2023.11.18. 07:38
Tízezrek demonstráltak a Hamász által fogvatartott túszokért Izraelben
A Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadásaikor Izraelből elhurcolt mintegy 240 túsz hozzátartozói és barátai Tel-Avivból a jeruzsálemi parlamentig tartó ötnapos menet végén, a Jeruzsálem közelében lévő Mevaseret Zionban 2023. november 18-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Leo Correa
Újabb tüntetőket vettek őrizetbe az Egyesült Államokban
Szombatra újabb palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.
Országos médiumok beszámolója alapján péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést.
New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát zárták el a tűzszünetet követelő tüntetők, akik között feltűnt és beszédet mondott Susan Sarandon, Oscar-díjas színésznő.
Washington fő pályaudvara, a Union Station bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.
A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték, valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, "imperialista mohóságot" emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a "Tisztelet a palesztin mártíroknak" felirattal vonultak.
Helyi médiumok beszámolói szerint Michigan állami egyetemén szintén pénteken több száz tiltakozó rohanta meg az oktatási intézmény rektori épületét egy szélsőbaloldali diákcsoport szervezésében. Az egyetem közleménye szerint a tömeg erőszakkal hatolt be a zárt épületbe, amelynek előterében hangosan tüntetett Izrael ellen. A tiltakozókat a kiérkező rendőrök távolították el az ötvenezer diákot oktató egyetem adminisztratív épületéből Michigan államban.
Hamász: az izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolat az izraeli foglyok őrzőivel
A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.
Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.
A Hamász által fogvatartott túszokért demonstráltak tízezrek Izraelben
Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.
A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként.
Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.
"Most, most, most" – skandálta a tömeg. "Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért" – követelték az egyik transzparensen.
A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.
A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el. Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.
Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.
Erdogan bejelentette, hogy országa nemzetközi bíróság elé viszi a "gázai tömegmészárlást"
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi "a gázai tömegmészárlás" ügyét.
Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket
– mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.
A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.
A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.
Erdogan azt is megemlítette, hogy a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.
Menekülttábort ért izraeli támadás, sok a halott a Hamász egészségügyi minisztériuma szerint
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet egészségügyi minisztériumának közlése szerint számos halálos áldozata van az övezet északi részén lévő Dzsabalija menekülttábort érő szombati izraeli légicsapásoknak.
A közlemény szerint legkevesebb 50 ember egy menekülteket elszállásoló iskolaépületben halt meg az izraeli légitámadásban. Továbbá egy család 32 tagja, köztük 19 gyermek is meghalt, mikor a lakóhelyüket ugyanebben a menekülttáborban találat érte. Ezeket az állításokat egyelőre nem erősítette meg az ENSZ helyi segélyszervezete, az UNRWA.
Legkevesebb 47 halálos áldozata van palesztin egészségügyi források szerint olyan szombati izraeli légicsapásoknak is, amelyek a Gázai övezet déli részében, a 400 ezer lakosú Hán-Júniszban lévő lakótömböket ért. Egy halálos áldozat egyik hozzátartozója a Reuters hírügynökség tudósítójának azt mondta: a 47 áldozat között több olyan van, aki az övezet északi részéből menekült délre Izrael felszólítására, és semmi köze nem volt a Hamászhoz.
Izrael közben ismételten arra szólította fel a Gázavárosban élőket, hogy hagyják el lakóhelyüket, és menjenek az övezet déli részébe, mert nem akarja, hogy a lakosság a háború kereszttüzébe kerüljön.
Az izraeli hadsereg nem közölte szombaton, hogy hol hajtott végre légicsapásokat az elmúlt 24 órában a Gázai övezetben, csak annyit közölt ismét, hogy terrorista célpontokat támadott.
Ursula von der Leyen Kairóban találkozott Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel
Az Európai Bizottság elnöke szombaton, a találkozó után kijelentette, hogy ellenzi a palesztinok "kényszerű kitelepítését".
Von der Leyen az X-platformon korábban arról is beszámolt, hogy a találkozón, amelyen a Gázában kialakult humanitárius válságot tárgyalták meg, megköszönte az Egyiptom által nyújtott segítséget, és azt, hogy megkönnyíti a palesztinoknak szánt humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását.
Egyetértünk abban, hogy a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni, és hogy a politikai perspektíva a kétállami (izraeli és palesztin) megoldáson alapul
– mondta von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint a rafahi határátkelőhelyre is ellátogat, és találkozik palesztin menekültekkel.
A jordániai külügyminiszter szerint a Hamász kiiktatása a Gázai övezetben nem oldja meg a problémát
Ha nem örültök annak, amit a Hamász tesz, győzzétek meg a palesztinokat, hogy van jövőjük, de a Hamász a jövő és közöttük áll
– jelentette ki Ajmán Szafadi Izraelnek címezve a Bahreinben megrendezett "manámai párbeszéd" című fórumon, hangsúlyozva, hogy "a palesztinoknak nincs vesztenivalójuk".
Szafadi azt is kijelentette, hogy az élelem, az üzemanyag és a gyógyszer megtagadása a Gázában élőktől "háborús bűncselekmény". Mint mondta: Izrael 2,3 millió palesztint ejtett túszul azáltal, hogy ebben a háborúban megtagadja tőlük az élelmet és a vizet.
A külügyminiszter szerint a túszokat szabadon kell engedni, de a humanitárius szüneteket nem szabad függővé tenni a túszok szabadon bocsátásától.
Az Izrael és a Hamász közötti harcok szüneteltetése és a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek "jelentős" növelése abban az esetben történhet meg, ha a palesztin szervezet szabadon engedi túszait – jelentette ki a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) által szervezett bahreini konferencián az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója, Brett McGurk.
McGurk elismerte, hogy a Gázai övezetben "szörnyű" és "tűrhetetlen" a helyzet, de csak a túszok kiszabadulása után indulhatnak meg a humanitárius segélyek, érkezhet meg az üzemanyag és szünetelhetnek a harcok.
Mint mondta: Joe Biden amerikai elnök pénteken beszélt erről Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel, akinek országa fontos közvetítő szerepet játszik az október 7-én elrabolt és Gázába hurcolt 240 túsz egy részének kiszabadításáért folyó tárgyalásokban.
Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet szombaton Berlinben közölte, hogy alkalmazottai és családtagjaik csapdába estek a gázai es-Sifá Kórház közelében. Tájékoztatásuk szerint 137 emberről, köztük 65 gyermekről van szó, akik nem tudják elhagyni a szervezet vendégházát, és evakuálásuk kudarcba fulladt.
Az orvosszervezet azonnali tűzszünetre szólított fel, hogy ki lehessen menekíteni a civileket. Mint hangsúlyozták, az élelem- és ivóvízhiány miatt napokon belül, vagy akár a következő órákban is további emberek halhatnak meg.
Az ENSZ szerint már harmadik napja nem érkezett az övezetbe segély, és a terület egyes részein a szennyvíz már az utcákon folyik.
Olaf Scholz a kétállami megoldást támogatja
A kancellár a kétállami megoldást támogatta a közel-keleti konfliktus megoldásával kapcsolatban. "Kell hogy legyen kilátás Izrael mint állam és egy palesztin állam békés egymás mellett élésére" - fogalmazott a német kancellár Nuthetalban, a városházán rendezett tanácskozáson, hozzátéve, hogy ez Izrael jól felfogott érdeke is.
Scholz abbeli reményének adott hangot, hogy a Hamász legyőzése növeli a két állam békés egymás mellett élésének esélyét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország elutasítja a zsidó telepek építését Ciszjordániában, és elítélte, hogy a telepesek támadásai megszaporodtak a palesztinok ellen a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i terrortámadása óta.
Scholz nem sokkal később közleményt adott ki, amelyben beszámolt arról, hogy telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és kijelentette neki: azonnal javítani kell a Gázai övezet civil lakosságának humanitárius helyzetén. Egy humanitárius tűzszünet jelentősen növelné ennek esélyét – tette hozzá.
Az izraeli hadsereg cáfolta, hogy ultimátumot adott volna az es-Sifá Kórház kiürítésére
Az izraeli hadsereg (IDF) nem utasította a személyzetet és a betegeket, hogy hagyják el a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi létesítményét, az es-Sifá Kórházat, hanem csak az egészségügyi intézmény igazgatójának kérésére segédkeznek az evakuálásban - közölte szombaton a hadsereg sajtószolgálata.
Korábban az Al-Dzsazíra pánarab tévécsatorna arról számolt be: az IDF egy órát adott arra, hogy elhagyják a Gázai övezetben található kórházat a betegek, a személyzet és az oda menekült civilek.
Az IDF sajtószolgálata hangsúlyozta, hogy az egészségügyi személyzet a kórházban marad, hogy elláthassa azokat a betegeket, akiket nem tudnak evakuálni, és hogy a hadsereg az éjszaka további élelmet, vizet és humanitárius segélyt biztosított a kórháznak.
Helyi beszámolók szerint az es-Sifában alig maradt valaki a személyzetből, ők próbálják meg ellátni azokat, akik nem szállíthatók. A szállítható betegek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek már távoztak a kórházból.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR) adott interjújában elismételte azt az izraeli vádat, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet egészségügyi és oktatási intézmények épületeit is használta terrorista céljaira, ezekben parancsnoki alközpontokat hozott létre és fegyvereket tárolt. Vádja szerint az es-Sifá Kórház is ilyen volt, annak mínusz második szintjén volt a Hamász-parancsnokság, csak a terroristák elhagyták az épületkomplexumot, mire az izraeli hadsereg behatolt oda.
A kórház igazgatója pénteken azt állította, hogy az izraeli katonák nem találtak semmilyen katonai infrastruktúrát az épületegyüttesben.
A hadsereg közölte azt is, hogy egy észak-gázai általános iskola és egy óvoda épületében lőfegyvereket, páncéltörő gránátokat, akna- és kézigránátokat, lőszereket találtak. Erről egy videofelvételt is bemutatott a hadsereg, de a dpa hírügynökség szerint ennek hitelességét egyelőre nem igazolták.
Netanjahu kijelentette az interjúban:
az óvodákban játékszereknek van helye, nem halált okozó fegyvereknek.
Az izraeli hadsereg és a Hezbollah kölcsönösen támadta egymást
Kölcsönösen támadta egymást az izraeli hadsereg és a Hezbollah libanoni síita milícia a két ország közös határán át az elmúlt egy napban libanoni források szombati közlése szerint.
Az Irán támogatta Hezbollah azt közölte, hogy szombaton a hajnali órákban a libanoni légtérben lelőtt egy izraeli drónt, pénteken pedig izraeli hadállásokat támadott a határ mentén. A több mint egytucatnyi pénteki támadás közül kettőt öngyilkos drónnal hajtottak végre, és célpontjuk a Metula városban lévő izraeli hadállás volt.
Az izraeli hadsereg pedig arról számolt be, hogy elfogott szombaton egy izraeli drónra kilőtt rakétát.
Az NNA libanoni hírügynökség azt jelentette, hogy Izrael drónról elindított rakétákkal támadott egy alumíniumüzemet Nabatíje dél-libanoni város mellett, és ezzel ott tüzet, illetve jelentős kárt okozott, de emberéletben nem esett kár. Libanoni tisztségviselők szerint a Gázai övezeti Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta, amelyben lerohant dél-izraeli településeket, az Izrael és a Hezbollah közötti összecsapások közül
az alumíniumüzem elleni támadás hatolt be a legmélyebbre Libanon területén.
Izrael egyelőre nem közölt semmit az üzem elleni támadással kapcsolatban.
A palesztinoknak Khan Younist is el kell hagyniuk
Izrael felszólította a palesztinokat a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Junisz városában, hogy távozzanak.
Arra kérünk minden embert, hogy költözön. Tudom, hogy sokuknak nem könnyű, de nem akarjuk, hogy civilek kerüljenek kereszttűzbe
– mondta Mark Regev, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója.
Ez arra kényszerítheti a palesztinok százezreit, akik délre menekültek a Gáza város elleni izraeli támadás elől, hogy ismét költözzenek. Ráadásul a több mint 400 000 lakosú Khan Junisz lakóival együtt kellene ezt megtegyék, tovább súlyosbítva az amúgy is súlyos humanitárius válságot.
Mindeközben Joe Biden és Katar emírje, Tamim bin Hamad Al-Thani sejk pénteken telefonon beszélt arról, hogy a Hamásznak "sürgősen" szabadon kell engednie az október 7-i Izrael, a Fehér Ház elleni támadás során elfogott túszokat.
Al-Dzsazíra: az izraeli hadsereg egy órát adott a Sifa Kórházban tartózkodónak a távozásra
Az izraeli hadsereg (IDF) egy órát adott arra, hogy elhagyják a Gázai övezetben található Sifa Kórházat a betegek, a személyzet és az oda menekült civilek - közölte az Al-Dzsazíra pánarab tévécsatorna szombaton.
Korábban egy izraeli katonai szóvivő azt mondta, hogy tudomásuk szerint a Hamász palesztin terrorszervezet főhadiszállása a Sifa Kórházban, illetve az alatt található alagútrendszerben található. A szóvivő szerint nem kizárt, hogy a Hamász az utóbbi napokban befalazta az alagút bejáratait, és pokolgépeket telepített az épületegyüttesben.
Ugyancsak az Al-Dzsazíra számolt be arról, hogy legalább 19-en életüket vesztették a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Junisz város elleni izraeli légicsapásokban, többtucatnyian pedig megsebesültek. Hán-Juniszt többször lőtte az izraeli hadsereg az elmúlt bő egy hónapban.
A Times of Israel című újság szombaton arról írt, hogy az izraeli hadsereg felfüggesztette azt a katonát, aki kábítógránátot dobott egy mecsetbe a ciszjordániai Budrusz településen. Az izraeli katona akkor dobta be a gránátot, amikor az imám reggeli imára hívta a hívőket.
Egy nap alatt 26 humanitárius segélyt szállító teherautó érkezett Gázába
Élelmiszerrel, orvosi felszerelésekkel, vízzel és alapvető szükségleti cikkekkel megrakott 26 humanitárius segélyt szállító teherautó érkezett a Gázai övezetbe pénteken 24 óra alatt a rafahi átkelőn át.
Az izraeli kormányzati tevékenységek koordinációs hivatala a palesztin területeken az X (korábban Twitter) közösségi oldalán arról számolt be, hogy
12 teherautó 330 tonna élelmiszert, 10 teherautó 200 tonna orvosi felszerelést, 3 teherautó 60 tonnányi vizet, 1 teherautó pedig az átmeneti szállások megszervezéséhez szükséges eszközöket szállított.
A humanitárius segélyek szállítása a Gázai övezetbe október 21-én kezdődött, két héttel a közel-keleti konfliktus kiéleződésének kezdete után.
Nagy egyetemek ellen indított vizsgálatot diszkrimináció gyanújával az amerikai oktatási minisztérium
Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálatot indított hét nagy oktatási intézménynél az elmúlt időszakban tapasztalt antiszemita és iszlámellenes megnyilvánulások miatt - közölte Miguel Cardona miniszter pénteken.
Eljárás alá került a nagy elit egyetemek közül a Columbia, a Cornell és a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn), valamint egy Kansas állambeli teljes iskolakerület, amely általános és középiskolákat tömörít. A vizsgálat bejelentésre indult, amelyek zsidó- és iszlámellenes jelenségekről szóltak. Miguel Cardona miniszter közlése szerint
várhatóan további intézményeknél is nyomozást kezdenek az incidensek miatt.
Az eljárások az amerikai polgárjogi törvény (Civil Rights Act) alapján indultak, amely kimondja, hogy az oktatási intézménynek minden diák számára garantálnia kell a diszkriminációtól mentes környezetet.
A Hamász által Izrael ellen indított támadás nyomán, illetve az izraeli katonai válaszcsapást követően diákszervezetek számos amerikai egyetemen szerveztek palesztinpárti tüntetéseket, a Hamászt is támogató, Izrael-ellenes megnyilvánulásokkal, amelyek nyomán zsidó diákok megfélemlítő hangulatra panaszkodtak. A New York államban működő Cornell Egyetemen zsidó diákok megölésével fenyegető hallgatót vett őrizetbe a rendőrség.
Az oktatási tárca által indított vizsgálat öt esetben antiszemitizmus, két helyen iszlámellenes megnyilvánulás gyanújával zajlik, és az oktatási intézmények számára ajánlással zárulhat, ha igazolódik a diszkriminatív gyakorlat. Amennyiben az intézmények nem felelnek meg a törvényi előírásnak, akkor a szövetségi támogatás elvesztését kockáztatják - hívta fel a figyelmet Miguel Cardona miniszter.
New Yorkban a Columbia Egyetemen és a New York Egyetemen péntekre újabb tüntetést szerveztek palesztinbarát diákszervezetek. Szerdán a Columbia Egyetemen szervezésében egy palesztin diákszövetség hívására tömegmegmozdulást tartottak, amelyen oktatók is részt vettek, miután az intézmény vezetése a tanulmányi időszak további három hetére felfüggesztett két palesztinpárti diákszervezetet.
Pénteken New Yorkban újabb palesztinpárti tüntetéseken a rendőrök többeket letartóztattak. Tiltakozók jelentek meg a News Corp médiavállalkozás és egy befektetési cég, a BNY Mellon székhelyén. A vállalkozásokat Izrael támogatásával vádolták, a médiacéghez tartozó médiumokat pedig Izrael iránti elfogultsággal.
Csütörtökön San Franciscoban a rendőrök 50 embert vettek őrizetbe, akik lezárták a kaliforniai nagyváros egyik legfontosabb hídját, az öböl feletti Bay Bridge-t. A híd forgalmát hosszabb időn keresztül bénította meg a tűzszünetet követelő több száz tiltakozó, akik először teherautókkal zárták el a forgalmat, majd élőláncot alkottak a reggeli csúcsforgalomban.
A fővárosban, Washingtonban szintén csütörtökön több tucat tiltakozó sérült meg, amikor a rendőrség felszámolta a Demokrata Nemzeti Bizottság, a Demokrata Párt irányító testületének központi irodája elé szervezett tüntetést. A tiltakozók tűzszünetet és az izraeli hadsereg Gázai övezetben zajló műveletének leállítását követelték.
Ez történt pénteken
Előző napi hírfolyamunkat ITT olvashatja.