Szaláh ed-Dín úttól délre eső területeket.
Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg lépéseket tesz a palesztinok evakuálására. „A Hamász azt állította, hogy a hadsereg megtámadta a dél felé haladó civil konvojokat, de ez az állításuk nem igaz” – szögezte le, azt vetve egyúttal a Hamász szemére, hogy „cinikusan kihasználja saját állampolgárait”.
Jonatan Konrikosz, a hadsereg külföldi médiának nyilatkozó szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „nagyon nagylelkű” volt azzal az idővel, amelyet az északi Gázai övezet lakóinak adott otthonuk evakuálására.
„Több mint 25 órán át, egyértelműen figyelmeztettük őket” – mondta Konrikosz, és ismét felszólította a civileket a távozásra. „Nem tudom jobban hangsúlyozni, itt az ideje a távozásnak. Vigyék magukkal értékeiket, menjenek le délre, mentsék meg az életüket, ne essenek a Hamász csapdájába!” – fogalmazott.
Jelentések szerint már mintegy négyszázezren elhagyták otthonukat a gázaiak közül.
Az övezet egészségügyi minisztériumának vasárnap reggeli jelentése szerint az izraeli légierő gázai csapásainak eddig 2329 halálos áldozata volt, a sérültek száma pedig 9714-re emelkedett.
Evakuálás kezdődött Izraelben is: a Gázai övezet szomszédságában lévő 24 kisebb település, kibuc és gazdasági közösség lakóit már elköltöztették rokonokhoz vagy szállodákba az ország más részeibe, és megkezdték a harmincezres Szderot város kiürítését is. Emellett szóba került az övezettől északra található, mintegy 130 ezres Askelon város lakóinak átmeneti evakuálása is.
Az együttműködés folytatását hangoztatta Katarban a Hamász vezetője és az iráni külügyminiszter
Katarban találkozott egymással Iszmail Haníje, a Hamász iszlamista terrorszervezet vezetője és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter. A Hamász vasárnapi közleménye szerint a felek az együttműködés folytatásában állapodtak meg.
A szombaton tartott egyeztetésen Amirabdollahián történelmi győzelemnek nevezte az iszlamisták Izrael ellen indított támadását.
A műveletet korábban az iráni vezetés több tagja, köztük a síita állam vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah is méltatta, jóllehet sietett leszögezni, hogy Teheránnak nem volt tudomása a Hamász terveiről.
Nem sokkal korábban Amirabdollahián Bejrútban találkozott Tor Wenneslanddal, az ENSZ közel-keleti megbízottjával. A megbízott – Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint – igyekszik elérni a Gázai övezetbe hurcolt túszok kiszabadítását, a humanitárius segélyek célba juttatását, valamint diplomáciai erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a válság ne gyűrűzzön tovább a térségben.
Mindeközben Irán ENSZ-képviselete a korábban Twitter néven ismert X közösségi portálon leszögezte: ha folytatódnak Izrael „háborús bűncselekményei, annak messzemenő következményei lehetnek”.
Kínai külügyminiszter: Izrael túlmegy az önvédelmen
Izrael Gázai övezetben végrehajtott műveletei túlmennek az önvédelmen – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter, akinek szavait a kínai külügyi tárca vasárnap tette közzé.
Vang beszélt telefonon szaúdi kollégájával, Feiszal bin Farhán Ál Szaúddal, a megbeszélésen pedig leszögezte: Izraelnek fel kell hagynia a gázaiak „ollektív büntetésével”.
„A feleknek semmi olyat nem szabad tenniük, mely a helyzet eszkalálódását hozná magával” – fogalmazott a kínai tárcavezető, és tárgyalásokat sürgetett.
A beszélgetésen, melyből a hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása is közölt részleteket, Vang leszögezte: Izraelnek „komolyan oda kell figyelnie” a nemzetközi közösség és az ENSZ intelmeire. Hozátette:
Peking számára a civilek védelme a legfontosabb.
Ugyancsak vasárnap a CCTV kínai állami televízió azt jelentette, a jövő héten a térségbe utazik az ország közel-keleti megbízottja, Csaj Csün, aki igyekszik majd előmozdítani a tárgyalásokat a felek között. A megbízott az utóbbi napokban már telefonon beszélt több magas rangú izraeli és palesztin tisztségviselővel.
Vang Ji szombaton telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is. Az amerikai külügyi tárca tájékoztatása szerint a beszélgetésen Blinken felkérte kollégáját, segítsen megakadályozni az Izrael és a Hamász közötti háború kiterjedését.
Az izraeli biztonsági szervek megölték a Nirim és Nir Óz kibuc elleni terrortámadás vezérét
Az izraeli biztonsági szervek megölték Bilál al-Kadrát, a Nirim és Nir Óz kibuc ellen bevetett terroralakulat vezérét – jelentette be az izraeli hadsereg vasárnap reggel.
Az akcióban a tájékoztatás szerint a hadsereg mellett a Sin Bet belbiztonsági szolgálat is részt vett.
Al-Kadra vezette a két kibuc elleni Hamász-alakulatot az október 7-i terrortámadásban.
A terrorista a Hamász szárazföldi katonai kommandójának, a Nohba-csapatoknak volt az egyik parancsnoka a Hán Júnisz zászlóalj harcosaként. Az izraeli hadsereg közleménye szerint mellette megölték a Gázai övezetet uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet több más tagját is az izraeli hadsereg éjjeli légicsapásaiban.
Az izraeli légierő a Gázai övezet több pontján hajtott végre támadást: Zeitúnban, Hán Júniszban és Dzsabalíjában található katonai célpontokat lőttek éjszaka. Emellett légicsapásokat mértek a Hamász főhadiszállására és több katonai egységére, több tucat rakétakilövő helyre, páncéltörő- és megfigyelőállásra.
WHO: a kórházak kényszerevakuálása sok páciens halálos ítéletét jelentené
A Gázai övezet északi részén lévő kórházak kényszerevakuálása sok páciens esetében gyakorlatilag a „halálos ítéletet” jelentené – hívta fel a figyelmet szombat esti közleményében az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az izraeli hadsereg evakuálásról szóló rendelkezésére reagálva.
A WHO kiemelte, hogy az övezet déli részén így is rendkívül zsúfoltak már az egészségügyi intézmények.
A Gázai övezet északi részén 22 kórházban több mint 2000 beteg fekszik, akik kényszerevakuálása tovább súlyosbítaná a humanitárius és közegészségügyi válságot – tudatta a szervezet, aláhúzva, hogy a páciensek között vannak dializálásra szorulók, inkubátorban lévő újszülöttek, veszélyeztetett terhes nők, akik mozgatása minden esetben tovább rontaná állapotukat.
A közleményben emellett kiemeli az egészségügyi személyzet rendkívüli túlterheltségét: „sokan kénytelenek szívszorító döntést meghozni: hagyják ott a pácienseket, életveszélynek kitéve ezzel őket, vagy a saját életük kockáztatásával folytassák munkájukat”.
A WHO hozzátette: az övezet északi részén az egészségügyi dolgozók „elsöprő többsége” a maradást választja.
Az izraeli hadsereg pénteken 24 órát adott több mint 1 millió gázainak, hogy húzódjanak a térség északi részéről délre egy közelgő katonai hadművelet miatt. Ennyi ember áttelepítése ilyen rövid idő alatt sokak szerint azonban megvalósíthatatlan, humanitárius katasztrófához vezet.
A Hamász megállítja a menekülni próbáló civileket
Jonathan Conricus, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője közölte, hogy
az éjszaka folyamán rakétákat lőttek ki Tel-Avivra és Dél-Izraelre, és még mindig harc folyik a Gázai övezet északi részén és környékén.
Azt mondta, hogy a Hamász megállította a térségből menekülni próbáló civileket és konvojokat.
Ha nem ez a civilek legrosszabb és legaljasabb felhasználása a háború alatt, akkor nem tudom, mi az, de ez ismét azt mutatja, hogy egy olyan terrorszervezetnél, mint a Hamász, az emberi életnek nincs semmiféle értéke
– fogalmazott a szóvivő.
Az amerikai elnök telefonon egyeztetett az izraeli kormányfővel és a palesztin elnökkel
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is egyeztetett Joe Biden amerikai elnök szombaton, aki mindkét telefonbeszélgetésben hangsúlyozta a civilek védelmének fontosságát.
A Fehér Ház közleménye szerint az izraeli kormányfővel folytatott beszélgetés során Biden biztosította Netanjahut, Washington mindenben támogatja Izrael civilek védelmében tett erőfeszítéseit.
A közleményben leszögezik: az Egyesült Államok együttműködik az ENSZ-szel, Egyiptommal, Jordániával, Izraellel és a térség más országaival annak érdekében, hogy a civil lakosság élelmiszerhez, ivóvízhez és orvosi segítséghez jusson.
Biden külön egyeztetett a palesztin elnökkel, akivel először beszélt a Hamász iszlamista terrorszervezet múlt héten Izrael ellen indított támadása óta. A beszélgetés során bírálta a Hamászt, leszögezve, hogy a Gázai övezetet irányító iszlamisták „nem segítik elő a palesztin nép méltósághoz és önrendelkezéshez való jogát”. Közölte továbbá, Washington segít a Palesztin Hatóságnak a palesztinoknak nyújtandó humanitárius segítségben, különösen ami a Gázai övezetet illeti.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) mindeközben bejelentette, hogy egy második repülőgép-anyahajót is vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe.
Lloyd Austin védelmi miniszter aláhúzta, hogy a döntés célja, hogy megakadályozzák az Izrael elleni műveleteket, illetve hogy elejét vegyék a harcok esetleges eszkalációjának.
A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, és több mint 1300 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, és körülbelül 150 embert elraboltak, túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezet ellen elindított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a 2200-at, a sebesülteké pedig a hatezret.
Ez történt szombaton: